zsarolás

Zsarolás súlyosabb esetei

A zsarolás a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közé tartozik; a büntető törvénykönyvnek viszonylag gyakran alkalmazandó fejezetéről van szó; zsarolással és hasonló ügyekkel az ügyvédek gyakran találkoznak munkájuk során. A törvény külön kiemelt speciális esetekben súlyosabb büntetéssel sújtja a zsarolás bűncselekmény elkövetőit; ezeket a zsarolás minősített eseteinek hívjuk. Az alábbiakban foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.

A zsarolást a súlyosabban büntetendő bűncselekmények között tartják számon; már a deliktum alapesete is egytől öt évig terjedő szabadságvesztés büntetést vonhat maga után. Zsarolást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt is okoz. Amennyiben az elkövető cselekménye valamelyik – törvényben feltüntetett – minősítő körülményt is megvalósítja cselekményével, akkor a büntetési tétel már két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Ezek a minősített esetek az alábbiak: bűnszövetség, élet vagy testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás, hivatalos személyként, e minőség felhasználásával elkövetett zsarolás, illetve hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével elkövetett zsarolás.

A bűnszövetség a társas bűnelkövetés egyik formája; minőségileg a társtettesi elkövetés (enyhébb), illetve a bűnszervezetben való részvétel mellett történő elkövetés (súlyosabb) között helyezkedik el. Pontos fogalmát a büntető törvénykönyv értelmező rendelkezései között találjuk: bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, bűnszervezet viszont nem jön létre (azaz az elkövetői szerveződés az ottani kritériumoknak még nem felel meg).

Az élet vagy testi épség elleni, vagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás elkövetési magatartás leginkább egy másik vagyon elleni erőszakos bűncselekményhez, a rabláshoz áll közel. Fenyegetés alatt a büntető anyagi jog azt érti, hogy az elkövető súlyos hátrányt helyez kilátásba, ami alkalmas arra, hogy a sértettben (fenyegetettben) komoly félelmet keltsen. Különbség a rablással szemben, hogy ott a fenyegetés valamely dolog elvételét célozza meg, míg zsarolás bűncselekmény elkövetője egyéb jogtalan vagyoni előnyre szeretne szert tenni.

Rátérve a harmadik minősített esetre, hivatalos személy alatt a közigazgatási szervezetrendszerben dolgozókat kell érteni, jellemzően azokat, akik közhatalmi feladatot vagy szolgálatot teljesítenek, és tevékenységük az adott közigazgatási szerv rendeltetésszerű működéséhez hozzátartozik. Hivatalos személy a bíró, az ügyész, az államtitkár, a közjegyző is, de a kormányhivataloknál, köztestületeknél dolgozók is. A minősítő körülmény fennállásához szükséges, hogy az elkövető a hivatalos személyi jelleg felhasználásával valósítsa meg a zsarolást.

Az előző pontban foglaltaktól eltérően pedig a hivatalos megbízást színlelő személy nem hivatalos személy, viszont a zsarolást azt színlelve követi el. A sértett ilyenkor tisztában van azzal, hogy a zsarolás folytán károsodás fogja érni, csupán azzal nem, hogy az elkövető nem hivatalos személy valójában.

A bűncselekmény helyes minősítésében a védőügyvéd – ügyfelei jogainak védelme érdekében – közreműködik. A szabályanyag pontos ismerete így az ügyvédi munka során elengedhetetlen, a fentiekből is látható, hogy zsarolás esetén akár több évnyi szabadságvesztést is jelenthet a különbség