Az “unokázós” csalás veszélyei idős rokonainkra

Csörög a telefon, unokánk hív, hogy nagy baj van, azonnal készpénzre van szüksége mert autóbalesetet okozott. A telefonban azt mondja, hogy az összetört autóját nem hagyhatja ott az úton, ezért egy barátját küldi el a pénzért. Ez az egyik leggyakrabban megvalósuló történet az unokázós csalások körében. A drámai hírtől késő esti órában felhívott idős rokon sokkot kap a baleset szótól, és már nem is figyel arra, hogy akivel beszél az nem is az unokája. Egy pár perccel később megérkezik a „barát” a pénzért, és röviddel ezután már el is tűnik. Így verik át az időseket napjainkban telefonos csalásokon keresztül, kihasználva a családtagjaikért aggódó szülők, nagyszülők szeretetét.

Miért bűncselekmény?

Ha valaki mást tévedésbe ejt azért, hogy tőle pénzt kicsikarva anyagi haszonra tegyen szert, és ezzel az átvert félnek kárt okoz, akkor csalásról beszélhetünk. A csalás a kicsalt pénz mértékének függvényében minősülhet szabálysértésnek vagy bűncselekménynek. A büntető törvénykönyv szabályai szerint az 50 ezer forintot meghaladó összegű csalás már kisebb értékre elkövetett bűncselekménynek minősül.

Az áldozat kiválasztása:

Az elkövetők a leg sérülékenyebb korosztályra utaznak. Ennek a csalástípusnak a középpontjában az idős jórészt nagymamák állnak. A telefonhívások gyakran történnek esti órákban, amikor az idősek pihenésüket töltik, nem számolva az ilyenkor érkező telefonhívással. A történet mindig egy drámai felütéssel kezdődik gyakran közlekedési balesettel ijesztgetik áldozataikat az elkövetők, mert közlekedési baleset szinte mindenkivel megtörténik élete során, nem kelt gyanút, illetve az okozott kár már meg is adja a csalás vagyoni alapját. A baleset kifejezés elhangzása után a nagyszülők jó része teljesen kikapcsol a sokktól. A családunk iránt érzett szeretet és aggódás idős korunkban sem csillapodik, így teljesen magára az eseményre fókuszálunk nem figyelve a telefonáló hangjára beszédére, amiről egy nyugalmi helyzetben már be tudjuk azonosítani a hívó felet.

Hogyan kerülhetjük el, hogy csalók áldozataivá váljunk?

A csalók minden esetben nyilvános adatbázisokból (telefonkönyvből) keresik áldozataikat. Figyeljünk arra, hogy szüleink nagyszüleink telefonszáma ne szerepeljen nyilvános adatbázisban. Napjainkban amúgy is kihaló félben lévő telefonkönyv intézménye amúgy is csak a szolgáltatók részére jelent előnyt.

Készítsük fel őket, hogy áldozatokká válhatnak. Meséljünk nekik az unokázós csalásokról. Mondjuk el, hogy ez valós veszély és bárkivel megtörténhet. Beszéljük meg a kommunikáció módjátvész esetére. Mondjuk el, hogy milyen adatok alapján azonosítsuk magunkat amikor esetleg olyan bajba kerülhetünk, hogy szükségünk van idős rokonaink támogatására.

Amennyiben baleset ér minket és szükségünk lesz idős rokonunktól pénzre mennyünk oda személyesen, illetve kössük lelkükre, hogy csak személyesen nekünk adhat át pénzt, a ránk hivatkozó személyeknek sohasem.

Ha már megtörtént a baj:

Mit tegyünk, ha már átvertek minket? Tegyünk minden esetben rendőrségi feljelentést, próbáljunk az elkövető személyéről, a hívás időpontjáról, minél részletesebb leírást adni. A telefonunk híváslistájából a hatóságok könnyűszerrel vissza tudják követni ki volt a hívó fél, így könnyítve meg a nyomozást. Ha már csalás áldozatává váltunk, akkor fel kell készülnünk, hogy komoly procedúra kezdődik mire az ügyünk lezárul, és sok esetben a kicsalt pénzt már nem tudják visszaszerezni az áldozat részére. Ennek ellenére is minél gyorsabban reagálunk a megtörtént eseményre annál nagyobb esélyünk van arra, hogy viszontláthatjuk kicsalt megtakarításunkat.