Az emberek testi épsége és egészsége olyan fontos érték, ami a büntetőjogi védelmet szükségessé tette. A testi sértés [ Btk. 164. § ] két alapesetét különböztetjük meg, a könnyű testi sértést és a súlyos testi sértést. A további testi sértések (maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés, halált okozó testi sértés, stb.) az alapesetek minősített esetei. A testi sértés súlyosabb esetei akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők. A bűncselekmény jogi tárgya az ember testi épsége, egészsége és az emberi élet védelme. Büntetőjogi szempontból az egyén bűncselekmény elkövetése előtti állapotának van jelentősége.
Testi sértés alapesetei
A testi sértés két alapesetét a sérülés büntetőjogi gyógytartama alapján különböztetjük meg:
A nyolc (8) napon belüli sérülést vagy egészségkárosodást okozó testi sértés könnyű testi sértés vétségének minősül.
A nyolc (8) napon túli gyógytartam esetén a cselekmény súlyos testi sértés bűntettének minősül.
A sértett testére gyakorolt külső behatás, bántalmazás nem minden esetben okoz sérülést. Amennyiben az elkövető bántalmazza a sértettet, de sérülése nem következik be a magatartás minősítése az elkövető szándékától függően tettleges becsületsértésnek vagy a testi sértés kísérletének minősülhet. Büntetőjogi gyógytartam alatt a tényleges gyógytartamot kell érteni, amelynek megállapítása minden esetben igazságügyi orvosszakértői kérdés.