Cyberbullying 1.0 – Globális veszély, gyermekekre hangolva

A 21. század fejlett, rohanó világában már szinte nincs olyan ember, aki ne lenne jelen valamely közösségi hálózaton. Ma is ismert rendszerünk kiépülése az e-mailekkel kezdődött, az MSN-nel, majd a kibővült funkciókkal büszkélkedő iWiW-vel, illetve myVIP-pel folytatódott, a kétezres évek közepén pedig berobbant a Facebook és letarolt maga körül mindent. Naponta jönnek ki az újabbnál újabb applikációk, köztük kapcsolatépítő oldalak is olyan funkciókkal, melyekről legmerészebb álmainkban sem hittük volna, hogy szükségünk lehet rájuk.

A technika vívmányainak köszönhetően pillanatok alatt küldhetünk egymásnak kiskutyás szelfivideókat, de könnyedén változtathatjuk arcunkat görögdinnyévé, valamint bármely más zöldséggé, gyümölccsé. Ez a felhasználói élmény szórakoztató oldala, amiről mindenki beszél, a negatív tapasztalatokról azonban csak kevesen. Azok a történetek kevésbé vidámak.

Az igényeket széles körben kielégíteni célzó szolgáltatások változatosak, ahogy a működésük következtében felvetődő jogi kérdések is, középpontban a személyiségi jogokkal.

  • Kikkel és pontosan mit osztunk meg ezeken a portálokon?
  • Ki jogosult kezelni és felhasználni féltett beszélgetéseinket, titkainkat?
  • Hogyan lehet az online jelenlétünk adta lehetőségekkel visszaélni?

Ezek általánosan felvetődő kérdések, melyekre akár védőügyvéd nélkül is gyors és hatékony megelőző lépéseket lehet tenni, szemben az online zaklatás egyre súlyosbodó problémájára.

Internetes zaklatásról van szó, amikor rendszeresen és tartósan fennálló szándékos sérelemokozás áldozatává válik egy személy (jellemzően 18 éven aluli), melynek egyértelmű célja az adott személy bántása, lejáratása, megszégyenítése, fenyegetése, nevetségessé tétele, közösségből való kirekesztése. Általában kortársak között valósul meg a bűncselekmény.

Az új generáció tagjai számítanak a legveszélyeztetettebb rétegnek, ugyanis a fiatalok közel 90%-a rendszeresen használ internetes közösségi portálokat, s mindezt sokkal nagyobb intenzitással űzik, mint felnőtt társaik. Élettapasztalat híján kevesebb sikerrel szűrik ki a kéretlen tartalmat, mint az idősebb korosztály, akik képesek legyinteni a pletykákra, szemet hunyni a sértő hozzászólások felett, valamint figyelmen kívül hagyni a lélek legmélyebb bugyrait célzó bántó, gyakran névtelen üzeneteket.

Az UNICEF által közölt felmérés eredményei szerint a mai fiatalok harmadát már érte valamiféle internetes fenyegetés, zaklatás. A közösségi hálózatokon való aktív jelenlét megkezdésétől érdemes fokozottan odafigyelni a gyermekekre, ez jellemzően 10-12 éves korban következik be. Gondoljunk bele, hogy ezek a kiskorúak mennyire kiszolgáltatottak az olyan hatásokkal szemben, melyekre lelkileg és idegileg még nincsenek felkészülve.

Az ezredforduló gyermekeire jellemző volt, hogy a csoporton belüli vezető szerepet társaik fizikai bántalmazásával ragadták magukhoz, manapság viszont inkább az interneten keresztül folyik a bántalmazás, mely rövid idő alatt a fiatalokat érintő leggyakoribb bűncselekménnyé vált. Globális szintű problémáról árulkodik az egyre több áldozatot követelő jelenség, több világszervezet is küzd ellene kisebb-nagyobb eredményekkel. A gyermekek sokkal súlyosabb sérelemként élik meg az online zaklatást, mint a fizikai vagy akár a lelki bántalmazást.

Esetükben gyakori az átfedés az online és az offline zaklatás között, tehát, akit az iskolában gúnyolnak a társai, annak tartania kell az internetes megaláztatástól is.

A cyberbullying megjelenési formái:

Zaklatás: Kéretlen, bántó tartalommal bíró üzenetek rendszeres küldése.

