Béranyaság – Tények és tévhitek

Mit tehetünk, ha a családalapításnak gátat szab a terméketlenség? Ha nem rendelkezünk azokkal az adottságokkal, melyek másoknak természetesen megvannak? Mik a lehetőségeink? A világ országainak jogrendszereiben markáns különbségeket vélhetünk felfedezni. Valahol egy módszert kifejezetten támogatnak, máshol ugyanazt törvényekkel tiltják és komoly jogi hátrányokat fűznek elkövetésükhöz. Az egyik legnagyobb vita origójában a béranyaság áll.

Temérdek újságcikkben, riportban, de még filmekben is találkozhattunk a béranyaság, valamint a dajkaanyaság fogalmával. Világszerte rengetegen választják megoldásként, saját utód reményében. Potenciális lehetőség a gyermektelen párok számára, csakúgy, mint az asszisztált reprodukciós technikák különböző módozatai. Naponta hallhatunk béranyasághoz kapcsolódó szolgáltatásokról, így az átlag magyar ember akár természetesnek is veheti, hogy hazánkban van lehetőség ezek igénybevételére.

A valóság azonban egészen más, tekintettel arra a tényre, hogy Magyarország jogalkotása konzervatív elvek mentén történik, más államokéval szemben. A világ számos pontján elfogadott a béranyaság útján történő gyermekvállalás (ide tartozik például az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is), hazánkban viszont órákig tartó védőügyvéddel való egyeztetésre, hosszú bírósági tárgyalásokra, majd azt követően még hosszabb börtönbüntetésre számíthat az, aki saját méhét bérbe adja családalapításra törekvő személyeknek. Ugyanis, kisarkítva ezt jelenti a béranyaság, a szolgáltatást nyújtó nő részéről.

A béranyaság mellett megemlítendő a dajkaanyaság jelensége is, ugyanis a köztudatban gyakorta keveredik a két kifejezés. A dajkaanyaság és a béranyaság két eltérő fogalom, melyek az egyes országokban más és más jelentéssel bírhatnak. A magyar szabályozás taxatíve felsorolja azokat a reprodukciós eljárásokat, melyeket a jogalkotó alkalmazni enged.

Nincs köztük sem a dajkaanyaság, sem a béranyaság, tehát hazánk egészségügyi intézményeiben nincs lehetőség legális beavatkozásra.

Hogyan határoljuk el a dajkaanyaságot a béranyaságtól?

A hírességek körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a béranyaság, azonban sokan nem azért tartanak rá igényt, mert nem tudnák természetes úton kihordani utódukat, hanem az indok sokkal inkább a karcsú alak és a fiatalos külső megőrzésében rejlik. A késői gyermekvállalással járó kockázatok hatékony kiküszöbölése is motiváló tényezőként jelenhet meg. Azonos nemű párok kapcsolatában a fentieken és az örökbefogadáson túl nem is létezik más alternatív megoldás a „közös” utód nemzésére. Mivel azonos nemű párokról van szó, ezért biológiai kapcsolat értelemszerűen csak az egyik szülővel állhat fent, a másik ivarsejtet harmadik személy adja.

Dajkaanyaság: Ebben az esetben a saját gyermekre vágyó anya biológiai okokból képtelen kihordani gyermekét, ezért egy másik nő segítségét veszi igénybe, aki jellemzően az apa vagy az anya egy közeli hozzátartozója lehet, tehát valamely szülővel rokonsági kapcsolata áll fenn. Orvosi javaslat és közreműködés alapján a rokon fog életet adni a pár közös gyermekének. Ehhez embrióra van szükség, melyet mesterséges körülmények között hoznak létre a női és a hímivarsejt vegyítésével. Ezt követően az embriót beültetik a rokon nő méhébe, aki ezáltal dajkaanyává válik. Rendkívül fontos elhatárolási tényező az is, hogy a rokon nő segítségéért cserébe ellenérték nem adható, illetve nem fogadható el.

Béranyaság: Itt már nem csupán egy közeli rokon kapcsolódhat be a gyermekáldásba, hanem megfelelő egészségügyi állapot esetén bármely nő vállalkozhat béranyának. Fontos, hogy a gyermek világrahozatalával kapcsolatos költségeken felül bármekkora összeget kérhet a biológiai szülőktől, mely pénzösszeg a felek megállapodásának függvénye. Ennélfogva itt már nem segítségnyújtásról, hanem konkrét szolgáltatásról beszélünk. A szolgáltatást igénybe vevő nőnek orvosi javaslatra sincs szüksége, tehát akkor is igénybe veheti a béranya által kínált szolgáltatást, ha egyébként maga is képes lenne kihordani saját gyermekét.

