Sándor az eset napján Budapest és Kecskemét között közlekedett a tulajdonában álló Mercedes gyártmányú gépjárművel, a gépjárműben utazott rajta kívül még két kollégája. A vasúti átjáróhoz közeledve a fénysorompó tilos jelzése ellenére a vasúti átjáróba behajtott, ezért az arra haladó mozdony gyors fékezésre kényszerült az ütközés elkerülése érdekében. Sándor a vasúti átjáróba beérve, miután észlelte a közeledő mozdonyt, gyorsítva hagyta el az átjárót. A kialakult veszélyhelyzet kapcsán személyi sérülés nem történt. Az első fokon eljárt budapesti bíróság megállapította a terhelt bűnösségét közlekedés biztonsága elleni gondatlan vétségben [ Btk. 232. § ], és megállapította, hogy a vádlott a vasúti átjárón áthaladásra vonatkozó közlekedési szabályt megszegve behajtott a vasúti átjáróba és gyors fékezésre kényszerítette a közeledő mozdonyt és közvetlen veszélyhelyzetet teremtett; így a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztette. A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla felmentette a terheltet. A bíróság kimondta, hogy a mozdony vezetője számára a hirtelen fékezés része az általános baleset elhárítási kötelezettségnek, így a fékezésre kényszerítés – miután arra gyakran más okból (pl.:fogalmi okból) is sor kerül – nem bűncselekmény.A kúria a másodfok ítéletet helyben hagyta, kiemelve azt, hogy baleset bekövetkezésének reális esélye a gyors fékezés és a terhelt gyorsítása következtében nem állt fenn. Összességében megállapítható hogy a járművezetéssel egyébként is együtt járó fékezésre kényszerítés nem vonható a veszélyeztetés fogalmi körébe, s a gyors fékezés része az általános baleset-elhárítási kötelezettségnek.
