A jogszerű rendőri intézkedés szabályai

Az állampolgárok jelentős része gyomorgörcsben fogadja azt a pillanatot, amikor rendőri intézkedés alá kerül. Nem kell feltétlenül jogszabálysértő magatartást tanúsítani ahhoz, hogy idegenkedjünk az eljárástól, egyszerű emberi reakció alapján kényelmetlenül érezzük magunkat olyan szituációkban, amelyeket nem ismerünk. Mai cikkünk a rendőri intézkedés szabályaival foglalkozik, hogy tudatában legyünk annak, mikor jár el a rendőr a jogszabályoknak megfelelően az intézkedés során.

Mikor intézkedhet a rendőr:

A rendőr intézkedés alapja lehet minden olyan cselekmény vagy körülmény, amely a közbiztonságot, közrendet, vagy az államhatár rendjét sérti vagy veszélyezteti. Az ilyen körülményről tudomást szerez a rendőr, vagy észleli akkor köteles megkezdeni az intézkedést. Az intézkedési kötelezettség a rendőrt szolgálaton kívül is terheli akkor, ha az intézkedésre alkalmas állapotban van (például nem fogyasztott alkoholt.)

Az intézkedés menete:

 A rendőrökre vonatkozó jogszabályok részletesen tartalmazzák a szabályos rendőri intézkedés menetét. Ennek keretén belül a rendőr a napszaknak, az intézkedés alá vont nemének és korának megfelelő köszönéssel kezd. Ezt követően annak függvényében, hogy egyenruhában vagy polgári öltözetben van a rendőr tiszteleg, vagy szolgálati igazolványát és azonosító jelvényét mutatja meg az intézkedés alá vontnak. Ezek a lépések azért fontosak, mert a szolgálati igazolvány, illetve az azonosító jelvény tartalmazza az eljárásban résztvevő rendőr azonosító adatait.  Az eljárás alá vont ezeket az adatokat rögzítheti (személyiségi jogok megsértése nélkül, általában írásos formában). Miért fontos ezeket rögzíteni?  Nem csak ezért lehet fontos, hogy egy esetlegesen megvalósuló szabálytalan intézkedés esetén panasszal tudjunk élni, hanem azért is, mert sok esetben csalók rendőrnek adják ki magukat. Nem köteles azonban minden esetben a rendőr még az intézkedést megelőzően igazolni magát. Amennyiben ez veszélyeztetné az intézkedés sikerét, akkor az intézkedés alatt is megteheti.

Azért, hogy elkerüljük a kellemetlen helyzeteket, az útlevélkezelő fülkében dolgozó rendőrtől se várjuk el a tisztelgést, ugyanis a jogszabály külön rendelkezik az ilyen tevékenységet folytató rendőrök tisztelgés alóli felmentéséről.

Az intézkedés alá vont kötelességei:

Ennek a résznek szándékosan nem az a címe, hogy az intézkedés alá vont jogai, mivel aki intézkedés hatálya alá kerül, abszolút engedelmességgel tartozik a rendőr felé. Nincs olyan eset amikor jogszerűen megtagadhatjuk a rendőri utasítást (egy – két csak elméleti síkon létező valóságban elő nem forduló példától eltekintve). Amennyiben úgy gondoljuk, hogy az intézkedés nem volt szabályszerű, vagy emberi méltóságunkban megsértett akkor panaszt tehetünk az intézkedés ellen 8 napon belül. Amennyiben figyelmen kívül hagyjuk a rendőri utasítást, végső soron kényszerintézkedéssel magyarul fizikai erő alkalmazásával töri le az ellenállásunkat az eljáró rendőr.