Az Európai Unió legtöbb tagállamában nem lehet béranyát alkalmazni. Hollandiában is csupán az ellenérték fizetése nélküli dajkaanyaságra van lehetőség. Hazánkban jelenleg egyik opció sem jogszerű, ennek ellenére azonban néhányan mégis próbálkoznak annak teljes tudatában, hogy bűncselekményt valósítanak meg. Néhány hónappal ezelőtt nagy port kavart a magyar médiában, amikor egy pár álhirdetést adott fel saját utód reményében és arra több magyar nő is reagált. Az egyik vállalkozó kedvű hölgy tízmillió forintot kért a szolgáltatásáért a várandóssággal járó költségek megtérítése mellett. Egy személyes találkozó keretében pedig kijelentette, hogy amennyiben nem egyetlen gyermeket kellene világra hoznia, hanem egy esetleges ikerterhesség következtében kettőt vagy hármat, – az nem lesz feláras.

Nem csupán hirdetés útján lehet Magyarországon béranyát keresni. A büntetőjogi következmények kikerülése érdekében sokan külföldre utaznak a megfelelő béranya megtalálása érdekében, de az sem ritka, hogy az előzetesen kiválasztott magyar béranya jelölttel közösen utaznak el másik országba, ahol elvégezhető ez a humán reprodukciós beavatkozás. Azonban ettől még korántsem válik törvényessé az eljárás.

A gyermek örökbefogadásának lehetősége

Magyar állampolgárságú béranya esetében hazánkban a genetikai szülők nyílt örökbefogadás útján fogadhatják örökbe a más által világra hozott gyermeküket, kizárólag így válhat jogszerűvé a procedúra. A szülőjelöltek alkalmassága esetén gyámhatósági engedély, valamint a szülő nő visszavonhatatlan beleegyező nyilatkozata szükséges ahhoz, hogy a folyamat eredményesen záruljon. Örökbefogadásra csupán a genetikai anya részéről van szükség, ugyanis a genetikai apa jogilag is a gyermek apja, így teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tehet. A genetikai szülők egy hónapon át gondozzák gyermeküket, csak ezt követően véglegesíthető az örökbefogadás.

Miért nem lehet másképpen?

Jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk rendelkezése alapján bűncselekménynek minősül (családi jogállás megváltoztatása) az, amikor egy gyermeket a születését követően – az örökbefogadási szabályok megsértésével – másik családba csempésznek. A béranyaságnál kapcsolatban felmerülő bűncselekmények körébe tartozhat még az emberkereskedelem és az embercsempészet bűntette is.

Amennyiben a béranya külföldi állampolgár, úgy az örökbefogadás eljárásmenetét tekintve a kiskorúak nemzetközi örökbefogadásáról szóló 1993-ban elfogadott hágai egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezt a nemzetközi dokumentumot Magyarországon 2005-ben törvénnyel hirdették ki. Tekintettel arra a tényre, hogy a genetikai apa jogilag is a gyermek apja (vagyis felügyeleti joggal rendelkezik), a külföldi béranya hozzájárulásával van lehetőség arra, hogy az apa a gyermeket rögtön Magyarországra hozza. Elengedhetetlen kritérium, hogy a gyermek béranyával történő kihordása ne ellenérték fejében történjen, egyéb esetben gyámhatóság (akár magyar, akár külföldi) nem engedélyezheti az örökbefogadást. Amennyiben az ellenérték megfizetését nem lehet legális okirattal igazolni, a felek jogainak és érdekeinek védelmére nincs lehetőség.

Hiteles okirat hiányában mi garantálja azt, hogy az örökbefogadó szülőktől a későbbiek folyamán a béranya nem követelheti a megállapodásban szereplőnél magasabb ellenérték megfizetését? A genetikai szülők kiszolgáltatottá válnak, ugyanis az örökbefogadás sikerét alátámasztó határozat megsemmisíthető, amennyiben utóbb kiderül, hogy az közérdeket sért, s a vagyoni érdekek által motivált eljárás illik ebbe a kategóriába. Következtetésképp, vagy teljesítik az egykori béranya kívánságát vagy kockáztatják, hogy elveszítik örökbefogadott gyermeküket. Ilyen esetekben kezdődhet meg a büntetőügyvédek harca bírósági tárgyalásokon, mely a rendkívül összetett és több szempontból kifogásolható etikai halmaz tisztázását célozza az igazságosság jegyében. További probléma jelenik meg abban az esetben, ha a gyermek valamiféle rendellenességgel születik. A magyar szabályozás szerint a gyermek anyja az, aki megszülte. Ennek értelmében a béranya nem köteles örökbe adni a gyermeket, s a genetikai szülők sem kötelezhetők örökbefogadásra. Tehát nem is feltétlenül szükséges egy váratlan rendellenesség, bármilyen egyéb okból is meggondolhatják magukat a felek.

