A Hitelmoratóriumról érthetően

Lakossági hitelek törlesztését felfüggesztették. Mi a jobb megoldás? Törlesszünk, vagy ne törlesszünk? Mik lehetnek a hosszútávú hatásai a hitelmoratóriumnak? Mai cikkünk a veszélyhelyzet következtében életbelépett hitelmoratórium lehetőségeit meríti ki.

2020. március 19-én a koronavírus járvány okozta válsághelyzetre való tekintettel Magyarországon hitelmoratórium lépett életbe, felfüggesztettek minden lakossági és vállalati hiteltörlesztést. A moratórium indokai egyszerűek, mivel a világjárvány által kiváltott világszintű gazdasági visszaesés várhatóan komoly hatással lesz a magyar állampolgárok mindennapjaira is.

Miért szükséges a hitelmoratórium?

Első körben fontos azt tisztázni, hogy a hitelmoratórium nem valami ajándék. A bankok a hitelek értékesítése során nem abban érdekeltek elsősorban, hogy visszakapják a kölcsön adott pénzt, hanem inkább abban, hogy az adós rendszeresen tudja törleszteni a számára biztosított kölcsönösszeget. Ennek érdekében a bankok inkább kibírják azt, hogy a pandémia első szakaszában elesenek a törlesztő részletektől annak érdekében, hogy később ne kelljen tömegesen felmondani a szerződéseket. A vírusfertőzés világjárvánnyá alakulásának következtében hazánkban is jelentősen megcsappantak az egyes háztartások bevételei. Tömeges elbocsátások, és a kereslet visszaesése folytán alappal számíthatunk arra, hogy az emberek a közel jövőben valóban csak a legszükségesebbekre tudják fordítani bevételeiket és esetleges megtakarításaikat. Ilyen kiadás lehet például lakhatás, élelmezés, hozzátartozók ellátása, a vírus elleni védekezés. A gazdasági károk enyhítésének érdekében a meghozott moratórium automatikus, vagyis aki nem nyilatkozik bankjánál, hogy változatlanul szeretne törleszteni, annak felfüggesztik a fizetési kötelezettségét. A hiteltörlesztés folytatását célzó nyilatkozatok elektronikus formában érhetők el a bankok online felületein – emelte ki Dr. Lupovici Jack a Lupovici Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje.

A moratórium mellé kaptunk még egy ígéretet is, miszerint a törlesztő részletek a moratórium lejártát követően sem emelkedhetnek. De hogyan lehet ezt mégis úgy megoldani, hogy a bankokat sem érje veszteség? A válasz egyszerű, bár nem túlzottan közismert. A hitel kamatai a törlesztési moratórium alatt is „dolgoznak” magyarul nőnek, a hiteltartozás nem stagnál, hanem emelkedik. Amennyiben a bank nem kap lehetőséget a törlesztőrészletek emelésére, úgy a törlesztési időszakot tudja növelni. Így a hiteltörlesztés kitolódik a felhalmozott kamatos törlesztő részletek összegével, amivel hosszútávon nem biztos, hogy jól jár az, aki alacsony kamatú hitelt tudott felvenni, és azt végig kívánja törleszteni.

Aki azonban előtörlesztésre készül, esetleg a moratórium ideje alatt lehetősége van a hitel végtörlesztésére, vagy a közeljövőben erre törekszik, illetve nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, a moratórium jó lehetőség arra, hogy a törlesztőrészletek összege megtakarításba menjen át.

Aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy a járványidőszak során is képes törleszteni, és szándékozik is végig törleszteni a felvett kölcsönösszeget, annak mindenképpen javasoljuk, hogy tegye meg. A bankok nyilatkozattételi lehetőséget kínálnak ügyfeleik számára, hogy továbbra is az eredeti szerződésben meghatározott módon törlesztenének, a nyilatkozat megtételének módja bankonként eltérő lehet, azonban gyakori, hogy elektronikus úton netbankon keresztül kérik ezt meg tőlünk.

