Büntetőjog

Büntetőügyek

A büntetőjog évszázados múltra visszatekintő, napjainkra teljesen önállósult jogterület, melynek gyökerei egészen a történelmi ókorig nyúlnak vissza. Az egyes államalakulatokban régóta megfogalmazódott a társadalmi rend, harmónia fenntartása iránti igény. Ebből következik, hogy a rendet, illetve jogkövető állapotot megsértő személyek felelősségét meg kell állapítani, és büntetést kell kiszabni számukra.

A büntetőjog a közjog része, az állam büntetőigényét monopol helyzetben, széleskörű szankciórendszerrel igyekszik érvényesíteni. A büntetőeljárás során elrendelhető intézkedések, illetve az egyes kiszabott büntetések, egyéb joghátrányok súlyos behatolást jelentenek az egyén szabadságjogaiba, melyek így fokozott védelemben kell, hogy részesüljenek. Az egyes alapvető jogok számos nemzetközi egyezményben, illetve Magyarország Alaptörvényében is szerepelnek. Az alábbiak a legfontosabbak:

  • Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata meg nem állapította
  • A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. Ezt a védelmet kötelezően védőügyvédek látják el. Az ügyvédek jogi egyetemet végzett, és kötelezően jogi szakvizsgával rendelkeznek, mely a büntetőeljárás alá vont személy szakszerű védelmét hivatott biztosítani.
  • Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági, vagy más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. A büntetőjogban ez különösen fontos jog, tekintve, hogy az érdeksérelem – egy büntetés kiszabása nagy horderejű jelenség erkölcsi és társadalmi szempontból – jelentős mértékű. E jog sikeres gyakorlásában szintén egy megfelelően képzett, illetve tapasztalt védőügyvéd tud igazán segíteni.
  • Senkit nem lehet a szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. A kényszerintézkedéseket a bíróság, ügyészség, illetve a nyomozó hatóság rendeli el, az eljárás alá vont személyek pontos védelme – jogszabályok, illetve védőügyvéd által – kiemelt jelentőségű a büntetőeljárás során. Akinek a szabadságát mégis alaptalanul korlátozzák, kártérítésre tarthat igényt.

A fenti felsorolás mellett számtalan, alapvető jelentőségű jogosultságról lehet még beszélni a büntető anyagi jog, illetve a büntetőeljárási jog területéről. A terjedelmes joganyag pontos, illetve minden részletre kiterjedő ismerete, megfelelő értelmezése alapvető jelentőségű lehet egy büntetőeljárás során.

A hatályos magyar szabályozás is egy több évszázadon átívelő jogfejlődés eredménye. Első kodifikált büntető törvénykönyvünk 1878-ban keletkezett, ez az 1878. évi V. törvénycikk, közismertebb nevén a Csemegi-kódex. A XX. század is számos büntető törvénykönyvet szolgáltatott Magyarország számára: keletkezett egy büntető törvénykönyv 1950-ben, 1961-ben, a legutóbbi – már sokak által ismert büntető törvénykönyv pedig az 1978. évi IV. törvény, mely 2013. július 1. napjáig volt hatályban, mikor is hatályba lépett a 2012. évi C. törvény, hazánk jelenlegi Büntető Törvénykönyve.

Egy büntető törvénykönyv – hasonlóan a büntető anyagi jog tudományának felépítéséhez – két részre tagolódott: általános részre, illetve különös részre. Az általános rész szabályai, nevéhez hűen adott esetben az összes bűncselekményre vonatkoznak. Ezzel szemben a különös rész az egyes bűncselekmények fajtáit, azok részletesebb ismérveit mutatja be, tényállásról tényállásra haladva. Ugyancsak a különös részben tájékozódhatunk arról, hogy az adott cselekményre milyen mértékű szankciókat (büntetéseket) határoz meg a törvény.

