ÁSZF

ÁSZF

ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Jelen Általános szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) irányadók a Lupovici Ügyvédi Iroda részére adott ügyvédi megbízás teljesítésére, amennyiben a Megbízó által adott megbízás eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

1.1. AZ ÜGYVÉDI IRODA AZONOSÍTÓ ADATAI

Név: Lupovici Ügyvédi Iroda
Székhely: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 5.
Kamara: Budapesti Ügyvédi Kamara
Adószám: 18266322-2-43
Telefon: +36 (1) 769 04 37
Fax: +36 (1) 808 8182
E-mail: iroda@ugyvedipraxis.com
E-mail: jack@lupovici.com
Honlap: www.ugyvedipraxis.hu
Képviseli: Dr. Lupovici Jack irodavezető ügyvéd
(a továbbiakban: Ügyvédi Iroda)

1.2. AZ ÜGYVÉD AZONOSÍTÓ ADATAI

Név: ügyben eljáró ügyvéd neve
Székhely: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 5.
Kamara: Budapesti Ügyvédi Kamara
Kamrai azonosító szám: xxxxxxx
(a továbbiakban: Ügyvéd)

2. A MEGBÍZÓ

Aki a jogi szaktudást igénylő feladatra megbízást ad és ennek ellátásáért megbízási díjat fizet a megbízási szerződésben rögzítettek szerint.

3. A MEGBÍZOTT

Aki a Megbízó által rábízott feladat ellátására legjobb tudása szerint köteles.

4. AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁSI FELTÉTELEK HATÁLYA

4.1. Jelen ÁSZF rendelkezései kiterjednek az Ügyvédi Iroda és a Megbízó közötti minden szerződéses kapcsolatra – ide értve az állandó megbízást is – amelynek keretében az Ügyvédi Iroda tevékenységi körébe tartozó szolgáltatást nyújt a megbízás alapján. Az ügyvédi megbízás tárgya lehet (a továbbiakban: ügy):

– jogi képviselet ellátása,
– büntetőeljárásban védelem ellátása,
– jogi tanácsadás,
– okiratszerkesztés
– az okirat ellenjegyzése,
– letét kezelése,
– adótanácsadás,
– társadalombiztosítási tanácsadás,
– pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,
– közvetítői tevékenység.

4.2. Ha az ÁSZF rendelkezései és a Megbízóval kötött megbízás más feltétele egymástól eltér, az utóbbit tekintjük irányadónak.

4.3. Az Ügyvédi Iroda biztosítja, hogy a Megbízó az ÁSZF, illetve jövőbeni módosításainak tartalmát megismerje. E célból a megbízási szerződés megkötésekor az Ügyvédi Iroda a hatályos ÁSZF tartalmát okirati formában a Megbízónak átadja, vagy részére elektronikus dokumentumként megküldi. Az átvétel aláírásával a Megbízó igazolja, hogy az ÁSZF tartalmát megismerte és magára nézve kötelezőnek elfogadta. Ugyanilyen hatálya van az ÁSZF-et tartalmazó elektronikus dokumentumnak a Megbízó e-mail címére történő elküldésének, amennyiben a Megbízó annak tartalmát az elküldéstől számított 30 napon belül nem kifogásolta. A hatályos ÁSZF-et az Ügyvédi Iroda a honlapján közzéteszi és ott folyamatosan elérhető az Ügyvédi iroda ügyfelei számára.

4.4. A Megbízó és az Ügyvédi Iroda jogviszonyában az ügyvédi megbízás minden esetben szabad megállapodás tárgya azzal, hogy alkalmazni kell rá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. (a továbbiakban: Üttv.) rendelkezéseit.

5. A MEGBÍZÁS

5.1. Az ügyvédi megbízás akkor jön létre, ha a felek írásban megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. [Üttv. 28.  §. (4) bek.] A tanácsadási, konzultációs megbízás írásba-foglalása mellőzhető. A megbízásban nem szabályozott kérdésekben jelen ÁSZF rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

5.2. Az Ügyvéd, illetve az Ügyvédi Iroda nem köteles a Megbízó által felkínált megbízást elfogadni, ezen döntését nem köteles megindokolni.