Meddig tart a moratórium?

2020. március 19-től 2020. december 31-ig tart a moratórium, tehát a részt vevő adósoknak közel 9 és fél hónapnyi mentesülést adhat a havi részletek megfizetése alól. Az így megspórolt összeg az adósoknál marad, akik ennek köszönhetően biztosabb megélhetéssel számolhatnak a járványhelyzet alatt. A jelenlegi szabályozás szerint 2021. január 1-jén, a törlesztés újra beindul, ám a döntéshozók a moratórium időszakát, amennyiben a pandémia felerősödik, illetve a védekezés ideje kitolódik, meghosszabbíthatják.

Fontos rögzíteni az ügyvedipraxis.hu munkatársai szerint, hogy a moratórium kizárólag a 2020. március 18-ig igényelt hitelekre vonatkozik, az azt követően folyósítottra már nem.

Az is lényeges információ, hogy a moratórium ideje alatt bármikor lehet igényelni a fizetés felfüggesztését, vagyis annak sincs félnivalója, aki most még úgy gondolja, képes lesz törleszteni, ám a közeljövőben potenciálisan bekövetkező váratlan események miatt (munkahely elvesztése, váratlan kiadás) azonban mégsem tudja teljesíteni vállalt kötelezettségeit.

A rendkívüli bejelentés óta rengeteg riogatás jelent meg a médiában, melyek közül az egyik hitelesnek tűnő a kamatos kamat ügye volt. A hír terjesztői szerint a moratórium ideje alatt meg nem fizetett kamatot 2021. január 1-jén hozzáadják a meglévő tőketartozáshoz, tehát a kamat tőkésedik. Azonban a moratórium alapvető szabályaként fogalmazták meg, hogy a felhalmozódott kamatot nem adják hozzá a tőketartozáshoz, hanem az újrainduló törlesztés során a törlesztőrészletekkel együtt, egyenlő részletekben kell megfizetni, de a 2020. március 19 előtt megállapított törlesztőrészletek nem fognak emelkedni, s az így beépített kamatok által jutunk el a meghosszabbodó futamidőhöz.

Kinek kedvez a moratórium?

Egyénileg vizsgálandó, hogy ki az, aki a moratórium igénybevételével vagy kihagyásával járna jobban. Ha mindenképpen általánosítani kellene, akkor talán az alacsony kamatú hitellel rendelkező adósok azok, akik nem veszítenek annyit a hiteltörlesztés felfüggesztésével, ugyanis csak kismértékű növekedésre kell számítaniuk, amely a válsághelyzet megszűntével könnyebben kezelhető. Nem árt azonban odafigyelni a teljes tartozás összegére, hatalmas különbségek lehetnek.

Ha valaki 3-4 éve vett fel 20 millió forint, vagy nagyobb értékben hitelt, 4-6%-os kamat mellett, akkor nem biztos, hogy megéri felfüggeszteni a normál hiteltörlesztést, ugyanis a moratórium alatt felhalmozódó kamattartozása több százezer forintra duzzadhat, s ezáltal a futamidő is hónapokkal, ha nem évekkel nő.

Az egyetemisták diákhiteleire is vonatkozik a moratórium, értelemszerűen, aki még felsőoktatási intézményben tanul, annak nem kell törlesztenie a felvett összeget, aki viszont már befejezte tanulmányait és a munka világában próbál helytállni, annak kétféle lehetősége adódhat.

A kötött felhasználású Diákhitel 2-nél a moratórium igénybevétele esetén nem halmozódik fel kamattartozás, ugyanis ez olyan kedvező hitelkonstrukció, melynek kamata 0 %-os, tehát legfeljebb a törlesztési időszak tolódik el 9,5 hónappal.

A szabad felhasználású Diákhitel 1-nél azonban a kamat összege 1,99%-os, mely a hitelmoratórium igénybevétele esetén feltételez némi kamattartozást, azonban ez még tekintettel a hitelösszeg nagyságára, nem jelent akkora pluszkiadást.