Magyarország Büntető Törvénykönyve – összhangban az uralkodó nemzetközi állásponttal – bünteti azokat, akik különböző kábítószereket állítanak elő, vagy fogyasztanak. Vitán felül áll ugyanis, hogy ezeknek a szereknek a bevitele életkortól függetlenül veszélyezteti az emberi egészséget. Az állam azonban büntető hatalmát nem érvényesíti minden egyes kábítószer-fogyasztó esetében.
A különböző kábítószerektől összességében elmondható, hogy rövid időn belül képesek fizikai, illetve pszichikai függőség előidézésére, mely tejes testi és szellemi leépüléshez vezetheti a fogyasztót. Fontos társadalmi érdek, hogy egy ország polgárainak egészsége a lehető legtöbb eszközzel védve legyen. Sokszor azonban nem az egyes elítélendő cselekmények kérdés nélküli kriminalizálása szolgáltatja a megoldást. A különféle büntetéseknek a társadalom védelme mellett az is célja, hogy újabb bűncselekmények elkövetését megelőzze.
Ezekből kifolyólag – különböző kriminálpolitikai szempontok figyelembevételével – aki kábítószert fogyaszt, elkerülheti a büntethetőséget. Ehhez azonban számos konjunktív feltételnek kell megfelelnie. Fontos, hogy az elkövető cselekménye ne terjedjen ki további bűncselekmények tényállásaira – így például az érintett kábítószer-kereskedelmet ne folytasson. A terheltnek a bűncselekmény elkövetését be is kell ismernie; ezzel egyrészt a nyomozó hatóságok dolgát könnyíti meg az elkövető, másrészt jelzés értékű az, hogy a gyanúsított tisztában van a jogsértés súlyával, és valóban a gyógyulás, illetve a megelőzés a személyes célja is.
A törvény előírja továbbá azt, hogy az elkövetőnek igazolni kell, hogy legalább hat hónapig kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. Az elkövető számára is kétség kívül előnyösebb, hogy ha büntetés-végrehajtási intézet helyett egy egészségügyi szolgáltatás az, amit az állam nyújt számára. Különösen akkor van ennek jelentősége, amennyiben az elfogyasztott kábítószer csekélyebb mennyiségű: a bűncselekmény tényállása ilyenkor is megvalósul, ugyanakkor a védett jogi tárgy sérelmének foka, illetve a cselekmény társadalomra veszélyessége nem feltétlenül indokolja büntetés kiszabását. E miatt kiemelt jelentőségű az alternatív jogalkotói megközelítés: sokan kíváncsiságból, kalandvágyból vetemednek kábítószerek kipróbálására. Ez az elkövetői kör más megközelítést kíván meg az igazságszolgáltatástól is.
Amennyiben a fent vázolt feltételek fennállnak, és az eljárás alá vont személy vállalja a kezeléseken való részvételt, akkor a büntetőeljárásról szóló törvény előírja, hogy a nyomozást fel kell függeszteni, vagy ha erre nem került sor, akkor az ügyész a vádemelést elhalasztja. Ezzel megnyílik a lehetőség a kezeléseken való részvételre, melyen az elkövető bizonyíthatja eltökéltséget a társadalomba való visszailleszkedésre. Az intézet a kezelést a szakmai irányelvekben és módszertani levelekben meghatározott követelményeknek megfelelően nyújtja. A kritériumoknak megfelelő magyarországi intézmények jegyzéke a minisztérium honlapján érhető el. Amennyiben az érintett okirattal igazolja a részvételét a szolgáltatásokon, akkor pedig büntethetőség hiányában az eljárás megszüntetésére kerül sor.