Az általános részi szabályok részletekbe menő, pontos ismerete egy ügyvéd számára éppen annyira fontos az ügyek helyes megítéléséhez, eldöntéséhez, illetve a magabiztos védőügyvédi képviselethez, mint a büntető törvénykönyv különös részi rendelkezései. Innen tájékozódhatunk olyan döntő fontosságú szabályokról, melyek adott esetben a büntethetőséget, illetve a cselekmény bűncselekményi minősítését is kizárhatják. De mit is jelent pontosan egy bűncselekmény? Erre is a büntetőjog általános része szolgáltat számunkra választ.

Mi számít bűncselekménynek?

Azt gondolnánk, hogy az általános, egyre csiszolódó jogérzékünk erre a kérdésre mindenkor, minden esetben képes választ adni. Az egyes magatartások büntetőjogi minősítése azonban sokszor még az igazságszolgáltatás legmagasabb rangú szervei számára is komoly fejtörést okozhat.

A büntetőjog egyik feladata a társadalom harmonikus együttélésének védelme, a rend és a biztonság fenntartása. Ezt azzal a módszerrel igyekszik biztosítani, hogy egyes emberi magatartásokhoz súlyos negatív jogkövetkezményeket fűz. Mindezek alapján határozható meg a bűncselekmény fogalma. A bűncselekmény tehát egy olyan cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Törvény alatt a büntető törvénykönyvet kell érteni; más törvény ugyanis bűncselekményi tényállásokat nem tartalmaz. Itt kell kitérni a szabálysértésekre: sokszor még névleges azonosság is van szabálysértés és bűncselekmény között. A szabálysértés azonban nem bűncselekmény, alapvetően nem is tartozik a büntetőjog tárgykörébe, még a hasonlóságok ellenére sem.

A társadalomra veszélyesség egy változó jelenség: függ az adott időponttól, az akkor uralkodó társadalmi viszonyoktól. Ezek ismeretében lehet nyilatkozni arról, hogy meghatározotthelyzetben a cselekmény a társadalomra veszélyes-e. A büntető törvénykönyv ezt a jelenséget elismeri, mindösszesen annyit szögez le, hogy társadalomra veszélyes az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét, vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.

A bűncselekménynek egy további szükségszerű fogalmi eleme a büntetőjogban, hogy az elkövető bűnös legyen. Bűnösség alatt egy egyfajta pszichés viszonyt kell érteni az elkövető, illetve cselekménye között. A bűnösség két alakzata a szándékosság és a gondatlanság. Ezek a bűncselekmény ún. szubjektív tényállási elemei közé tartoznak. Ahhoz, hogy valaki bűncselekményt kövessen el, a kettőből az egyiknek szükségszerűen fenn kell állnia.

A szándékosságnak két ismert változata van, az egyenes szándék, illetve az eshetőleges szándék. Egyenes az elkövető szándéka akkor, amennyiben a cselekménye következményeit kívánja. Eshetőleges pedig a szándék akkor, amennyiben az elkövető a következményekbe belenyugszik. A büntető törvénykönyv a szándékos elkövetési módot bünteti főszabály szerint. Valamely, büntethetőséget kizáró, illetve megszüntető ok fennállásának hiányában a szándékos elkövetés mindig bűncselekmény.

Ami a gondatlan elkövetést illeti, a büntető törvénykönyv szintén két változatot különböztet meg; a tudatos gondatlanságot, illetve a hanyagságot. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt az, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Ilyenkor az elkövető tudatát átfogja az, hogy a cselekménye milyen eredménnyel járhat, milyen károkat okozhat. Ami a hanyagságot illeti, az az elkövető is büntetendő gondatlan elkövetés miatt, aki a cselekményének lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Ilyenkor a tudati oldal teljesen hiányzik, és ennek az oka a kellő körültekintés hiánya, azaz a hanyagság.

