A bűnszervezet büntetőjogi megítélésének változása

A bűnszervezet mint büntetőjogi fogalom gyakori szereplője a társas bűnelkövetési alakzatoknak. 2019. júliusában, egy olyan törvénymódosítás lépett életbe, ami a végletekig specializálja a bűnszervezet fogalmát, így komoly bizonyítási terhet rakva a bűnüldöző hatóságokra. A kérdés, hogy a végletekig specializált bűnszervezet fogalom nem teszi-e végtelenül alkalmazhatatlanná a törvényi rendelkezést? A mai cikkünkben a bűnszervezetekkel foglalkozunk.

A bűnszervezet fogalma 2019. júliusáig:

A korábbi jogi szabályozás a bűnszervezet fogalmi kulcselemei a következők voltak:

  • legalább három elkövető
  • hosszabb időre szervezettség
  • összehangolt működés
  • céljuk öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése.

A fogalom 2019 júliusától kiegészült, a hierarchikus szervezettséggel, illetve a konspiratív működéssel, mint kulcsfogalmakkal.

A korábbi rendelkezés központi elemei az elkövetés módjából is teljes mértékben bizonyítható volt. A hosszabb időre szervezettség, az ismételt elkövetésekkel, az összehangolt működés az egyes részfeladatok megosztásával már objektíve az elkövetett cselekményből is meghatározható volt. Míg az újítást követően a hierarchikus felépítés és konspiratív működés olyan elemek, amik szinte kizárólag titkos adatszerzéssel (új nevén leplezett eszközök alkalmazásával) bizonyítható.

Mit jelent a bűnszervezetben elkövetés az ítélet szempontjából?

A bűnszervezeti elkövetés büntetési tétel keretet emelő minősítés. A büntető törvénykönyv rendelkezései szerint, akik bűnszervezetben követik el a bűncselekményt ott a büntetési tételkeret a kétszeresére emelkedik. Ha számba vesszük azt, hogy a bűnszervezet egyik kulcsfogalma az öt évet elérő vagy meghaladó bűncselekmény elkövetése, akkor egy bűnszervezeti minősítés minimum tíz éves büntethetőségi felső határról indul. Ezen felül a bűnszervezet tagjával szemben kitiltásnak is helye van, így korlátozva az adott földrajzi területhez kapcsolódó szervezett bűnözési tevékenységeket. A bűnszervezeti minősítés számos kedvezményből jelent kizárást, teljesség igénye nélkül ide tartozik a tevékeny megbánásból való kizárás, ami szerint ha a sértettnek elfogadható módon kárpótlást nyújt az elkövető, az a büntetés enyhítéséhez vezet.

Milyen eszközök állnak rendelkezésre a nyomozó hatóságnál a bűnszervezeti elkövetés bizonyítására?

A leplezett eszközök alkalmazásáról, illetve annak lehetőségeiről szóló korábbi cikkünkben is megemlítettük, hogy az alkalmazási lehetőségek kibővültek, azonban a tényállásban szereplő kulcsfogalmak bizonyításához elengedhetetlen a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása.

A gyakorlatban a tényállás ilyen szintű specializációja szinte csak a klasszikus értelemben vett bűnszervezetekre alkalmazható, így kiutat jelenthet olyan elkövetők számára, ahol a konspiratív működést és a hierarchikus felépítést nem tudja az ügyészség bizonyítani.

Fontos bizonyítási eszköz lehet a leplezett eszközök keretén belül az ATA és a fedett nyomozó. A szervezett bűnözés, és az ott tevékenykedő bűnszervezetek nem statikus tényezők. A napjainkban egymással jó kapcsolatot ápoló szervezett bűnözői körök idő elteltével egymás ellen fordulhatnak, illetve a gyakorlat szerint egymás ellen is fordulnak, ha érdekük úgy kívánja. A betyárbecsület igencsak ad hoc jellegű és rövidtávú a szervezett bűnözők körében. Az alkalmi titkos adatszolgáltatók (ATA) olyan személyek, akik vagy személyes kapcsolatuk miatt, vagy a közreműködés eredményeként kialakulható kedvezőbb helyzet miatt információkat szolgáltatnak a nyomozó hatóságnak. Ezek az információk önálló bizonyító erővel ritkán rendelkeznek, azonban fontos kiindulási pontot, nyomozási orientációt szolgáltathatnak a hatóságoknak, ami alapján akár kiemelt jelentőségű bizonyítékokhoz juthatnak.

További bizonyítási eszköz a fedett nyomozó intézménye, aki beolvadva a szervezett bűnözői csoportba, jelentéseket készít. Kiemelt jelentőségű ügyekben még a fedett nyomozó felderítésére is sor kerülhet, tanúként kihallgatására is van lehetőség, ezt követően viszont soha többé nem lehet fedett nyomozóként használni a beépített személyt.

A fentiekből is látszik, hogy a nyomozó hatóságok feladatai a törvénymódosítást követően csak nőttek. Védőügyvédként, a saját álláspontom az, hogy csak olyanokat vádoljanak szervezett bűnözéssel, akik valóban megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek azzal együtt, hogy a törvényi tényállás további szűkítése komoly eséllyel bizonyíthatatlanná teszi a bűnszervezeti minősítést.