5.3. Az Ügyvédi Iroda a Megbízóval megkötött megbízási szerződés alapján köteles a Megbízó jogai és jogos érdekei érvényesítésének és kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, lehetőség szerint az ellenérdekű felek közötti jogvita megegyezéssel történő lezárására, illetve az igazságszolgáltatásban történő közreműködésre. [Üttv. 1. §]

5.4. A Megbízó tudomásul veszi, hogy az Ügyvédi iroda nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. [Üttv. 1.§ (5) bek.]

5.5. A képviseleti megbízás, büntetőeljárásban védelem ellátása – a megbízási szerződés jellegéből eredően – az Ügyvédi Iroda részéről nem jelentheti a Megbízó számára a pozitív végeredmény garantálását.

5.6. Az Ügyvédi Iroda az ügyet a Megbízó tényelőadásainak megfelelően, annak figyelembevételével látja el. A büntetőeljárásban történő védelem ellátása során az Ügyvéd a Megbízó tényelőadásához kötve van.

5.7. A Megbízó felel az általa szolgáltatott adatok, információk, okiratok, más bizonyítékok valódiságáért, alaki vagy tartalmi hibás, hiányos, nem teljes körű voltából, egyéb fogyatékosságából és a késedelmes rendelkezésre bocsátásukból eredő következményekért.

5.8. A Megbízó tudomásul veszi az Ügyvédi Iroda azon tájékoztatását, hogy minden ügyben és a jogi tanácsadás során is számolnia kell az Ügyvédi Iroda szakmai álláspontjától eltérő jogértelmezéssel, a bizonyítékok eltérő hatósági, bírósági értékelésével, mérlegelésével, és az eltérő jogalkalmazás kockázatával.

5.9. Az Ügyvédi Iroda szakmai álláspontjától eltérő jogalkalmazás kockázatát – az egységes gyakorlat hiányából, a hivatalos eljárások elhúzódásából, kiszámíthatatlanságából eredő kockázatokat is – a Megbízó vállalja.

5.10. Az ügyvédi megbízás teljesítésére irányuló eljárást, a szükséges intézkedéseket, a bizonyítékok felhasználását és a beadványok benyújtását, illetve ezeknek a tartalmát, sorrendjét és esedékességét az Ügyvédi Iroda határozza meg. A Megbízó a megbízás tárgyában önálló intézkedést, egyezséget csak az Ügyvédi Iroda jóváhagyásával kezdeményezhet.

5.11. Felek kizárnak minden olyan tevékenységet, amely ellentétes a Megbízó jogos érdekével.

5.12. Az ügyvédi szolgáltatások teljesítési helye – az ügyvédi megbízástól függően a hatóságok, bíróságok, harmadik személyek előtti eljárást kivéve – az ügyvédi iroda. Az Ügyvédi Iroda a Megbízó székhelyén, telephelyén, lakóhelyén rendszeres megjelenésre, szolgáltatásra nem köteles, ilyen eseti eljárásért külön díjat számíthat fel.

5.13. Az Ügyvédi Iroda a megbízást tagjai (alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje) vagy akár más ügyvédi iroda, ügyvéd közreműködésével is teljesítheti, kivéve, ha ezt a Megbízó az egyedi megbízási szerződésben kifejezetten kizárta. A Megbízott köteles a helyettes ügyvédet a szükséges tájékoztatással ellátni – munkájáért úgy felel, mintha személyesen járna el. A közreműködő ügyvéd (ügyvédjelölt) a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel jogosult valamennyi eljárási cselekmény, nyilatkozat megtételére, hatóság-, bíróság előtti eljárásra, helyettesítőként tárgyaláson való részvételre.

6. MEGHATALMAZÁS

6.1. Amennyiben az ügyvédi megbízás teljesítéséhez a Megbízó képviselete is szükséges, a Megbízó meghatalmazást ad a Megbízott részére. A képviseletre vonatkozó meghatalmazást írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell az Ügyvédi iroda elfogadó nyilatkozatát is.

6.2. A meghatalmazás feljogosítja a meghatalmazottat képviselet ellátására a Megbízót megillető pénznek vagy dolognak, valamint az eljárási költségeknek az átvétele vonatkozásában is.  A Megbízó részére történő pénz, vagy vagyontárgy átvételéről a Megbízót haladéktalanul értesíteni kell.

