Válás statisztika
Köztudott, hogy hazánkban (ahogy egyébként Európában és Észak-Amerikában is) a válások száma évről évre dinamikusan nő, miközben a házasságkötések száma csökken (kicsivel több, mint feleannyi házasságkötés történik, mint a ’80-as években). Friss adatok szerint hazánkban a válóperek száma meghaladja évente a 25 ezret és évente 5%-al nő ez a szám. Hazánkban ezer házasságkötésre több mint 560 válás jut (vagyis több mint a fele frigy felbomlik) mégsem a legrosszabb helyet foglaljuk el ezzel Európában, hiszen pl. Belgiumban a házasságok háromnegyede válással végződik. Napjainkban minden tizedik felnőtt ember elvált már legalább egyszer. A válással végződő házasságok leggyakoribb hossza érdekes módon növekszik: a kilencvenes évek előtt 15 év körül volt, napjainkban már inkább 20 év felé tendál.
Ha megroppan az építmény
Ha egy házasság válságba kerül, de a felek még készek tenni azért, hogy helyrehozzák ami elromlott, számos lehetőség kínálkozik. Házassági tanácsadók, párterapeuták, mediátorok, konfliktuskezelési tanácsadók, párkapcsolati terápiák igénybevétele vagy valamilyen természetgyógyászati ágazat kezelésein való közös részvétel (kineziológia, Hellinger-terápia, NLP), esetleg a klasszikus pszichoterápia is segítségére lehet a feleknek. A legfontosabb ezekben az esetekben, hogy – bár szükséges, hogy ki- és megbeszéljék a konfliktusokat – ne mindenki a saját sérelmeit és a saját igazát hajtogassa. Ha egy kapcsolatot a mélypontról szeretnénk felhozni, óriási szükség van az önkritikára, rugalmasságra, odaadásra és alázatra, hiszen jó eséllyel rengeteg energiánkba valamint egyéni és közös munkába fog kerülni a dolog.
A válás, mint hivatalos eljárás
Ha egy házasság, a két fél közötti kapcsolat annyira megromlik, hogy egyik fél sem látja már a kiutat a válságból, esetleg már hosszú ideje külön élnek, érdemes nekivágni a válásnak, hiszen egy kilátástalan helyzetben a család összes tagja csak vergődik (beleértve a gyerekeket is). A válás elindítása az ún. válókereset beadásával kezdődik. A házasságot a bíróság csak kérésre bontja fel, a házasság felbontása iránti kérelmet a felek közösen és külön is beadhatják. Ha közös megegyezéssel indul a válás, a válókeresetre akkor is elég az egyik fél aláírása. Ha csak az egyik fél akar elválni, a bontóper úgy is beindítható, ebben az esetben természetesen nem beszélhetünk közös megegyezésről, hanem ún. tényállásos bontás következik soron.
A keresetlevél
A keresetlevelet a felperes önállóan vagy a két fél együtt is megírhatja, bevonhatnak mediátort is. Ha a felek jogi képviselőt fogadnak, érdemes a keresetlevél megírásához az ő segítségét kérni. A keresetlevélnek tartalmaznia a kell az al- és felperes adatait (név, születési hely, anya neve, lakóhely – ha nem a bejelentett lakcímén él, akkor a tartózkodási hely –, munkahely, jövedelem, telefonszám, e-mailcím). Fel kell tüntetni benne a házasságkötés időpontját, azt, hogy a felek hányadik házassága, le kell írni, hogy mikor szakadt meg az életközösség (érzelmileg és fizikailag egyaránt). Ha van(nak) gyerek(ek), akkor le kell írni a nevüket, születési adataikat és az utolsó közös lakóhelyüket. Ha a házaspár már nem él együtt, akkor meg kell adni a különköltözés időpontját, illetve azt, hogy a gyerekek kivel élnek (mióta), és hogy a másik félnek van-e lehetősége látni őket, valamint fizet-e tartásdíjat. A keresetlevélhez csatolni kell a bizonyító erejű okiratokat: házassági anyakönyvi kivonatot, gyerek(ek) anyakönyvi kivonatát, az illeték befizetésének nyugtáját (ez jelenleg 30.000 forint, az illetéket postán kell befizetni) vagy a költségmentesítési dokumentumokat.