Igazoltatás:

Az igazoltatás egy járulékos feladata a rendőrnek. Nem önálló intézkedés típus, mivel célja kizárólag az intézkedés alá vont személyazonosságának megállapítása. Ez történhet az intézkedés alá vont személyi azonosításra alkalmas okmányainak megvizsgálásával, illetve, ha nincs az intézkedés alá vont személynél okmány akkor más jelenlévő már azonosított személy nyilatkozatát is elfogadhatja a rendőr azonosításnak. Az igazoltatás során a rendőr az adatokra vonatkozóan nyilatkozattételre hívhatja fel az intézkedés alá vont személyt, aki köteles a kérdéseire válaszolni. Amennyiben megtagadjuk az együttműködést az igazoltatás során, akkor a rendőr végső soron előállíthat minket az illetékes rendőrkapitányságon, ahol újlenyomatot és fényképfelvételt készíthetnek rólunk. Az igazoltatás során az eljáró rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja. A hétköznapokban motozásnak hívott eljárás során a rendőr bűncselekmény, vagy szabálysértési törvény alapján bizonyítéknak minősülő tárgyat talál akkor azt a helyszínen lefoglalja. A motozást, mindig a kényszerintézkedéssel érintett személlyel azonos nemű hatósági személy végezheti el. Ez azért is nagyon fontos, mivel szélsőséges esetben teljes átvizsgálást is felölelhet a motozás, ami során akár meztelenre is vetkőztethetnek.

Közlekedésrendészeti eljárások:

Az egyik leggyakrabban megvalósuló rendőri intézkedés, amikor megállítják gépjárművünket és intézkedés alá vonnak.  Az eljárásra vonatkozó jogszabály szerint, amennyiben szabálysértés, bűncselekmény vagy közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható bírsággal sújtandó szabályszegés gyanúja merül fel, akkor az intézkedés során a rendőr ellenőrizheti, hogy a jármű vezetője fogyasztott-e alkoholt. Ezt a köznyelv szondáztatásnak hívja, melynek menete a következők szerint zajlik. Először a rendőr megkérdezi az eljárás alá vontat, hogy fogyasztott e alkoholt vagy más vezetést befolyásoló szert. Ezt a nyilatkozatot írásban is megteheti az eljárás alá vont, és ez a nyilatkozat bizonyítási eszközként a későbbiekben nem használható fel. A mérés csak hitelesített mérőeszközzel történhet, és amennyiben a mérés alkohol fogyasztásra utaló eredményt hoz, úgy minimum 30 maximum 45 percen belül meg kell ismételni a mérést. Dönthetünk úgy, hogy nem kívánjuk megfújni az alkohol szondát, ez esetben vér, illetve vizelet minta vétele iránt intézkedést foganatosíthat a rendőr. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy Magyarországon zéró tolerancia van az alkoholfogyasztással kapcsolatosan. Így a legkisebb mennyiségű alkohol elfogyasztása is elegendő ahhoz, hogy rendőrségi, szabálysértési eljárás legyen belőle, a bűncselekményi határt elérve (0,25 milligramm/liter légalkohol – koncentráció, 0.51 gramm per liter véralkohol – koncentráció) pedig büntetőeljárás hatálya alá kerülünk.

Panasztétel a rendőri intézkedés ellen:

Panaszt az tehet a rendőri intézkedés ellen, akivel szemben az intézkedést foganatosították. Az intézkedést követő 8 napon belül lehet panaszt tenni az intézkedést foganatosító rendőri szervnél. Miután megtettük a panaszunkat, a rendőri szerv vezetője 15 napon belül határozattal elbírálja. Amennyiben nem adnak helyt panaszunknak 8 napon belül megfellebbezhetjük az elutasító határozatot, melyet az intézkedést foganatosító rendőri szervnél kell előtejeszteni, és a felettes szervhez címezni. A fellebbezésünk nyomán az ügy összes iratát felterjesztik a felettes szervhez, kivéve, ha az első fokú rendőri szerv saját hatáskörben megváltoztatja a határozatát és helyt ad a panaszunknak. A felettes szerv 15 napon belül határozatot hoz, amiben vagy helybenhagyja az első fokú határozatot, vagy megsemmisíti, vagy megváltoztatja. Amennyiben helybenhagyja, akkor közigazgatási bíróságon kérhetjük a panaszunk felülvizsgálatát.