Fontos hangsúlyozni, hogy a gondatlan elkövetés két alakzata között – noha úgy tűnhet – minősítés tekintetében eltérés nincsen, esetleg a büntetés kiszabásánál bírhat relevanciával a különbség. Ellentétben a szándékossággal, egy bűncselekmény gondatlan elkövetése nem minden egyes esetben bűncselekmény; csak akkor, hogy ha a büntető törvénykönyv az adott tényállás keretein belül azt bünteti rendeli (ilyen például a gondatlanságból elkövetett emberölés). A gondatlan bűncselekmény jellemzője továbbá, hogy a hazai büntetőjogban az csak vétség lehet.

Hogy mit jelent az, hogy vétség? A hazai büntető anyagi jog szinte a kezdetektől törekedett az egyes bűncselekmények súly szerinti felosztására. Ezt a magyar Btk. egy kettős rendszerben teszi meg: e szerint a bűncselekmény bűntett vagy vétség lehet. A két típus közötti elhatárolásra a bűnösség foka, illetve a kiszabható büntetés szolgál. Gondatlan bűncselekmény tehát minden esetben vétség. Bűntett pedig az olyan szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a Btk. kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. A különválasztásnak számos indoka létezik; az egyik legfontosabb, hogy a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata eltér annak függvényében, hogy az elkövető bűntett, avagy vétség miatt lett jogerősen elítélve.

Amennyiben a fentiek alapján Önnek sürgősen egy tapasztalt büntető ügyvéd segítségére van szüksége, késedelem nélkül vegye fel velünk a kapcsolatot.

Bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják?

Amennyiben fennáll bűncselekmény gyanúja, illetve egy meghatározott személyt bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja terhel, akkor az illetékes hatóságok haladéktalanul megindítják a büntetőeljárást. Nincsen idő a késlekedésre ilyenkor, önnek védőügyvédre van szüksége.

A minden egyes nap tömegével induló büntetőeljárások összetett, komplex jogi gondolkozást, logikai készségeket, illetve jelentős szakmai tapasztalatot igénylő feladatok az igazságszolgáltatás, illetve az eljárásban részt vevő szinte minden személy számára. Egy ilyen helyzetben mindig különösen fontos a határozott, szakmájában jártas védőügyvéd jelenléte. Már bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja is számos intézkedés megtételére jogosíthatja fel az igazságszolgáltatás szerveit, melyekkel szemben kiemelten fontos a precíz, hatékony és szakszerű ügyvédi védelem. Ezek az úgynevezett kényszerintézkedések. A nyomozó hatóság például jogosult -legfeljebb 72 óráig – őrizetbe vétel elrendelésére. Ilyenkor a terhelt számos szabadságjoga durva korlátozást, sérülést szenved el, mindennemű bírói kontroll nélkül. Kényszerintézkedések elrendelése esetén, az eljárás alá vont személy alapvető jogainak védelme érdekében különösen fontos a védőügyvédi jelenlét.

A kihallgatások, azok jegyzőkönyvei egy büntetőeljárás szempontjából szintén kulcsfontosságú jogintézmények. Egy, a büntetőeljárási jog szabályainak maradéktalanul megfelelő, átgondolt büntető ügyvédi védekező stratégia már a nyomozás legelején kiemelt fontosságú lehet minden egyes gyanúsított számára. Ehhez csupán egy felkészült, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező védőügyvédre van szüksége, akihez bizalommal fordulhat.

Ki a védőügyvéd? Mit tud tenni a védőügyvéd?

Védelmet elsősorban, és főként ügyvéd lát el Magyarországon. Az ügyvédek egyetemi jogi végzettséggel, doktori címmel rendelkeznek, illetve ezen kívül tagjai az illetékes ügyvédi kamarának, valamint érvényes ügyvédi igazolvánnyal rendelkeznek.

A védő alapvetően ellenőrző szerepet lát el a büntetőeljárás során; személyesen gondoskodik arról, hogy a gyanúsított jogai maradéktalanul érvényesülnek. E mellett közreműködik a tényállás feltárásában indítványaival, illetve elemzi az egyes történéseket, állásfoglalásokat jogi szempontból.

