Cserbenhagyás

Mikor beszélünk cserbenhagyásról?

Közlekedési balesetek esetén elő szokott fordulni, hogy a balesetet okozó sofőr figyelmetlensége ellenére sem áll meg a helyszínen, és onnan továbbhajt anélkül, hogy meggyőződne arról, történt-e sérülés, vagy segítségnyújtásra szorul-e valaki az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt. Gyakran megesik, hogy a médiában tévesen használják a kifejezést, és a segítségnyújtás elmulasztásával keverik, pedig esetükben két különböző törvényi tényállásról van szó.

Mi a segítségnyújtás elmulasztása?

Hasonlóan a cserbenhagyáshoz, ezt is a Btk. szabályozza, ám ennek elkövetője nem nyújt segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek életes vagy testi épsége veszélyben van. Míg a cserbenhagyást kizárólag a közlekedési balesetet okozó jármű vezetője követheti el, addig a segítségnyújtás elmulasztása esetében az elkövető más is lehet.

Különbségek tehát mind az elkövetési magatartásban, mind a jogkövetkezmények alakulását illetően is vannak. Cserbenhagyás esetében a megállási és meggyőződési kötelezettség elmulasztásáról beszélünk. Akkor viszont, ha a helyszínen van segítségnyújtásra szoruló, sérült személy, és ennek ellenére elhajt a sofőr, már súlyosabb jogkövetkezményekkel kell számolnia, és segítségnyújtás elmulasztásáért felelnie.

Mikor nem állapítható meg a cserbenhagyás?

  • Dologrongálódással járó baleseteknél. Jellemzően ilyen a parkoló autóval történő ütközés. Viszont ha ilyen történik, és a közelben tartózkodnak emberek, akkor már előfordulhat a személyi sérülés, és így a cserbenhagyás is megállapításra kerülhet.
  • Mivel a cserbenhagyás csak szándékosan követhető el, így ha a sofőr nem észleli a balesetet, nincsen tudatában megtörténtének, nem is állapítható meg a bűncselekmény.
  • Szintén nem vonható felelősségre cserbenhagyás vétségében a sofőr abban az esetben, ha a közúti baleset során kisebb anyagi kár keletkezett, és nem került közvetlen veszélybe sem az utasok, sem a kívülállók testi épsége és élete.

A KRESZ és a vonatkozó jogszabályok a cserbenhagyás szabályozásával és a szankciók kilátásba helyezésével a felelős közlekedésre igyekeznek felhívni a figyelmet. A közlekedési baleset alapvetően stresszt vált ki az emberből, így ha már megtörtént a baj, és ijedtség vagy félelemi miatt elhajtott a helyszínről, forduljon mihamarabb szakemberhez, hogy az esetleges feljelentés kapcsán tisztában legyen jogaival és kötelezettségeivel!