6.3. A meghatalmazás a Megbízott döntése alapján bármikor korlátozható, illetve visszavonható.

7. OKIRATI ELLENJEGYZÉS

7.1. Az Ügyvédi Iroda ügyvédje csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre.

7.2. Az okirat ellenjegyzése során az Ügyvéd az Üttv-ben szabályozottak szerint köteles a jognyilatkozatot tevő fél, illetve meghatalmazottja azonosítására és személyazonosságának ellenőrzésére.

7.3. Az Ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha
– a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot,
– a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy
– az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva.

8. IRATOK ÁTVÉTELE

8.1. Az Ügyvédi Iroda a Megbízótól átvett vagy a Megbízót megillető iratok átvételéről – a Megbízó kérésére – elismervényt ad. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után – a 8.2 pontban meghatározott kivétellel – az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.

8.2. Az Ügyvéd nem köteles kiadni a megbízással kapcsolatos fogalmazványait, a Megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a Megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – másolatot köteles kiadni.

8.3. Az Ügyvéd Iroda nem tagadhatja meg a  az iratok kiadására vonatkozó kérést megbízási díj és költségtérítés meg nem fizetése miatt.

9. A LETÉTKEZELÉS SZABÁLYAI

9.1. Az Ügyvédi Iroda az ügyvédi letétet
– a megbízás teljesítéseként,
– a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére,
– a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre
pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.

9.2. A letéti szerződést írásba kell foglalni.

9.3. Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe az Üttv. eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti.

9.4. A letétkezelésre a Magyar Ügyvédi Kamara letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 1/2014. (XI. 03.) MÜK szabályzata irányadó.

10. PÉNZ, EGYÉB ÉRTÉK ÁTVÉTELE

10.1. Az Ügyvédi Iroda köteles a Megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a Megbízót haladéktalanul értesíteni.

11. A MEGBÍZÓ JOGAI

11.1. A Megbízó az ügy állásáról, és a tett intézkedésekről bármikor felvilágosítást kérhet, az ügyében az előre egyeztetett időpontban konzultációt kérhet.

11.2. Az Ügyvédi Iroda nem vállalhat el olyan megbízást, amely Megbízójának érdekeivel ellentétes. Az Ügyvédi Iroda nem vállalhat el olyan megbízást, amellyel összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivétel, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi Megbízója ehhez írásban hozzájárult.

11.3. A Megbízó a megbízási szerződést írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.

12. ÜGYVÉDI MUNKADÍJ

12.1. A Megbízó az Ügyvédi Iroda szolgáltatásai ellenében az alábbi feltételek szerinti díjfizetésre köteles.

12.2. A Felek a megbízási díjat szabadon határozzák meg. A munkadíjra, az esetleges költségekre vagy annak egyes tételeire az egyedi Megbízási szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.

12.3. A megbízási szerződésben a felek költségátalányban is megállapodhatnak.

12.4. Bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj (sikerdíj) annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. A teljes ügyvédi munkadíjba nem számít bele

a) a Megbízó által az ügyvédi munkadíj részeként megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költség, valamint

b) az ügyvédi megbízási díjnak az a része, amelyről az ügyvéd ellenérték nélkül lemondott.

12.5. Az Ügyvédi Iroda az általa teljesített szolgáltatásról, tanácsadásról a ráfordított munkaórák feltüntetésével jogosult munkalapot kiállítani, amely a díjelszámolás és a számlázás alapja. Szóbeli tanácsadás, jogi konzultáció során minden megkezdett óra 1 órának számít.

12.6. Folyamatosan teljesített szolgáltatás esetén a teljesítés időpontja a számla szerinti fizetési határidő. Az Ügyvédi Iroda – amennyiben a fizetés nem készpénzben történik – jogosult valamennyi szolgáltatását 8 napos fizetési határidővel számlázni. Késedelmes fizetés esetén a Megbízó évi 20 %-os mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

12.7. Az ügyvédi munkadíj kiegyenlítésének elmulasztása esetén az Ügyvédi Iroda 15 napos felmondási idővel jogosult a megbízási szerződés felmondására.

12.8. A megbízó javára átvett pénzből – a megbízó egyidejű írásbeli értesítése mellett – kielégíthető a megbízóval szemben fennálló és lejárt megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelés, kivéve, az Üttv. 31. §-ban felsorolt esetekben.

12.9. Az Ügyvédi Iroda köteles a munkadíjról a megbízó részére olyan elszámolást adni, amely alapján a bíróság megállapíthatja és másik felet kötelezheti a perköltség megfizetésére.

