Minél rosszabb annál jobb? – a káros gazdasági spekuláció jogi következményei

3000.- Ft. egy kiló csirkemell? 2500,-Ft egy szájvédő maszk? Koronavírus ellen hatásos kozmetikumok? Csalók és spekulánsok özönlötték el a magyar kiskereskedelmet a vírus kitörése óta. Mit tehet az ember, amikor vállalkozások kihasználva az emberek félelmét, az alapvető szükségleteikre rájátszva ígérnek védelmet, illetve extra bevételre spekulálnak?

Minden élethelyzet alkalmas arra, hogy direkt hatást jelentsen a gazdaságunkra, ezzel befolyásolva hétköznapjainkat. Legyen az egy konjukturális időszak, amikor a gazdaság felpörgésével új szereplők lépnek be a piacra, ezzel lenyomva az árakat és emelve a termékek minőségét, vagy legyen az egy járvány vagy egyéb veszélyhelyzet, ami a felvásárlást, készletezést ösztönzi, ezáltal növelve a keresletet. A problémát ilyen időszakokban azok a káros spekulációt folytató társaságok jelentik, akik kihasználva a pánik folytán fellépő keresletet megdrágítják saját termékeiket, illetve megtévesztő és sokszor hamis kommunikációt folytatnak annak érdekében, hogy a fennálló pánikot tovább fokozzák. Az ilyen problémák megoldására is vannak jogi eszközök, illetve ott a gazdasági versenyhivatal, aki megfelelő eszközökkel rendelkezik az ilyen piaci szereplők megregulázására. Ezen felül legvégső megoldásként ott a büntető törvénykönyv, ami megfelelő tényállással rendelkezik az ilyen tevékenységet folytató szereplők megbüntetésére.

Tisztességtelen piaci gyakorlat vagy csalás?

Tisztességtelen az a piaci gyakorlat, ami az emberek halálfélelmére alapozva emeli olyan termékek árát drasztikusan, amik hétköznapi fogyasztási cikkek közé tartozik. Napjainkban olvashattunk olyan cikkeket, ahol egy hentes a csirkemell árát az addigi 1500.-Ft/kg árról felemelte 3000.-Ft-ra. Természetesen a fogyasztókban felháborodást váltott ki a drágulás, de nézzük milyen jogi és gazdasági hatása van ennek a felelőtlen rossz szándékú piaci döntésnek. A csirkehús beszerzése jó esetben, nem exportfüggő. Tehát a magyar termelők állítják elő a húst, melyet magyar kiskereskedők vásárolnak fel, és értékesítik tovább a végfelhasználóknak. Egy ilyen struktúrában a termék ilyen mértékű drágulásának semmilyen racionális indoka nincsen. Egyedüli ok az áremelésre, a veszélyhelyzet következtében a vásárlókban fellépő készletezési inger kihasználása.

Miért nem tud a piac korrigálni?

Abban az esetben, ha legalább pár vásárló megveszi ezen a magas áron a terméket, az arra ösztönzi a többi értékesítőt, hogy ők is emeljenek az áron, ezzel ösztönözve a többi kereskedőt és így tovább és így tovább addig amíg egy kartellhez hasonló gazdasági struktúra nem épül fel úgy, hogy az egyes szereplők egymással nem egyeztetnek, mégis egyszerre emelnek árat. A piac akkor tud korrigálni, ha a nagy értékesítők, szupermarketek, országos bolthálózatok tartják magukat a standard árhoz, racionális választási opciót hagyva a vásárlók számára, ezzel csökkentve a tisztességtelen szereplők bevételét ösztönözve őket arra, hogy a piaci árhoz közelebbi árat alkalmazzanak.

Kik a legkártékonyabbak?

A legkártékonyabb gazdasági szereplők azok, akik az emberek egészég iránti igényére, illetve halálfélelmére játszanak rá. Már eddig is hallottunk csodás gyógyulást igénylő csodaszerekről, amik kozmetikai vagy étrendkiegészítő formában kerültek forgalomba, és a legjobban kihasználható réteget az idős embereket támadták. A napjainkban krízist okozó vírus szintén az idős emberekre jelenti a legnagyobb veszélyt, így meg is van a tökéletes recept az erkölcsileg mélyen elítélhető csalássorozathoz. Egyszerűen csak egy hatásos kommunikációra van szükség ahhoz, hogy az addig „kozmetikai” termékként értékesített vackot rá tudják sózni a vásárlókra azzal, hogy ez majd megvédi őket a koronavírustól. Az ilyen vállalkozások gyakran MLM rendszerben működnek azért, hogy a megtévesztést ne a cég, hanem a társaság ügynökei hajtsák végre, de ez mind csak látszat. Amennyiben látható az, hogy a megtévesztő félrevezető kommunikáció a cég hirdetésében szerepel, illetve, ha az értékesítő ügynökök egyértelműen a cég érdekében járnak el, akkor valójában a cég folytatja azt a tisztességtelen piaci gyakorlatot, ami a vásárlók megtévesztéséhez vezet.

Sajnos az ilyen fokozott érzelmi állapotot eredményező időkben nehezen várható el az a racionalitás a vásárlóktól, ami annak a felismeréséhez kell, hogy egy kozmetikai termék milyen jogon hirdet egészéget megőrző, vagy vírusellenes hatást?

Az egyetlen megoldás ilyen esetben a felelős vásárlói döntés. Gondolkozzunk azon, hogy a sokszor több ezer forintba kerülő termékek valóban alkalmasak-e arra, hogy egészségünket megóvja. Ne legyünk naívak, ezek a vállalkozások csak a pénzünket akarják lényegtelen, hogy kommunikációjukban komoly kutatást hazudnak, vagy meg nem értett zsenik filantróp tevékenységeként tüntetik-e fel a nagy átverést.

Mik a lehetőségeink?

Az első jogi lehetőség, hogy amennyiben a fenti cikkünkben foglalt tevékenységek bármelyikét tapasztaljuk akkor jelezzük a megfelelő hatóságoknak. Lehet ilyen hatóság a Gazdasági Versenyhivatal, vagy amennyiben súlyosabb visszaélést tapasztalunk akár a rendőrség is. A 2012. évi C. törvény 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. Jelen esetben a haszonszerzés jogtalansága a megtévesztésen alapul (például a téves feltevést alakítva ki, hogy a termék megvéd a koronavírustól) és a kár a kifizetett több tízezer forint, amit elkérnek az ilyen termékekért. Ne féljünk fellépni az ilyen piaci szereplők ellen akármennyire is tűnnek óriásnak, mivel a hatóságok rendelkeznek azokkal az eszközökkel, hogy az ilyen Óriásokat nagyon pici helyekre zárják.