Rablás

A rablás a legsúlyosabb vagyon elleni erőszakos bűncselekmény. A rablás a Btk. vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket szabályozó XXXV. fejezetének legelején foglal helyet. A jogalkotó a rablás rendszertani elhelyezésével is jelezi a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyát. A rablás – a legsúlyosabb minősített esetnél – akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Rablás

365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

A rablási cselekmény célja a dolog jogtalan megszerzése. A dolog, amelynek megszerzésére irányul a bűncselekmény a rabló számára idegen, azaz nem saját tulajdonát képezi. A bűncselekmény csak akkor valósul meg ha az elkövető is tisztában van vele, hogy az a dolog, amelynek megszerzésére irányul a bűncselekmény más tulajdonát képezi, azaz neki idegen dolog. Ha esetleg úgy hitte, hogy a dolog a sajátja és ennek tudatában próbálta visszaszerezni nem valósul meg a rablás bűncselekménye. Szintén csak abban az esetben valósul meg a bűncselekmény, ha az elkövető magatartása arra irányul, hogy a dolgot mástól eltulajdonítsa. A rablás elkövetési tárgya az idegen dolog. A cselekmény csak ingóságokra (nyaklánc, gépjármű, stb.) követhető el. Ingatlan nem lehet a bűncselekmény elkövetési tárgya. Az idegen dolog értéke a bűncselekmény elkövetésének minősítése szempontjából irreleváns. A dolognak értékkel kell bírnia ahhoz, hogy a bűncselekmény megvalósuljon. Ha például a rabló a sértett kezét levágja, hogy megszerezze a karkötőjét mert azt hiszi, hogy aranyból van és drágakövekkel van kirakva, majd a dolog eladásánál derül ki, hogy csupán rézből van és cirkónia kövekkel díszített, a bűncselekmény minősítésére nincs hatással. Ugyanakkor nem valósul meg a bűncselekmény abban az esetben, ha az elkövető olyan bankkártyát rabol, amelynek használatához a PIN szám ismerete is szükséges, mert ebben az esetben egy értéktelen műanyag darabot szerzett. Ha azonban az elkövető kést nyom a sértett nyakához, hogy a kódszámokat megtudakolja már megvalósul a bűncselekmény, de ebben az esetben is csak akkor valósul meg a bűncselekmény befejezett alakzata, ha a sértett helyes számokat ad meg, mert amennyiben ijedségében rossz számokat ad meg és emiatt az elkövető az automatából pénzt nem tud felvenni csupán a bűncselekmény kísérlete valósul meg. Ez a büntetési tétel szempontjából bírhat jelentőséggel.

A rablás alapvető célja a dolog jogtalan megszerzése. A rablás az idegen dolog erőszakkal történő elvételével megvalósul.

A bűncselekmény eszköze az erőszak és a minősített fenyegetés. A bűncselekmény úgy is elkövethető, hogy az elkövető a sértettet öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Rablás büntethetőségi korhatára

Rablásért büntethető az is, aki az elkövetés pillanatában a tizenkettedik életévét már betöltötte, és a rablás elkövetésekor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátási képességgel.