Mit lehet kérni a keresetlevélben?
A keresetlevél alapvetően a házasság felbontásának kérvényezéséről szól, de természetesen rendezi a házasság intézményéhez kapcsolódó egyéb ügyeket is. Ha a felek között közös megállapodás született, akkor azt is csatolhatják a keresetlevélhez, és kérhetik annak jogerőre emelését. Így a bontáson kívül kérni lehet a gyermekek elhelyezését, a gyermektartás-díj megállapítását, a láthatás módját és idejét, a vagyon megosztását és egyéb vagyoni igényeket (házastársi tartás). Ha a közös lakással kapcsolatban is döntést kérnek, akkor a keresetlevélhez csatolni kell egy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap-másolatot. Amennyiben a vagyoni kérdésekben nincs megállapodás, egyéb iratok csatolására is szükség lehet. Ha a gyermektartás mértékével kapcsolatban nem tudnak megegyezni, csatolni kell a szülők jövedelem-igazolásait, hitelek és egyéb terhelések dokumentációját, rezsiszámlákat stb. Amennyiben az ingó vagyon elosztásában van vita, a vagyontárgyakról listát kell készíteni, amelyben a tárgyak értékét fel kell tüntetni, és jelezni kell, hogy ki tart rá igényt (és miért).
A bontóper – Az első tárgyalás
A keresetlevelet azon a bíróságon kell benyújtani, amely a házaspár közös lakhelye vagy az alperes lakóhelye szerint illetékes. A keresetlevél beadása után a bíróság kijelöli az első tárgyalás időpontját, és megidézi rá a feleket. Az alperesnek nincsen megjelenési kötelezettsége, de ha a felperes nem jelenik meg, az eljárást megszüntetik. Ha (legalább) a felperes megjelenik, akkor a bíró ismerteti a benyújtott keresetlevelet és a mellékelt iratokat, majd kérdést intéz a felpereshez: megerősíti-e a hallottakat és/vagy kíván-e módosítani valamit? Ha az alperes jelen van, ez után ő is reagálhat a kérelmekre, kifejtheti ha ellenez valamit, nem ért egyet valamivel. Végül, ha szükségesnek látja, a bíró kérdezi ki a jelen levő feleket, illetve ha szükségét érzik, ők is kérdezhetnek egymástól.
Az első tárgyaláson kizárólag akkor érhet véget a bontóper, ha:
- a felek kibékülnek és visszavonják a keresetet,
- a felperes sem megy el,
- a házasságban nem született a váláskor kiskorú gyermek,
- a felek több mint három éve külön élnek, és minden téren – különös tekintettel a gyerek(ek)kel kapcsolatos ügyekben, megegyeztek és ezt igazolják is,
- az alperes cselekvőképességét kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud a tárgyalás(ok)on részt venni valamilyen elháríthatatlan akadály miatt.
Bontóper – Halasztási időszak
Ha az első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, vagy a fent felsorolt lehetőségek egyike sem érvényes, a bíróság elhalasztja a pert. Ez után a feleknek 3 hónapja van arra, hogy írásban kérvényezzék a per folytatását. Ha ez alatt az időszak alatt nem történik meg a kérvény benyújtása, a pert megszüntetik (késedelem esetén 15 napig igazolási kérelem benyújtható).
Bontóper – A további tárgyalások
Abban az esetben, ha a felek között nem jött létre megegyezés, akkor a további tárgyalásokon a bíróság elmélyül a vitás kérdésekben és a bizonyítási eljárásokban. Szükség esetén szakértőket jelölnek ki és/vagy tanúkat hallgatnak meg. Minél több a vitás kérdés, a válás annál inkább elhúzódhat, hiszen annál több tárgyalásra van szükség) és így természetesen a perköltség is nő.