A jogképesség és a cselekvőképesség a jogalanyiság, illetve a társadalmi lét legfontosabb alapfogalmai, hiszen ezek mutatják meg annak mértékét, hogy mennyire képes jogokat és kötelezettségeket vállalni az ember, illetve hogyan élhet velük.
Nézzük a két fogalom jellemzőit a régi Ptk. olvasatában!
Jogképesség
A jogképesség azt jelenti, hogy az embernek jogai és kötelezettségei, felelősségei lehetnek. Hazánkban mind a régi, mind az új Ptk. szerint minden élveszületett ember jogképes a fogantatástól (tehát nem a születéstől, hanem visszamenőleg!) a halála pillanatáig. A magzat jogképessége feltételes, a feltétele az élve születés ténye (ekkor visszamenőleg él a születéstől visszafelé számított 300 naptól).
Jól tudjuk, hogy a világon egyáltalán nem természetes ez a fajta jogképesség, ami hazánkban jellemző. Ahogy a történelem különböző időszakaiban is, úgy a fejlettség különböző szintjein tartó államokban is fellelhetünk valamilyen ok miatt korlátozott jogképességű társadalmi csoportokat is. Ilyenek voltak pl. a rabszolgák.
A jogképességet Magyarországon semmilyen módon nem lehet korlátozni, bármilyen, a jogképességre vonatkozó lemondó nyilatkozat semmis. A jogképesség a halállal szűnik meg. A polgári jog szerint a halál beálltát az egyenes EEG vonal, azaz az agyműködés megszűnése jelzi, ezt a tényt konkrét esetben az orvosi bizonyítvány igazolja.
Cselekvőképesség
A cselekvőképesség fogalma azt fedi, hogy a természetes személy képes a tetteivel jogokat és kötelezettségeket szerezni saját maga és mások számára. Így aktív és cselekvő részese a polgárjog által szabályozott jogi viszonyoknak.
- A cselekvőképességnek három biológiailag meghatározott része van:
szellemi érettség: adott életkor betöltése, jártasság a mindennapi élet dolgaiban, - szellemi épség: nincs veleszületett szellemi elmaradottsággal járó betegsége, illetve nincs utólag kialakult pszichés zavara,
- ésszerű akarat-elhatározásra való képesség: látja és tudja mérlegelni a különféle lehetőségeket, tisztában van a döntései következményeivel,
és van egy jogi összetevője is: a jognyilatkozati képesség, amely azt jelenti, saját nevében jogokat és kötelességeket szerezhet/vállalhat, jognyilatkozatokat tehet (pl. szerződést köthet).
Mik a cselekvőképesség fontosabb paraméterei
A cselekvőképesség minden állampolgárt megilleti akkor, ha azt az ő esetében törvényileg nem korlátozták illetve zárták ki. Senki nem korlátozhatja önmaga cselekvőképességét, azaz a cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy nyilatkozat semmis.
A belátási képességtől függően a cselekvőképesség több fokozatú lehet:
Cselekvőképtelenség: Hazánkban a 14 éves kor alatti gyermekek cselekvőképtelenek. 14 éves kor feletti kiskorú és 18 éves kor feletti nagykorú személyek is lehetnek cselekvőképtelenek, abban az esetben, ha a bíróság kizárta a cselekvőképességüket (gondnokság alá helyezés).Ezen felül cselekvőképes személyek akkor is cselekvőképtelenné válnak átmenetileg, ha megszűnik az ügyeik viteléhez szükséges belátási képességük (kábítószeres vagy alkoholos befolyásoltság, műtéti altatás miatt stb.). Az állapot elmúltával a cselekvőképesség is helyreáll.
Korlátozott cselekvőképesség: Korlátozottan cselekvőképes az a fiatalkorú, aki a 14. életévét betöltötte már, de a 18. életévét még nem (azaz nem nagykorú) és a bíróság nem nyilvánította cselekvőképtelenné. Az a nagykorú is korlátozottan cselekvőképes, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett.
