A magyarországi foglalkoztatás körében bevett és elfogadott szokássá lett, hogy a munkavállaló minimálbéren van bejelentve, munkáltató átutalással teljesíti a munkavállaló számlájára a minimálbér összegét, majd a többit borítékban készpénzben kapja meg a munkavállaló. Ebben a helyzetben – munkajogi oldalról közelítve – van egy írásos megállapodás, egy munkaszerződés a főnők és a dolgozó között, továbbá egy szóbeli megállapodás is, amely ugyancsak a munkabérrel kapcsolatos. A valódi megállapodás nyilvánvalóan a szóbeli, amely azonban rejtve marad a külvilág felé. A dolgozó ezt a helyzetet akarva akaratlanul, ha dolgozni akar kénytelen elfogadni, holott bűncselekményt valósítanak meg. A Btk. 396. § (1) bekezdése értelmében költségvetési csalást követ el az, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. Esetünkben azzal a magatartással, hogy a szóbeli megállapodás alapján történik a munkabér kifizetése csökken adóbevétel, amely a költségvetés oldalán kárként jelentkezik.
