Meddig tart a magánszféra? – lehallgatás és megfigyelés a nyomozások során

A titkos adatszerzés mindig része volt az állami igazságszolgáltatás rendszerének. Elég csak Napoleon kedvenc rendőrminiszterére Fuchéra gondolnunk aki kiterjesztett kém és besúgóhálózatot tartott fenn Párizs szerte. A modern állami berendezkedés megszilárdulásával kezdetben főleg a nyugati demokráciákban, aztán később a kommunizmus megszűnésesével hazánkban is az Állam sokkal szabályozottabb viszonyba került saját állampolgáraival. A titkos adatszerzés/ titkos információ gyűjtés (új nevén leplezett eszközök alkalmazása), közös neve azoknak a cselekményeknek, amelyek során a megfigyelt személy otthonát bekamerázzák, telefonját lehallgatják, levelezését megfigyelik, amúgy adó-, bank-, és egészségügyi titoknak minősülő adatait beszerzik.

 

A leplezett eszközök használatának alapja: a Gyanú

A büntető eljárási törvény megújításával a gyanú szerepe jelentősen leértékelődött a büntető eljárás során. A régi törvény szerint az eljárás megindulásának feltétele volt az, hogy bűncselekmény elkövetésének gyanúja merüljön fel a nyomozó hatóság számára. Az új törvény egy teljesen új eljárási szakaszt hozott létre, amit a törvény előkészítő eljárásnak nevez. Az előkészítő eljárás  célja az, hogy megállapítható-e a gyanú fennálta. Az ügyvéd közösség frappánsan a gyanú gyanújának megalapozásaként írja le ezt a szakaszt.

Bacsó Péter Tanú című filmjében Virág elvtárs szájából hangzik el a mondat „az a gyanús ami nem gyanús”. Valahogy a magyar büntető eljárásjog is hasonló elvek mentén fogalmazza meg a gyanú fontosságát.

Ki lehet alanya a leplezett eszközök használatának?

Alanya lehet az, aki bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet. Ezt a nem túl konkrétan körülhatárolt kört, a törvény tovább bővíti. Alany lehet az is akiről megalapozottan feltehető, hogy bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart. Ha finoman akarunk fogalmazni akkor azt mondhatjuk, hogy elég tág az a személyi kör akivel szemben alkalmazhatóak a leplezett eszközök. Mivel új törvényről beszélhetünk ezért az olyan kevésbé egzakt fogalmakat, mint „közvetett kapcsolattartás” a gyakorlatnak kell kitöltenie tartalommal. A következő rendelkezés pedig lényegében bárkire kiterjeszti a leplezett eszközök alkalmazását „A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának nem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.”

Milyen leplezett eszközök alkalmazhatók az előkészítő eljárás során?

A legkevésbé kémfilmeket idéző bár álláspontom szerint egyik leg problematikusabb adatgyűjtői tevékenység az, amikor a nyomozó hatóság egyszerű adatigénylést alkalmaz. A következőkben azokat az adatcsoportokat ismertetjük, amikből egy előkészítő eljárás során a nyomozó hatóság egyszerű megkeresés alapján igényelhet adatot:

Az előkészítő eljárás során adatkérés keretében adatszolgáltatás kizárólag:

1. az adóhatóságtól,

2. a vámhatóságtól, 3. a társadalombiztosítás és a magánnyugdíj ellátásért felelős igazgatási szervtől,
 

4. az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,

 

5. a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző személytől vagy szervezettől,

 

6. a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervtől, ilyen adatra vonatkozóan,

7. egészségügyi és személyes adatot kezelő szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan, 8. a büntetés-végrehajtási nyilvántartásból, 9. a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból,
 

10. az útiokmány-nyilvántartásból,

 

11. a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, illetve a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából,

 

12. a szabálysértési nyilvántartási rendszerből,

 

13. a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

 

14. a menekültügyi nyilvántartásból,

 

15. a körözési nyilvántartási rendszerből,

 

16. a határrendészeti adatállományból,

 

17. a közúti közlekedési nyilvántartásból,

 

18. a vasúti járművekkel, a légi járművekkel, illetve a gépi meghajtású úszólétesítményekkel kapcsolatos nyilvántartásokból,

 

19. a cégnyilvántartásból,

 

20. az ingatlan-nyilvántartásból,

 

21. az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából,

 

22. a hitelbiztosítéki nyilvántartásból,

 

23. a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásából

 

24. a lőfegyverek központi nyilvántartásából,

 

25. az autópályák, autóutak és főutak használatának megtett úttal arányos díjáról szóló törvény szerinti adatbázisból,

 

26. a központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírság nyilvántartásból kérhető.