Joga van a védőügyvédnek a peres iratok megismeréséhez, a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan részletes tájékozódáshoz. Ezzel összefüggésben jelen lehet az egyes eljárási cselekményeknél, például bizonyítási eljárásoknál. A tárgyaláson, illetve egyes cselekmények foganatosítása során észrevételeket, továbbá indítványokat tehet. E jogok alapvetően a terhelt jogai között is jelen vannak, egy gyakorlott védőügyvéd azonban nagyobb fokú bizonyossággal, határozottsággal tudja igénybe venni ezeket a jogi eszközöket, melyek így kedvezőbb irányba vezethetik a büntetőeljárás menetét.

Fontos megemlíteni, hogy a védelmet ellátó ügyvéd mindezek mellett olyan jogosultságokkal is rendelkezik, amelyek a terheltet nem illetnek meg. Amennyiben a védő vagy védence indítványozta egy tanú kihallgatását, akkor a védőügyvéd a terhelttel ellentétben a kihallgatáson jelen lehet, s így megilleti ezzel kapcsolatos számos jog: kérdéseket tehet fel, észrevételeket tehet. A jól átgondolt, szakmailag megalapozott kérdések, indítványok mindig képesek hatékonyan hozzájárulni a sikeres védelemhez, így a tapasztalt védőügyvéd minden büntetőeljárásban egy biztos pont a terhelt számára.

A védőügyvéd késedelem nélkül felveszi a kapcsolatot a terhelttel; és jogai érvényesítése érdekében minden törvényes, rendelkezésre álló eszközt köteles felhasználni. Büntetőjogi, büntető eljárásjogi tudását, szakmai tapasztalatát felhasználva az eljárás alá vont személyt köteles az eljárás menetéről tájékoztatni, továbbá szorgalmazni azoknak a körülményeknek a megismerését, bíróság előtti feltárását, melyek a terhelt felmentéséhez, büntetésének enyhítéséhez vezethetnek.

Sikkasztás

Sikkasztás

A sikkasztás egy rendkívül komplex bűncselekmény. A hagyományos védőügyvédi ismereteken kívül igényel kiemelt számviteli, gazdasági ismereteket és kiemelkedő büntetőjogi tapasztalatot.Tovább olvasom ...

Szakcikkek

Zsarolás súlyosabb esetei

Zsarolás súlyosabb esetei

A zsarolás a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közé tartozik. A törvény külön kiemelt speciális esetekben súlyosabb büntetéssel sújtja a zsarolás bűncselekmény elkövetőit; ezeket a zsarolás minősített eseteinek hívjuk.Tovább olvasom ...
Rabosítás

Rabosítás

Minden gyanúsítottat, amennyiben szándékos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják nyomban rabosítják is. A rabosítás a rendőrségi szakzsargonban használt fogalom.Tovább olvasom ...
Kit lehet zsarolni – a zsarolás büntetőjogi aspektusa

Kit lehet zsarolni – a zsarolás büntetőjogi aspektusa

Kit lehet zsarolni - Röviden a válasz: szinte bárkit. A zsarolás büntetőjogi fogalma azonban nem teljesen azonosítható a hétköznapi értelemben vett zsarolással. A védőügyvédek legfőképpen a zsarolás előbbi esetkörével találkoznak munkájuk során. A zsarolás a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közé tartozikTovább olvasom ...

Esettanulmányok

Hűtlen kezelés minősített esetei

Hűtlen kezelés minősített esetei

A hűtlen kezelés a vagyon elleni bűncselekmények közé tartozó bűncselekmény. Bizonyos körülmények fennállása esetén a Btk. súlyosabb büntetéssel fenyegeti az elkövetőt. Ezeket a büntető ügyvédek a bűncselekmény minősített eseteinek hívják. Tovább olvasom ...