Jogunk van hallgatni? – terhelti jogok a vallomástétel során

Amennyiben büntetőeljárás alanyaivá válunk elengedhetetlen eszköz a kezünkben, hogy tisztában legyünk jogainkkal. Mi az amit a nyomozóhatóság megkérdezhet tőlünk? Mire vagyunk kötelesek válaszolni? Mikor tagadhatjuk meg a válaszadást? A kérdések összetettek, a büntető ügyvéd válaszol.

A terhelt vallomásmegtagadási joga / igazmondási kötelezettsége:

A terhelt az egyetlen olyan szereplője egy büntetőeljárásnak, akit nem terhel az igazmondási kötelezettség. A gyakorlatban „hazugsághoz való jogként” definiált alapjog azonban nem korlátlan. A jog korlátját jelenti, hogy a terhelt vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével nem vádolhat hamisan. Egyebekben a terhelt szabadon választ aközött, hogy az igazat kívánja elmondani, nem igazat mondd, vagy egyáltalán nem mond semmit a nyomozó hatóságoknak. Itt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy egy bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás az eljárás elején komoly enyhítő körülményt jelent a bűnösség megállapításakor, ugyanakkor egy többször megváltoztatott vallomás súlyát is veszítheti az eljárás során.

Mire vagyunk kötelesek válaszolni?

Amennyiben a büntető eljárásban terheltként veszünk részt, vannak olyan kérdések, ami elől nem térhetünk ki. Ezek a kérdések kivétel nélkül az azonosításunkat, illetve kapcsolattartásunkat szolgálják a hatóságokkal. Az új büntetőeljárási törvény szerint a terhelt azonosításához szükséges rákérdezni a terhelt:

  • a nevére, születési nevére
  • születési helyére, idejére
  • anyja nevére
  • állampolgárságára
  • személyazonosító okmányának számára
  • lakcímére, értesítési címére, tényleges tartózkodási helyére
  • kézbesítési címére telefonos elérhetőségére

Ezekre a terhelt köteles válaszolni, és ajánlott, hogy a valóságnak megfelelő válaszokat adjon. Ellenkező esetben intellektuális közokirathamisítást és hamis vádat, illetve hatóság félrevezetésének bűncselekményét valósítja meg annak függvényében, hogy a nem valós adatokat kitalált személyről szolgáltatja, vagy valós személy adatait használja fel.

A terhelti figyelmeztetés szabályai:

Az eljáró nyomozó hatóság és bíróság a terhelti vallomástételt csak a terhelti figyelmeztetést követően rögzítheti. A figyelmeztetés elmaradása esetén a vallomástétel nem használható bizonyítékként az eljárás során. Ez alól a főszabály alól a törvény két esetben ad kivételt

  • az eljárás során korábban terhelti figyelmeztetésben már részesült és a folytatólagos kihallgatása során védővel rendelkezik, vagy
  • a terhelti figyelmeztetés után a közlését fenntartja

Felmerülhet a kérdés, hogy milyen figyelmeztetésnek kell szerepelnie mondjuk egy kihallgatás során a jegyzőkönyvben, illetve milyen figyelmeztetésnek kell a nyomozó hatóság részéről szóban is elhangzania?

Az első mondat miután a személyazonosítás megtörtént a hatóság részéről az lesz, hogy figyelmezteti a terheltet, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. A következő figyelmeztetés arról szól, hogy a vallomás megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza, és nem érinti a terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát. Ezt követően figyelmeztetnek, hogy ha terheltként vallomást teszünk,  az bizonyítékként felhasználható, minden amit mondunk, illetve rendelkezésre bocsátunk. Végül arra figyelmeztetnek, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhatunk, kegyeleti jogot hamis tényállítással nem sérthetünk.

Ezt a figyelmeztetést követően kell a terheltnek döntenie arról, hogy kíván-e vallomást tenni, illetve él-e a vallomás megtagadásának jogával. Amennyiben megtagadja a vallomástételt, az adott cselekmény itt le is zárul a jegyzőkönyvbe az kerül, hogy „nem kívánok vallomást tenni” és a nyomozó hatóságoknak kell további bizonyítékok után kutatnia.

Mi történik, ha vallomást teszünk?

Amennyiben úgy döntünk, hogy vallomást kívánunk tenni, akkor szembesülnünk kell azzal, hogy azt a nyomozó hatóság az eljárásban fel fogja használni ennek a pozitív vagy negatív hatásai ügyenként eltérőek, de nehéz azt állítani, hogy egy védőügyvéd nélkül tett vallomás büntető ügyekben minden esetben a terhelt javára vált volna. Terheltként bármikor, bármelyik kérdésre megtagadhatjuk a választ, illetve dönthetünk úgy, hogy többet nem kívánunk mondani a hatóság vagy bíróság számára.

Az életkörülményünkre vonatkozó kérdések:

Amennyiben a vallomástétel mellett döntöttünk úgy a hatóság rá fog kérdezni az életkörülményeinket firtató kérdésekre. Erre is meg lehet tagadni a választ, azonban, ha tettünk például egy beismerő vallomást, további enyhítő körülményként jöhetnek szóba az itt adott válaszok. Jellemzően a pénzbüntetés meghatározásánál a bíróság figyelembe veszi a terhelt jövedelméről szolgáltatott adatait, illetve adósságait, amiről a terhelt nyilatkozhat ebben a kérdéskörben.

Az eljárási törvény újdonsága. Kiterjesztett vallomás felhasználás?

Az új büntető eljárásjogi törvény lehetőséget ad arra, hogy a nyomozó hatóság felhasználja a terheltnek korábban, vagy más ügyben tanúként tett vallomását, amennyiben az erre vonatkozó figyelmeztetést a vallomástételkor megtette a nyomozóhatóság. A gyakorlatban 2018 július 1. napját követő eljárásokban lehet ezt a kitételt alkalmazni, a gyakorlat dönti el, hogy ez az eszköz mekkora fegyverelőnyt jelent a nyomozó hatóságok, illetve a vád számára, a védelemmel foglalkozó ügyvédek álláspontja sem egységes ezzel kapcsolatosan.

Akkor tegyünk vallomást vagy sem?

A kérdésre sajnos nem egy egyszerű igen vagy nem a válasz. Minden büntetőügy egyedi elemeket hordoz, így fontos védelmi taktikai kérdés az, hogy mit kezdjünk a vallomástételi jogunkkal. Az ügyvéd társadalomban egységesnek mondható az az álláspont, hogy bármilyen súlyú bűncselekménnyel történő érintettség esetén kérjük ki a területen komoly szakmai tapasztalattal rendelkező ügyvéd véleményét.