Az idén márciustól hatályos új Ptk. többek közt az állattartással összefüggően okozott károkért való felelősségről is nyilatkozik. A szabályok szerint az állat által okozott kárért az állattartó a felelős; az illető azonban bebizonyíthatja, hogy nem terheli felróhatóság a kárt okozó állat tartásával kapcsolatban. Állattartónak minősül az a személy, aki az állatot felügyelete alatt vagy birtokában tartja, akár állandó jelleggel, akár ideiglenesen. A felelősség szempontjából nem lényeges, hogy az illető valóban az állat tulajdonosa-e vagy az egyéb jogviszonyból adódóan van-e a birtokában.
Teendők káresemény bekövetkeztekor
A kár bekövetkeztét a károsultnak kell bizonyítania, ahogyan azt is, hogy azt az állat okozta. A körülmények minél egyszerűbb és gyorsabb tisztázása érdekében az illetőnek célszerű még a helyszínen rögzítenie az igényérvényesítéshez szükséges bizonyítékokat. Amennyiben a helyszínen más személyek is tartózkodtak, akik látták a káreseményt, tőlük tanúnyilatkozatokat beszerezni, az állattartóval pedig felelősségelismerő nyilatkozatot aláíratni. Súlyos személyi sérülés keletkezésekor, illetve abban az esetben, ha nem lehet megállapítani, ki az állat gazdája, érdemes kihívni a rendőrséget is. Ahhoz, hogy a károsult kártérítést kaphasson, összegszerűsítenie kell kárigényét; ehhez számításba veendő minden kár, amely a baleset következményeként keletkezett. Azonban amennyiben az állattartó be tudja bizonyítani, hogy nem terheli felróhatóság az az állat tartásával kapcsolatban, mentesülhet a kártérítési felelősség alól.
További rendelkezések a felelős állattartásról
A Ptk. mellett az állatvédelmi törvény, az illetékes önkormányzat rendeletei, valamint az adott társasház házirendje is tartalmazhat a felelős állattartásra vonatkozó rendelkezéseket. Szabálysértésnek minősül például kutyát felügyelet nélkül hagyni, játszótérre bevinni, póráz nélkül sétáltatni, ürülékét nem összeszedni, vagy tömegközlekedési eszközön szájkosár nélkül szállítani.