12.10. Az ügyvédi megbízás teljesítése során felmerülő illetékeket, szakértői és egyéb költségeket a Megbízó fizeti – ezek előlegezésére az Ügyvédi Iroda nem köteles.

12.11. Ha az ügyvédi megbízás annak teljesítése előtt szűnik meg, az Ügyvédi Iroda köteles a felvett megbízási díjjal elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos megbízási díjat visszatarthatja.

12.12. Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendeletről. A rendelet szerint a fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére. Az így megállapított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét az alábbiak figyelembevételével állapítja meg.

Az IM rendelet szerint:
3. § (2) Polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a munkadíj összege

  1. a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,
  2. b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,
  3. c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti eljárásban a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek az eljárást megelőző és a tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft.

(4) Nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj a (2) és (3) bekezdés szerinti eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.

(5) A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.

(6) A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat – különösen az ügy bonyolultsága esetén – a (2)-(5) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles.

  1. § (1) A kamarai jogtanácsos által képviselt fél kamarai jogtanácsosi költségként
  2. a) a 3. § szerinti munkadíj, valamint
  3. b) a képviselet ellátásával összefüggésben felmerült, indokolt készkiadások

együttes összegét számíthatja fel.

(2) A munkadíj megállapítása során a 3. § (6) bekezdését alkalmazni kell.

4/A. § (1) Az ügyvédi díj 3. §-ban meghatározott összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza; azt a díj összegén, mint adóalapon felül kell – a külön jogszabály rendelkezései szerint – felszámítani. Ha az ügyvéd az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adólevonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt költségnek csak a nettó összege növeli az adóalapot.

12.13. Az Ügyvédi Iroda tájékoztatja a Megbízót, hogy a közigazgatási és bírósági eljárásban a vonatkozó jogszabályok feltételei szerint személyes költségmentesség, illeték-feljegyzési jog illetheti meg, amelyről erre irányuló külön kérelemre a Megbízó által csatolandó okiratok, igazolások, nyilatkozatok alapján az eljáró hatóság, bíróság dönt. A jogszabályi rendelkezések alapján a tárgyuk miatt költség- vagy illetékmentes, feljegyzési jogos eljárásokban a Megbízót a jogszabály rendelkezése alapján illeti meg ilyen kedvezmény (pl. tartásdíjperek, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perek).

13. ÜGYNYILVÁNTARTÁS ÉS IRATKEZELÉS

Az Ügyvédi Iroda a megbízás alapján ellátott ügyekről az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyfelek jogainak védelme érdekében nyilvántartást vezet.

Az ügyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

– az ügyvéd által képzett ügyazonosítót,

– az ügyfél nevét,

– az ügy tárgyát,

– a megbízási szerződés létrejötte időpontját és

– az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszámát, illetve más eljárások iktatószámát.

Az Ügyvédi Iroda a meghatározott adatokat a megbízás megszűnését követő öt évig, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő tíz évig, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz évig kezeli.

14. ADATKEZELÉS, SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

14.1. A Megbízó, illetve képviselője a megbízás aláírásával az Ügyvédi Iroda részére megadja hozzájárulását a személyes adatai kezeléséhez, az alábbi feltételekkel.

14.2. Az Ügyvédi Iroda adatkezelésére, a Megbízó jogaira és kötelezettségeire az információs önrendelkezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.), valamint a kapcsolódó Európai Uniós rendeletek az irányadóak.

14.3. Az adatszolgáltatás önkéntes. Amennyiben a Megbízó megtagadja a törvényben előírt kötelező adatszolgáltatást, az Ügyvédi Iroda a megbízást visszautasíthatja.

14.4. Az adatkezelés célja az ügyvédi megbízás teljesítése, a Megbízóval való kapcsolattartás és kommunikáció.

14.5. A Megbízó hozzájárulása alapján kezelhető személyes adatai a következők:
-Név, szervezet-, ill. cégnév és a képviselő neve
-Lakcím, székhely, telephely
-Telefonszám,
-Mobil telefonszám:
-Telefax szám,
-E-mail cím,
-Honlapcím.

14.6. Az Ügyvédi Iroda felhívja a Megbízó figyelmét, hogy a kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását az Infotv. rendelkezései szerint vélelmezni kell.