Ha a kívánt információhoz adatigénylés során nem sikerült hozzá jutni a nyomozó hatóság alkalmazhat:

  • besúgót
  • fedett nyomozót
  • rejtett figyelést
  • pénzügyi titkos megfigyelést a bankoknál
  • álvásárlást
  • ide tartozik a lehallgatás (személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet,)
  • megfigyelést
  • csapdát

A mentelmi jog problematikája:

A törvény rendelkezik a mentelmi joggal rendelkező személyek például politikusokkal kapcsolatosan lefolytatható eljárási cselekményekről. A mentelmi jog két lényeges eleme a felelőtlenség és a sérthetetlenség.

Felelőtlenség alapján a képviselő nem vonható felelősségre megbízatása alatt, sem azt követően olyan tényért vagy véleményért, melyet megbízatása alatt azzal összefüggésben tett vagy mondott. A képviselői szabadság demokratikus alapja ez a jog, mivel a képviselők nem tudnának saját véleményük szerint irányítani az országot amennyiben a választói szavazatok elvesztésén kívül más szankcióval kellene számolniuk.

Sérthetetlenség alapján lényegében büntető vagy szabálysértési eljárás csak abban az esetben indítható mentelmi joggal rendelkező személlyel szemben, ha ahhoz hozzájárul, a mentelmi jogát felfüggesztik vagy ha tetten érik. Ennek a jognak is az alapja a képviselői függetlenség demokratikus értéke. Nézzük meg, hogy a törvény hogyan rendelkezik a mentelmi joggal rendelkező személyekkel kapcsolatosan:

„A törvényben meghatározott mentelmi joggal rendelkező személyt gyanúsítottként kihallgatni, vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és vádat emelni csak a mentelmi jog felfüggesztését követően lehet. A mentelmi joggal rendelkező személy tettenérése esetén vele szemben e törvény szerinti kényszerintézkedés alkalmazható.”

Az egyes eljárási cselekmények (tanúkihallgatás, kényszerintézkedés, vádemelés) felsorolásából hiányzik az előkészítő eljárás. Ez alapján a rendelkezés alapján a nyomozó hatóság minden korlát nélkül lehallgathat országgyűlési képviselőket, illetve mindenkit, akik velük közvetve vagy közvetlenül kapcsolatot tartanak.

Ez az elsőre szimpatikus szabály a hétköznapi realitást figyelembe véve komoly kérdéseket vet fel.  Egy ilyen fegyver egy kormányzó hatalom kezében komoly eszköz lehet arra, hogy a politikai ellenfeleket megfigyeltesse, róluk a tudtuk nélkül információt gyűjthessen.

Kámforrá váló ügyek:

A legnagyobb hiányossága a fennálló szabályozásnak, hogy nem rendelkezik a megfigyelt személy értesítéséről, amennyiben eredménytelenül telik el az előkészítő eljárás. Az eljárási határidő (9 hónap) elteltét követően, vagy amennyiben nem vezet eredményre az előkészítő eljárás a nyomozó hatóság az előkészítő eljárást határozattal megszünteti és ennyi. A megfigyeléssel érintett személy vagy személyi kör soha nem szerez tudomást arról, hogy az elmúlt 9 hónapban a nyomozó hatóság ellene, vagy vele kapcsolatban eljárást folytatott.

Ügyvédi vélemény szerint az előkészítő eljárás az alkotmányos problémákon túl komoly aggodalomra ad okot. A jelenlegi szabályozás alapján az Állam és az Állampolgár közötti jogi védelem nagyon vékony szálon függ. Sok esetben a nyomozó hatóság megítélése alapján dől el a megfigyelés jogossága. A hatékony bűnüldözés során elengedhetetlen a leplezett eszközök alkalmazása, vagy adatigénylések megtétele akár a fentebb felsorol körben is, de egy ilyen komoly eszköznek komoly szabályozási hátteret kell adni. Rendkívül lényeges, hogy az intézkedéssel érintettek köre világosan körülírható legyen. Álláspontom szerint az eddig ismert egyszerű és hatékony képletet kár volt megváltoztatni, miszerint amikor egy feljelentés alkalmas arra, hogy büntető eljárás induljon akkor indítsa el a nyomozó hatóság, amennyiben nem elégséges az adat egy büntető eljárás megindításához akkor a nyomozó hatóság ne nyomozzon.