Lejáratás: Valótlan tények állítása, pletykák terjesztése, melyek alkalmasak arra, hogy az áldozatot negatív színben tüntessék fel.

Flaming: Sértő, támadó jellegű, trágár hozzászólások nyilvános fórumokon, mely gyakran irányul védett tulajdonságra, védett csoporthoz való tartozásra.

Identitáslopás: Az áldozat üzeneteinek vagy profiljának feltörése, illetve hamis profil készítése is, mely során ellopják és felhasználják az áldozat személyes adatait. Ilyenkor az elkövetők azt a látszatot keltik, hogy az áldozat ír dühös hangvételű üzeneteket a saját fiókjából.

Kiközösítés: Az online közösség egy tagjának a csoportból való kirekesztése, érvényesülésben való akadályozása.

Kibeszélés: Bizalmas tények, személyes információk nyilvánosságra hozatala, továbbítása mások felé.

Becsapás: Szenzitív vagy intim adatok kicsalása majd megosztása arra jogosulatlan személyekkel.

Cyber Stalking: Olyan üzenetek küldése, melyek fenyegető, illetve megfélemlítő hatást gyakorolnak a sértettre. Ide tartozik az online szokásainak megfigyelése és ezek félelemkeltésre való felhasználása is.

Sexting: Szexuális értelemben véve provokatív fotók és videók készítése, majd továbbítása másik fél irányába.

Hogyan zárhatjuk ki a káros hatást?

Ilyen támadások hatására az áldozat könnyen olyan állapotba kerülhet, hogy egyetlen kiútnak csupán saját élete önkezűleg történő kioltását láthatja.

Sajnos a cyberbullying elől nincs menekülés, nem létezik átfogó védelem.

Az internettől való elszigetelés nem megoldás, hiszen a kor gyermekeinek életét áthatják a táblagépek, okostelefonok, így ez a módszer könnyen kontraproduktivitásba csaphat át, aminek következtében a gyermek hamar magányosnak és kirekesztettnek találja magát.

Potenciális megoldás

Bizalom és kommunikáció – Nem elég a gyermekeket figyelmeztetni az internethasználat hátrányairól, kapcsolatot kell teremteni és fenntartani annak érdekében, hogy egy esetleges támadás esetén a gyermek bizalommal tudjon fordulni szüleihez, tanáraihoz, vagy bármely, alkalmas felnőtthöz.

Dokumentáció – Össze kell gyűjteni és meg kell őrizni a bántó tartalmú üzeneteket, egy későbbi büntetőeljárás során hasznos bizonyítékként szolgálhatnak, segítenek alátámasztani az igazunkat.

Ha ismerjük a támadót – Az interneten nem csupán számítógép mögött rejtőzködő ismeretlen alakok szedik áldozataikat, gyakran előfordul, hogy a gyermek mindennapjait valójában egy olyan személy keseríti meg, aki aktívan jelen van az életében, például egy osztálytárs. Ilyenkor érdemes bevonni a zaklató gyermek szüleit, s továbbá az iskolát is, hiszen segíthetnek úgy felszámolni a konfliktust, hogy a megoldás a lehető legkevesebb sérelemmel járjon. Gyermekek esetében ez azért is humánus megoldás, mert legtöbbször ártatlanabb indíttatás húzódik a háttérben, mint egy felnőtt zaklató esetében. Természetesen, mindig módunkban áll feljelentést tenni és büntetőeljárás keretében várni az igazságszolgáltatást.

Ha nem ismerjük a támadót – Ha ismeretlen tettessel van dolgunk vagy a cyberbullying súlyos formát öltött, mindenképpen rendőri segítséget kell igénybe venni hiszen bűncselekmény történt.

Jogi segítség – Sokan nincsenek tisztában az alapvető lehetőségeikkel, amikor online bántalmazás áldozatai lesznek. Javasolt felkeresni egy ügyvédi irodát, mely szakértelemmel bír az ilyen ügyek terén. Egy elhivatott büntetőügyvéd segít megtalálni a leghatékonyabb jogi segítséget.

Rehabilitáció – A gyermek lelke törékeny, ezért fokozottan ügyelni kell épségére. Egy ilyen kegyetlen támadás maradandó sebeket okozhat, mely garantált hatással bír majd a felnőtté válására. Erősen ajánlott szakember bevonása, aki segíthet feldolgozni a történteket.