Btk. 237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
Korunk egyik leggyakrabban előforduló, és gyakran emberéletet követelő bűncselekménye az ittas, vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés. A közlekedés biztonsága, minden abban résztvevő számára kiemelten fontos védendő jogi terület. Ezért a törvény több szempontból is büntetni rendeli azt, ha valaki ezt a védendő területet veszélyezteti. Az ilyen kiemelten fontos bűncselekmények büntetése, – mint a járművezetés ittas, vagy bódult állapotban – nyújtják azokat a jogalkotói garanciákat, amik óvni rendelik mind a közlekedés általános rendjét, mint az abban résztvevők életét, testi épségét.
Mi a különbség az ittas és a bódult állapot között, miért szükséges a külön szabályozni a bódult állapotot?
Az ittas és a bódult állapotban elkövetett járművezetés, sok esetben hasonló alapokon nyugszik. A koncentráció képességének csökkentése, a veszélyérzékelés csökkenése, illetve a reakciókészség romlása, mint élettani hatás egyaránt elérhető akár ittas akár bódult állapotban ülünk a jármű kormánya mögé. Ittasságról bűncselekményként akkor beszélhetünk, ha a járművezető véralkohol-koncentrációja meghaladja a 0,5 gramm/liter, illetve levegőalkohol szintje meghaladja a 0,25 gramm/liter mértéket. Mivel sokan a médiából már értesültek, hogy Magyarországon az ittas vezetésre úgynevezett „zéró tolerancia” tapasztalható a hatóság részéről, így az ennél, kisebb vér- illetve levegőalkohol szint sem marad büntetlenül, csak annak pönalizálása a szabálysértési jog körébe tartozik. Míg az alkohol fogyasztás orvosi módszerekkel jól mérhető, addig a különböző kábítószerek, és egyéb bódító hatású szerek az emberi testre gyakorolt fizikai és pszichikai hatása egyénenként jelentősen eltér, és pontos számszerű meghatározására nincs lehetőség.
1998.március 1. napjától kezdődően a jogalkotó reagálva arra, hogy egyre nagyobb mennyiségben elszaporodtak a kábítószer vagy a kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagok alkalmazása a járművezetők körében, ezt a tényállást beemelte a büntetőjog körébe.
Ahogy az előzőekben már kifejtettük, a kábítószerek, illetve a kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagok hatása egyénenként eltérő, ezért nincs szabálysértési alakzata, így minden ilyen cselekmény vétségnek minősül. A törvényben szereplő „befolyás” orvosszakértői közreműködéssel bizonyítható.
Mi minősül járművezetésnek?
Járművezetésnek minősül egyrészt a jármű elindítása, mozgásba hozatala, másrészt a már mozgásban lévő jármű irányítása, meghajtó gépezetének működtetése. A megtett vagy megtenni kívánt útvonal hossza, a bűncselekmény szempontjából nem bír relevanciával. Akkor is megvalósul a bűncselekmény, ha a jármű mozgását nem a rendeltetés szerű energiaforrás biztosítja (például egy leejtőn gurul), és eléri a közlekedés tényleges biztonságának veszélyeztetésére alkalmas sebességet, a bűncselekmény akkor is megvalósul.
Milyen jármű vezethető bódult állapotban?
A kérdés alapvetően provokatív, mivel az egyszerű válasz rá az, hogy semmilyet. Ha valaki bódult állapotban vezet, azt az állam mindenképpen szankcionálja. A lényeges különbség az, hogy a törvény szabálysértésként, vagy bűncselekményként értékeli-e ezt a magatartást. A Btk. bűncselekményként értékeli a vasúti és légi járművek vezetését, a gépi meghajtású úszólétesítmény, illetve közúton, vagy közforgalom előtt el nem zárt magánúton gép meghajtású jármű vezetését. Sokszor felmerül a kérdés, hogy ezek szerint mondjuk kerékpár vezethető-e bódult állapotban? Hiszen a törvény csak a gépi meghajtású járművekről rendelkezik. A válasz az, hogy a törvény az ilyen magatartást bűncselekményként csak akkor szándékozik értékelni, ha valamely a tényálláshoz kapcsolódó minősítő körülmény megvalósul. Egyéb esetekben az ittas bódult állapotban történő járművezetés szabálysértési alakzata valósul meg.
Mik a súlyosbító körülmények?
A törvény súlyosabban rendeli büntetni a következő eseteket:
- a bűncselekmény súlyos testi sértést okoz
- a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz
- a bűncselekmény halált okoz
- a bűncselekmény kettőnél több ember halálát, vagy tömegszerencsétlenséget okoz.
Az itt felsorolt bűncselekmények büntetési tétele a felsorolás sorrendje szerint növekszik a bódult járművezetés során, illetve, ha nem gép meghajtású jármű közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton történő vezetése esetén, ha ezek a minősítő körülmények megvalósulnak bűncselekményként értékelendő az ott meghatározott büntetési tételek szerint.
Hogyan büntetik a bódult járművezetést?
A bűncselekmény alapesete vétségnek minősül, így két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A minősítő körülmények egyre súlyosabb büntetés kiszabását teszik lehetővé legvégül akár tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetést is. A hosszútávú ítélkezési gyakorlat következtében törvényi szinten is szabályozást nyert, hogy a bódult állapotban történő járművezetés mellé járművezetéstől eltiltást kötelezően kiszabnak. Fokozottan ajánlott, ha élete során Önt ilyen bűncselekmény elkövetésével vádolják, egyeztessen jogi képviselőjével, mivel a felkészült ügyvédi segítség révén akár ez a mellékbüntetés is elkerülhető, és a büntetés kiszabás során is sokkal enyhébb büntetés érhető el mintha nem gondoskodik megfelelő védelemről.