2015 januárjától életbe lép az új büntetés-végrehajtási kódex, amely egy 35 évvel ezelőtt született rendeletet vált fel. Célja elsősorban a büntetés-végrehajtás új alapokra helyezése és a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés. Az új szabályozásban nagyobb szerepet kap az elítéltek a társadalomba történő visszailleszkedésének segítése, a büntetés-végrehajtási intézményekben való oktatása és munkáltatása, illetve a büntetés-végrehajtás önellátóvá tétele.
Az elítélteknek meg kell téríteniük a többletszolgáltatások értékét
Az új büntetés-végrehajtási kódexben szerepel többek közt, hogy az elítélteknek meg kell téríteniük a különböző többletszolgáltatások (például televízióhasználat, kisgépek, edzőterem) értékét. Az új törvény ezen kívül bevezet egy új elemzési és kockázatkezelési rendszert, melynek keretében egységes szempontok alapján lehet felmérni az elítéltek a társadalomba való visszailleszkedési hajlandóságát, szükségleteit, illetve a fogvatartásuk során felmerülő veszélyforrásokat. A kódex nagy hangsúlyt fektet a prevenciós és gyógyító-nevelő részlegek megerősítésére, az időskorú fogvatartottakra, illetve a foglalkoztatás elősegítésére is. Egy másik újdonság, hogy 2016. január 1-jével megalakul a központi kivizsgáló és módszertani intézet, melynek feladata az lesz, hogy döntsön a legalább 18 hónapnyi szabadságvesztésre ítélt leendő fogvatartottak elhelyezéséről.
A cél az egyéniesítés és a rugalmasság
Az új büntetés-végrehajtási kódex alapelvei között megjelenik az egyéniesítés és a rugalmasság is; illetve az elítélteknek meg kell téríteniük költségeik egy részét: fizetniük kell például a televízió vagy a hűtőszekrény használatáért vagy a mosásért, illetve állniuk a különböző iratok másolásával és nyomtatásával kapcsolatos költségeket. A bevezetendő rezsimrendszer az elítéltek egyénileg való kezelését hivatott elősegíteni. Ennek keretein belül a fogvatartott befogadáskor felmérik az illető személyi és társadalmi hátterét, fizikai és pszichés állapotát, illetve biztonsági kockázati szintjét.