Mi lesz a gyermek sorsa, amennyiben sem a béranya sem a genetikai szülők nem akarják felnevelni, gondoskodni róla?

Perindítás esetén a genetikai apa jogállása megállapítható, tehát jó eséllyel tartásdíjat lesz köteles fizetni a gyermek számára, hiába nem kíván részt venni a gondozásában. Ezen felül, a gyermeket az apa halálát követően a vérrokonság feljogosítja a kötelesrész öröklésére. Ellenben, nem szabad ennyire tárgyilagosan szemlélni a kérdést.

Magyarország jogrendszere kiemelten védi a családi értékeket és a gyermekek érdekeit. A gyermekkel való kapcsolattartás nem csupán egy jogosultság, amivel vagy élnek a jogosultak, vagy nem. A gyermekkel való kapcsolattartás kötelezettség is, mely a gyermek egészséges fejlődését hivatott szolgálni. Hiába lenne rá igény, Magyarországon jelenleg nem szerepel napirenden a béranyaság vagy a dajkaanyaság legális keretek közé szorítása, hiszen számos jogi, erkölcsi és gyermekvédelmi problémát vetnek fel.

A jelen

Tekintettel arra a tényre, hogy az egészségügyről szóló törvény több reprodukciós eljárás igénybevételét is lehetővé teszi az örökbefogadás lehetősége mellett, hazánkban a béranyaság egyelőre nem szerepel a létrehozandó jogi szabályozási területek listáján.

A béranyaság intézménye rengeteg visszaélési lehetőséget rejt magában, számos gyermektelen pár esne csalás áldozatául, nem is beszélve a gyermek kihordásáért követelhető ellenérték erkölcstelen torzításáról. Legrosszabb esetben pedig a gyermeknek kellene elszenvednie az őt körülvevő személyek ámokfutását, jóllehet, ő nem tehet egyetlen negatív tényezőről sem, csupán a körülmények áldozata. A gyermek egy ilyen megállapodás során eldologiasodik, életének értékét valamiféle tárgyhoz hasonlítva pénzösszegben mérik.  Két fél megállapodása alapjául szolgáló szerződés tárgyává csökevényesedik, utat nyitva a jogilag és erkölcsileg értelmezhetetlen jogviták, valamint az abszurd kártérítési ügyek felé.

Egy optimális jövőkép?

A béranyaság kizárólag akkor illeszkedhetne hazánk jogrendszerébe, amennyiben mindössze a gyermek kihordásával kapcsolatos összegek megtérítését engedélyezné a jogalkotó, ellenérték fizetését nem (angol minta). Ezáltal nem kerülne hátrányosabb helyzetbe az a személy, aki nem rendelkezik olyan közeli hozzátartozóval, aki születendő gyermeke potenciális dajkaanyjává válhat. Másrészről felvetődik a kérdés, hogy ebben az esetben egy idegen nő miért vállalná egy másik idegen gyermekének a kihordását?

A lehető legkedvezőbb helyzetben a majdani jogszabály talán mégis engedélyez valamennyi ellenértéket, de a minimumösszeget, valamint a felső határt is szigorúan meghatározza amellett, hogy az igénybevételre a kiterjedt ellenőrzési rendszeren túl rendkívül szűk kereteket biztosít (például kizárólag gyógyíthatatlan egészségügyi probléma fennállása esetén).

A dajkaanyaság vonatkozásában enyhébb a potenciális veszélyek sora, engedélyezését napirendre tűzhetnék a magyar jogalkotásban. Ellenben, a jogalkotónak ebben a témakörben is a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárnia a megfelelő jogi szabályozás kialakítása során. Szigorú korlátok szükségesek, amit ugyancsak egészségügyi indokoltság megléte esetén vélünk biztosíthatónak. Az egyre esedékesebbé váló szabályozási megújulás elérkezéséig a gyermektelen pároknak továbbra is lehetőségük van a Magyarországon engedélyezett asszisztált reprodukciós eljárások igénybevételére, valamint hagyományos örökbefogadásra is. Az örökbefogadással általában hosszú várakozási idő és körülményes eljárás társul, azonban a gyermektelen szülők saját utód iránti vágyát felülírja az örökbefogadható gyermek érdeke és vágya, a családi környezetben való nevelkedés.