Csaló levelek – A nagy VRE átverés, ami bárkivel megtörténhet

Ügyvédi irodánk, július 19. napján egy szokatlan levelet kapott. A levél angol nyelven érkezett, és a GDPR szabályozással kapcsolatos adategyeztetésre hívott fel.  A levél szövegezése összeszedett, a hivatalosság látszata fennállt és csupán az adószámunkra voltak kíváncsiak. Mi a buktató? A probléma ott kezdődik, hogy az ártatlan adatszolgáltatásra felhívó levél egy nagy átverés és ha nem vigyázunk súlyos euró ezrekből tanulhatjuk csak meg, hogy ilyen esetben jobban tesszük, ha az ilyen leveleket egyből a kukába iktatjuk.

Kísérő levél

A képre kattintva nagyítható…

Bejelentő lap

A képre kattintva nagyítható….

A módszer nem ismeretlen mindenki hallott már dubai milliárdosról, aki európai rokonai segítéséhez keres közvetítőt. Afrikai hercegről aki mesés örökségéhez szeretne segítségünkkel hozzájutni, azonban a csaló levelek ezen típusa mégis sokkal veszélyesebb az eddigieknél. Ez a típus kimondottan a vállalkozásokat veszi célba, kiknek levelezési címéhez például nagyon könnyen hozzá tudnak jutni. A GDPR rendelet hatálybalépése óta a kis és középvállalkozások vezetői gyomorgörccsel forgolódnak éjszakánként azért, hogy a rendelet minden egyes elemének megfeleljen vállalkozásuk, és elkerüljék a kimondottan magas büntetéseket. Ezt az átmeneti szituációt használják ki az ilyen csaló vállalkozások, mint a jelenlegi cikkünkben szereplő.

Az átverés 5 percben:

A levél azzal a tárggyal és fejléccel rendelkezik, hogy „Adószám regiszter a GDPR rendelettel kapcsolatosan”. Ez a mondat adja meg az alaphangot az átverésben, mert megteremti a félelmet a kiszemeltben azzal kapcsolatosan, hogy a GDPR rendelet szerint adatszolgáltatásra köteles.

Majd a csalók adategyeztetésre hívnak fel bennünket, mivel adatot tárolnak vállalkozásunkról. Ez az adat kivétel nélkül a célzott vállalkozás címe, ami szinte bármilyen adatbázisból, végső soron az elektronikus cégjegyzékből elérhető.

A levél melléklete egy „bejelentő lap” amelyen megadhatjuk a felhívás szerint adatainkat, és még „ingyenesen” javíthatjuk azokat a honlapjukon regisztrálást követően. Ezek után leírják, hogy adatainkat fizetős szolgáltatás keretében mások hozzáférhetnek és így akkurátusabb információhoz juthatnak vállalkozásunkról. Majd a levél végén a csalók saját maguk fedezése érdekében leírják, hogy az adategyeztetés semmilyen kapcsolatban nincs egyik EU-s szerv tevékenységével.

A fekete leves a levél hátoldalán folytatódik amikor az apróbetűs fejezet egy „megrendeléssel” egészül ki. Eszerint évente 711 euróért kapjuk a szolgáltatást a csalóktól, minimum 3 évre, úgy hogy a felmondás csak nagyon nehéz feltételek mellett történhet meg.

Amennyiben egy ilyen levelet visszaküldünk, úgy máris megszabadítottuk vállalkozásunkat 2133 eurótól egy olyan szolgáltatásért cserébe, aminek semmi értelme, hiszen a kérdéses adatokat közhiteles nyilvántartások tartalmazzák.

Mit tehetünk, ha átvertek minket?

A levél eléggé jól megfogalmazott átverés. Tartalmazza a tájékoztatást a megrendelhető szolgáltatásról, illetve tényszerűen benne van az is, hogy semmilyen kapcsolatban nem áll a felhívás az uniós jogszabályok betartásával.

Abban az esetben, ha már válaszoltunk a fenti indokok miatt kevés sikerre számíthatunk. A legjobb megoldás ilyenkor, ha büntető feljelentést teszünk csalás bűncselekmény megvalósulása miatt.

A Büntető törvénykönyv 373. § (1) bekezdése szerint: Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz az csalást követ el.

A jogtalan haszonszerzési célzat fennáll, mivel közhiteles adatbázisból elérhető adatokat kívánnak pénzért hirdetni a saját oldalukon. (a haszonszerzés jogtalansága vitatható, hiszen a csalók pont azzal fognak védekezni, hogy teljeskörűen informáltak minket a szolgáltatás jellegéről)

A tévedésbe ejtés is megvalósul álláspontunk szerint, mivel az adatigénylést a GDPR rendelettel kapcsolatosan kéri a szolgáltató, attól függetlenül, hogy későbbiekben ezzel ellentétesen foglal állást.

A vagyoni kár a leg kevésbé kérdéses része a bűncselekménynek, mivel az évi 711 euró követelés kárként jelentkezik annál, aki bedől ennek az átverésnek.

A magyar büntetőjogi gyakorlat szerint a megtévesztésnek nem kell fondorlatosnak lennie, csupán alkalmasnak kell lennie arra, hogy egy átlagembert megtévesszen. Álláspontunk szerint a nem megfelelő nyelvtudással rendelkezők, illetve túlzottan jóhiszemű személyek megtéveszthetők egy ilyen adatszolgáltatásra felhívó levéllel.

Mi a megoldás?

A megoldás, ha egyáltalán nem válaszolunk az ilyen jellegű levelekre. Amennyiben jogszabály alkalmazásával kapcsolatos kérdésünk merül fel, ne késlekedjünk szakértő ügyvédi segítséget kérni hiszen sokkal költséghatékonyabban jöhetünk ki abból, ha az ilyen átverések során kifizetett pénzek töredékéből, meggyőződhetünk arról, hogy mikor szükséges megosztanunk adatainkat és mikor nem.