Mit tehet a sértett, ha tetten éri a bűnözőt? – az ügyvéd válaszol

Nemrég hallottunk olyan esetről, mikor sajóbábonyi ingatlanba betörő elkövetőt a tulajdonos tetten ért. Az elkövető a zsákmányolt ékszerek jelentős részét hátrahagyva elmenekült a helyszínről. A rendőrség rövid időn belül azonosította, és elfogta a 26 éves sajóbábonyi lakost.  Mit tehet a sértett ilyen esetben? Feltartóztathatjuk-e az elkövetőt? Meddig terjed a jogos védelem? Mai cikkünkben az sértettek jogait vesszük górcső alá.

A konkrét jogi szabályozás hiánya:

Hatályos jogszabályok alapján nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy mikor jár el jogszerűen az állampolgár, ha tetten ér egy elkövetőt a bűncselekmény megvalósítása közben. Nincs konkrét jogszabály, ami egyértelmű felhatalmazást adna arra, hogy egy bűnelkövetőt visszatartsunk, mégis a két legfontosabb törvényünk a büntető törvénykönyv és a polgári törvénykönyv, kiegészülve a következetes bírói gyakorlattal megadja a kereteit az ilyenkor alkalmazható jogkövető magatartásnak.

Jelentős jogszabályi változások:

2012-ben illetve 2013-ben mind a polgári mind a büntetőjogi kódex komplex szerkezetet érintő változáson ment keresztül. Így annak függvényében, hogy milyen bűncselekménnyel érintett a sértett, úgy nyílnak meg lehetőségei a jogszerű fellépésre. Tulajdon elleni bűncselekményeknél (lopás, rablás) a sértett a cselekmény elkövetésekor jogos védelmi helyzetbe kerül. A polgári jog jogos önhatalomnak, a büntetőjog jogos védelmi helyzetnek hívja ezt a szituációt. Ezért amennyiben arra leszünk figyelmesek, hogy lakásunkba betörtek, és megtaláljuk az elkövetőt, őt a rendőrség kiérkezéséig akár fizikai erőszakkal is a helyszínen tarthatjuk. A jogos védelmi helyzet bírósági értelmezése úgy változott, hogy az arányosság követelményét nem tartotta tovább követendő gyakorlatnak, azonban továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy nem lehet visszaélni a jogos védelem intézményével.

Egy -két egyszerű példával érzékeltetve: Amennyiben fényes nappal betörnek a lakásunkba, és rajtakapjuk az elkövetőt, aki nem viselkedik agresszíven, nem támad ránk, ezért bezárjuk az egyik szobába a rendőrség kiérkezéséig. Ilyen esetben jogszerűen jártunk el, a személyi szabadság korlátozása megfelelő eljárás ilyen esetben. Ha ugyanezt a betörőt az otthon tartott gáz-riasztó fegyverünkkel fenyegetve tartjuk fel a rendőrség kiérkezéséig akkor szintén jogszerűen járunk el. Azonban, ha meglepjük a betörőt és ájultra verjük, ilyen esetben már nehezebb lesz ártatlanságunkat bizonyítani.

 Másik példaként hajnal háromkor motoszkálást hallunk a nappali felől négy elkövető a sötétben éppen kirámolja az otthonunkat. Kivesszük a párnánk alól az engedély nélkül tartott éles lőfegyverünket, majd felkapcsoljuk a villanyt. Az elkövetők nem ijednek meg, hanem kést rántanak és felénk indulnak. Mind a négy elkövetőn halálos lőtt sérülést okozunk.

Ez egy összetett helyzet, mivel a támadók lelövéséért nem vonhatnak minket felelősségre, ellenben az engedély nélkül tartott lőfegyverért annál inkább. Ilyen helyzetben egy hosszadalmas büntetőeljárás következményeként a sértett általában a maradék bűncselekményért (lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélésért) felel, míg a több emberen elkövetett emberölés vádja alól felmentik.

Mi a helyzet, ha megvalósulni látjuk a bűncselekményt?

Ha az utcán sétálva látjuk, hogy egy idős hölgy táskáját megpróbálják a kezéből kitépni, a törvény lehetőséget biztosít, hogy az idős hölgy védelmében fellépjünk a támadóval szemben, és annak akár fizikai ártalmatlanná tételével is megakadályozzuk a bűncselekmény megvalósulását.

Az elkövető feltartóztatásának kockázata:

A büntetőjogi értelmezés szerint azért léphetünk fel akár fizikai sérülés okozásával egy támadó ellen, mert az így szerzett sérülések a támadó kockázata. A gyakorlat mégis azt mondatja velünk, hogy a támadóval szembeni fellépés minden esetben a sértett kockázata. Számolnunk kell azzal, hogy a támadó az ellenállás leküzdésének érdekében akár az életünk kioltására is kész. Számolnunk kell azzal, hogy egy hosszú megterhelő büntető eljárás során tudjuk csak bizonyítani igazunkat. Számolnunk kell azzal, hogy ha a törvény lehetőséget ad a támadó életének kioltására, akkor a támadó is késztetést érez arra, hogy a sértett életét kioltsa. A határozott jogi álláspontunk az, hogy amennyiben lehetséges minden esetben kerüljük a fizikai konfrontációt egy bűnelkövető személlyel. Mikor olyan helyzetbe kerülünk, hogy sértettként leszünk részesei egy bűncselekménynek, értesítsük leggyorsabban a rendőrséget, és keressünk olyan helyet, ahol a támadó nem fér hozzánk. Nincs olyan vagyon, amely megérné akár egyetlen ember életének kockáztatását is, ezért mindig gondosan mérlegeljünk, mielőtt a véletlenre bíznánk saját testi épségünket.