Cselekvőképesség: Cselekvőképes minden nagykorú (18. életévét betöltött személy), akit nem helyeztek cselekvőképességet korlátozó vagy azt kizáró gondnokság alá. Nüansz, de bizonyos esetekben sokat számíthat, hogy az ember a 18 születésnapján éjfélkor válik nagykorúvá. Nagykorúvá (és ezzel együtt cselekvőképessé) válhat még az a személy, aki a 16. életéve betöltése után, de még a 18. életéve betöltése előtt megházasodott.
Jogképesség és cselekvőképesség az új Ptk.-ban
A jogképesség fogalmát az új Ptk. nem változtatta meg.
Az új Ptk. szövegezésében kihangsúlyozzák, hogy a cselekvőképesség korlátozására, illetve kizárására kizárólag az érintett érdekében kerülhet sor, vagyis csak abba az esetben történhet meg, ha az érintett jogvédelme máshogy nem biztosítható. Ennek érdekében alkalmazzák a cselekvőképesség korlátozásának fokozatosságát, ügycsoportok elvételét.
A cselekvőképesség korlátozása bizonyos esetekben elkerülhető, ha a meghatározott témakörökben, ügyekben a nagykorú személy mellé a gyámhatóság támogatót jelöl ki, aki segíti őt a döntésben (támogatott döntéshozatal). A támogató kijelölésének célja, hogy kompenzálja az alany belátási képességének esetleges romlását, megőrizze méltóságát, ugyanakkor védje az anyagi érdekeit. A támogató rendszerint a családi körből kerül ki, olyan személy, aki nincs érdekellentétben a támogatottal.
További változás, hogy a cselekvőképes személy előre rendelkezhet arról, hogy cselekvőképessége korlátozásának vagy teljes megvonásának esetén ki legyen a jövőbeli gondnoka. Ezen kívül utasításokat adhat a jövőbeli gondnoknak, hogy személyes vagy vagyoni ügyekben hogy járjon el.
Cselekvőképesség és jognyilatkozatok – Cselekvőképes ember és a jognyilatkozatok
A cselekvőképes ember saját nevében korlátlanul tehet jognyilatkozatokat. Akár személyesen, akár meghatalmazott képviselője útján, jogában áll szerződéseket aláírni, illetve más módon jogokat és kötelezettségeket szerezni. A cselekvőképes ember meghatalmazott képviselője lehet korlátozottan cselekvőképes ember is, hiszen a képviselő nem a saját akaratát érvényesíti, hanem a cselekvőképes megbízóét, ezért nem számít, hogy az ítélőképesség, jártasság vagy szellemi értettsége megfelelő szinten áll-e.
Korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatai
A korlátozottan cselekvőképes személy tehet önállóan jognyilatkozatot, de a törvényes képviselője részéről előzetes beleegyezés és utólagos jóváhagyás szükséges. Ha ezeket a törvényes képviselő megtagadja, akkor a jognyilatkozat semmissé válik.
Van néhány kivételes tárgykör, amelyben a korlátozottan cselekvőképes is önállóan jognyilatkozatot tehet, ilyen pl. a házasságkötés vagy végrendelet készítése. Apróbb, hallgatólagos érvényű szerződéseket köthet, pl. vásárolhat boltban. Olyan ügyletekben is lehet partner, amelyből kizárólag haszna származik, pl. ajándékot elfogadhat. Saját, legális (kiskorúakra vonatkozó munkajogi szabályokat betartó) munkából szerzett keresetével maga rendelkezik.
A korlátozottan cselekvőképes személy helyett a törvényes képviselő önálló jognyilatkozatokat is tehet, kivéve azokat az eseteket, amelyeket az előző bekezdésben felsoroltunk. A törvényes képviselő a kiskorú személyiségfejlődésére nézve hátrányos ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja.
Cselekvőképtelenek jognyilatkozatai
Cselekvőképtelenek önállóan jognyilatkozatot nem tehetnek, a nevükben törvényes képviselő jár el. Apróbb, a hétköznapi élethez tartozó, nem írásos szerződéssel, hanem hallgatólagos jogviszonnyal működő jognyilatkozatokat tehetnek (pl. bevásárlás, telefonálás).A törvényes képviselőnek, a mikor a cselekvőképtelen személy nevében jognyilatkozatot tesz, kötelessége annak véleményét figyelembe venni, feltéve, ha az ítélőképessége birtokában van, rendelkezik véleménnyel és ki is nyilvánítja azt.