14.7. További személyes adatok kezelése törvényi felhatalmazáson alapulhat, amelynek célja jogszabályi kötelezettségek teljesítése.

14.8. A személyes adatokat – az ügyvédi titok védelme alatt – megismerheti az Ügyvédi Iroda alkalmazottja, tagja, a közreműködő ügyvéd – de rajtuk kívül az Ügyvédi Iroda a Megbízó személyes adatait harmadik személy részére nem adhatja át, nem teheti hozzáférhetővé – kivéve a törvényben előírt eseteket. Nem jelenti a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megsértését, ha a megbízás teljesítéséhez szükséges e személyes adat közlése, feltüntetése.

14.9. Az Ügyvédi Iroda jogosult a megbízó címére postai úton levelet, elektronikus úton e-mailt küldeni.

14.10. A Megbízó jogosult megismerni minden olyan adatot, melyet az Ügyvédi Iroda a személyével kapcsolatban kezel.

14.11. Az Ügyvédi Iroda gondoskodik az adatok biztonságáról, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás és nyilvánosságra hozás, törlés, továbbá sérülés vagy megsemmisülés elkerülésének biztosításáról.

14.12. Az adatkezelés maximális időtartama a Felek közötti jogviszony megszűnését követő ötödik (5.) év vége. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII.  törvényben (továbbiakban: Pmt) megjelölt személyes adatokat az Ügyvédi Iroda – a hivatkozott törvény rendelkezése szerint – nyolc (8) évig köteles megőrizni.

14.13. Az Ügyvédi Iroda tájékoztatja a Megbízót, illetve a képviseletében eljáró természetes személyt, hogy a személyes adatok kezelésével összefüggésben az Infotv.-ben írtak szerint kérelmezheti a tájékoztatást kérni az adatainak kezeléséről, helyesbítéséről, törléséről, illetve joga van a bírósági jogérvényesítéshez és sérelemdíj követeléséhez.

15. PÉNZMOSÁS ELLENI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

15.1. Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy az Ügyvédi Iroda a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló megbízási szerződés megkötése előtt köteles a természetes személy tekintetében a bemutatott okmányra vonatkozó Üttv-ben meghatározott adatokat igényelni.

15.2. Az adatigénylésért ebben az esetben nem kérhető díj, költségtérítés vagy más ellenérték.

16. AZ ÜGYVÉD TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGE

16.1. Az Ügyvédi Irodát titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, információt és adatot illetően, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja. A Megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. A titoktartási kötelezettség az Ügyvédi Iroda alkalmazottaira megfelelően irányadó. [Üttv. 9. §. (2) bek]

16.2. Titoktartási kötelezettség terheli azokat is, akik az ügy ellátása során az ügyvéd helyetteseként, segítőjeként az ügyvédi titok birtokába juthattak.

16.3. A titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni.

16.5. A titoktartás alól felmentést az adhat, aki a titokról rendelkezni jogosult. Ha több jogosult van, a felmentést mindenkinek meg kell adnia. Több örökös esetében azonban bármely örökös jogosult az ügyvéd által készített végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás stb. tárgyában a titok megismerésére.

16.6. A titoktartási kötelezettségek alóli kivételekre az Üttv. irányadó.

17. AZ ÜGYVÉD FELELELŐSÉGE

17.1. Az Ügyvédi Iroda a tevékenysége ellátása során polgári-, büntető- és fegyelmi felelősséggel tartozik. Az Ügyvéd a tevékenysége során okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel, azaz köteles a tevékenysége során másnak jogellenesen és vétkesen okozott kárt megtéríteni.

17.2. Az Ügyvédi Iroda az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére felelősségbiztosítással rendelkezik.

17.3. Az Ügyvédi Iroda felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

17.4. Az Ügyvédi Iroda a szívességi ügyintézésből eredő kártérítési felelősségét kizárja.

17.5. A megbízásból eredő kártérítési követelés a kár bekövetkeztétől számított 1 éven belül elévül.

18. ÉRTESÍTÉSEK

18.1. Az Ügyvédi Iroda a Megbízó részére szóló írásbeli értesítéseket, küldeményeket – amennyiben azokat nem személyesen veszik át – postai úton arra a címre küldi meg, amelyet a Megbízó megadott részére. Az Ügyvédi Iroda nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más, az Ügyvéden kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy eredménytelen.

