Végrendelet megfelelő aláírása – az érvéntelenség kiküszöbölése

Végrendelkezni nemcsak ügyvéd vagy közjegyző közreműködésével lehet. Érvényes lehet az a végrendelet is, amelyet az örökhagyó az elejétől a végéig saját maga kézzel megír és aláír, továbbá a más által készített végrendelet is, amennyiben a végrendelet aláírásánál az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláír, vagy ha a végrendeletet már korábban aláírta, az aláírását két tanú előtt magáénak ismeri el. Akár a tanúk jelenlétében írja alá az örökhagyó a végrendeletét, akár a már korábban aláírt végrendeletet két tanú előtt sajátjának ismeri el a végrendeletet a tanúk is alá kell írniuk e minőségük („végrendeleti tanúk”) feltüntetésével. A végrendelet megírása egyszerűnek tűnik,  de a látszat csal, a végrendeletet a törvény által előírt szigorú szabályok betartásával kell megszerkeszteni annak érdekében, hogy az érvényes legyen, a kívánt joghatások kiváltása végett ajánlatos öröklési jogban jártas ügyvédet bízni. A gyakorlat azt mutatja, hogy még a végrendelet aláírását is elmulasztják a végrendelkezők, holott az aláírás az írásbeli magánvégrendelet alaki kelléke. A mennyiben az örökhagyó a végrendeletet saját kezűleg írja meg és csak magában a végrendeletben szerepel az örökhagyó neve („Én X.Y. végrendelkezem..”) nem elegendő. A kúria álláspontja az, hogy bár az aláírásnak nem kell feltétlenül „szokványos helyen” lennie, az alaki érvényességi követelményeknek megfelelő aláírásnak azonban csak az felel meg, ha az aláírás a végrendelet szövegétől világosan elkülönül. A végrendeletnek az a kitétele, hogy „Én X.Y. végrendelkezem..” a Kúria szerint csak annyit jelent, hogy a végrendelet külsőleg az örökhagyótól származik, ez viszont nem jelenti egyúttal azt is, hogy a végrendelet az alaki kellékeknek is megfelel és ekként érvényes is. Ha az aláírás szó nyelvtani értelmét nézzük szokásosan az aláírás a végrendelet utolsó mondatát követi. A bírói gyakorlat aláírásnak fogadja el azt is, ha az örökhagyó más helyen írja alá a végrendeletet, de az aláírás el kell, hogy különüljön a végrendelet szövegétől. Összefoglalóan megállapítható, hogy az  örökhagyó nevének a végrendelet szövegébe foglalt saját kezű, de a végrendelet szövegétől nem elkülönülő aláírása nem minősül olyan aláírásnak, amely alakilag érvényes végrendelethez kell.