A tulajdoni lap részei

A tulajdoni lap az ingatlan-nyilvántartás kulcspontja. Fogalmazhatunk úgy, hogy az ingatlan jelképes megjelenítését valósítja meg. Ebből kifolyólag a tulajdoni lapon jelenik meg minden, jog, illetve tény deklarációja az adott ingatlan vonatkozásában. Nagyon fontos gyakorlati jelentősége a tulajdoni lapok tartalmának, hogy az ingatlan-nyilvántartás egyes joghatásait kvázi a lapra történő bejegyzés, illetve feljegyzés keletkezteti.

A tulajdoni lapokat, illetve a hozzá kötődő ingatlanokat a nyilvántartó hatóság számozással látja el. Ezt a számot nevezzük helyrajzi számnak, mely az ingatlan pontos beazonosítására, illetve a számítógépes nyilvántartás könnyítésére szolgál.

A lapon megjelenített ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok jellemzői alapján megkülönböztethetünk egyszerű és összetett tulajdoni lapot. Mindkét féle tulajdoni lap három részből áll.

I. A birtoklap

A tulajdoni lap I. része az ingatlan természeti azonosító adatait tartalmazza. Így például az ingatlan helyrajzi számát, területét, fekvését, az ingatlan jogi jellegét. Itt található meg az ingatlan ún. művelési ága is, a termőföldeket ugyanis 10 különböző művelési ágban tartják nyilván (pl. szántó, rét, gyümölcsös). Szintén az első rész tartalmazza a földrészleten emelt épületeket. Külön ki kell emelni, hogy a jogok közül a földhasználati jog, vagy a telki szolgalmi jog szintén a tulajdoni lap I. részén kerül feltüntetésre.

Ügyfélkapu hozzáférés, illetve a keresett ingatlan címének, helyrajzi számának birtokában a tulajdoni lapok I. része bárki számára lényeges korlátozás nélkül megismerhető.

II. Tulajdoni lap

A II. rész a szűkebb értelemben vett tulajdoni lapot jelenti. A nyilvántartás legfontosabb része, a tulajdonjog itt kerül feltüntetésre. Itt megtaláljuk a tulajdonos legfontosabb adatait (születés, anyja neve, lakóhely), a tulajdonszerzés jogcímét, illetve a bejegyzés iktatószámát. Mindenképp a tulajdonos neve mellett szerepel a tulajdoni hányad. Kizárólagos tulajdonjog esetén egy tulajdonos található itt 1/1 arányú tulajdoni hányad mellett, míg tulajdonostársak esetén szinte bármilyen tört számban kifejezhető tulajdoni hányad elképzelhető.

Szintén itt szerepelnek az egyes használati jogok is, így például a holtig tartó haszonélvezeti jog, a jogosult adataival együtt. Jogok mellett tények is helyt kaphatnak a II. részben, így például a tulajdonos kiskorúságára, illetve gondnokság alá helyezése, mint tény. Ezekben az esetekben természetesen nem a feljegyzés keletkezteti az állapotot, tehát kiskorú gyermek a vonatkozó feljegyzés hiányában is kiskorú marad.

III. Teherlap

A tulajdoni lap III. része az ún. teherlap. Itt szerepelnek mindazon jogok, és tények, amelyek az előző két részben nem kerültek feltüntetésre. Ezek alapvetően két részre oszthatók. Egyrészt beszélhetünk olyan jogokról, illetve tényekről, amelyek a bejegyzett jogosult jogait korlátozzák (például jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, elővásárlási jog, egyéb opciós jogok stb.) Másrészt egyes eljárásokra is itt lehet utalni (perindítás például tényként feltüntethető a tulajdoni lapon).

Az ingatlanjog esetében különösen fontos az, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk a nyilvántartás állapotáról. Ügyvédi Irodánk ezt az országos földhivatali információs rendszerhez való közvetlen hozzáféréssel biztosítja ügyfelei számára, mely segítségével az ügyintézés, illetve a feladatok megoldása hatékonyabb, gyorsabb és pontosabb.