18.2. Az Ügyvédi Iroda által a Megbízónak postai úton írásban küldött értesítések, közlésének időpontja az értesítés Megbízó általi kézhezvételének napja. A postai úton, az Ügyvéd által a megbízó ismert címére igazoltan megküldött értesítéseket a felek az elküldést követő ötödik (5.) munkanapon közöltnek tekintik, még ha azok „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „cím elégtelen”, „nem fogadta el” vagy „nem kereste” megjelöléssel jönnek is vissza. Az elküldés időpontjának igazolásául az Ügyvédi Iroda postakönyve, feladóvevénye, vagy ezzel egyenértékű, a posta által kiállított okirat is szolgálhat.

18.3. Az Ügyvédi Iroda jogosult az értesítéseket telefaxon elküldeni a Megbízó részére, az általa megadott telefax számra. A telefaxon küldött értesítések akkor tekintendőek kézbesítettnek, amikor az Ügyvéd rendelkezésére áll a faxüzenet elküldésének a visszaigazolása.

18.4. Az elektronikus úton küldött iratok (levelek, értesítések, nyilatkozatok, beadványok, hivatalos iratok) a felek jogviszonyában a papíralapú iratok helyettesítésére szolgálnak, azokkal mindenben egyenértékűnek minősülnek. A szerződéses nyilatkozatok alaki kellékei tekintetében az elektronikus úton elküldött nyilatkozatok írásban megtett nyilatkozatnak minősülnek. Az Ügyvédi Iroda által elektronikus úton küldött irat közlésének időpontja az elküldés napja, a munkanap 16. óráját követően elküldött irat esetén a következő munkanap. A Megbízó tudomással bír arról, hogy az elektronikus úton folytatott levelezést az Ügyvédi Iroda számítástechnikai rendszere elektronikus úton rögzíti és tárolja, amelynek időtartama 5 év. A Megbízó az elektronikus tárolt és rögzített adataiba, irataiba betekinthet. A Megbízó elfogadja az Ügyvédi Iroda számítógépes rendszerében rögzített adatok valódiságát, esetleges jogvita esetén azt bizonyítékként ismeri el, mind az elektronikus levél elküldése tényére, időpontjára, és tartalmára vonatkozóan.

18.5. Amennyiben az értesítés postai úton, telefax útján és elektronikus úton is megtörténik, akkor a korábban megtörtént értesítéshez fűződnek a joghatások. Az Ügyvédi Iroda jogosult úgy tekinteni, hogy a Megbízó tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a közlést követő 10 napon belül nem érkezett észrevétel vagy kifogás.

18.6. A Megbízó a megbízási szerződésben jogosult megnevezni azon személyeket, akik a kapcsolattartásban képviseletében közreműködnek.

18.7. Az Ügyvédi Iroda részéről a Megbízóval való kapcsolattartásra az alkalmazottai és közreműködői jogosultak.

19. A MEGBÍZÁS FELMONDÁSA, MEGSZŰNÉSE

19.1. Az Ügyvédi Iroda a Megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az Ügyvédi Iroda a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.

19.2. A Megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.

19.3. Az Ügyvédi Iroda a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.

19.4. A megbízás a felmondáson kívül megszűnik a következő esetekben:
– a megbízás teljesítésével,
– az ügyvéd vagy a megbízó halálával,
– a megbízó jogutód nélküli megszűnésével,
– az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével,
– az Ügyvédi Iroda jogutód nélküli megszűnésével.

19.5. Az Ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.

20. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20.1. Az Ügyvédi Iroda felhívja a Megbízó figyelmét, hogy ezen Megbízási Feltételek aláírása előtt – a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével – jogában áll bármely feltételtől eltérni, igényei szerinti módosítását kérni, és ez alapján lehetősége van ennek megfelelő megbízást kötni.

20.2. A Megbízó kijelenti, hogy ezen ÁSZF-et teljes terjedelmében elolvasta, értelmezte és megfontolása után kijelenti, hogy eltérést nem kér, azokat – figyelemmel a megbízási szerződés rendelkezéseire is – módosítás nélkül elfogadja.

20.3. A Felek ezen ÁSZF elolvasása és kellő értelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírták. A Megbízó aláírásával igazolja, hogy ezen ÁSZF okirat egy példányát átvette