Fontos tudnivalók a kötbérről

Gyakran előfordul, hogy a megállapodásokat kötbér egyidejű kikötése kíséri – különösen ez nagyobb értékű áru adásvételénél jellemző. A legfontosabb szabályokat a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogának általános része részletezi.

A kötbér biztosítéki, megerősítési funkciót lát el. A kötbér fizetését vállaló fél akaratát, teljesítési hajlandóságát megerősíti az által, hogy pénzösszeg fizetésére kötelezi magát a szerződésszegése esetére. Egy ilyen megoldással vonzóbbá teheti magát a piacon; szívesebben kötünk szerződést olyan személlyel, aki ezt előre vállalja. Ki kell emelni hogy a jogintézmény szubjektív alapú, így a fizetés alól kimentheti magát a kötelezett, ha olyan okból történt szerződésszegés, amiért nem felelős.

A kötbér átalányként értelmezhető, a keletkezett kár tekintetében. Így a kötbér mértékéig a károsultnak egyáltalán nem kell bizonyítania azt, hogy őt kár érte; a kötbérösszeg neki jár. A kötbér összege felett viszont a bizonyítási teher megfordul, így a kár bekövetkeztének ténye, illetve összege alapján igényelhető további kártérítés.

A kötbér számos típusa alakult ki, melyeket törvényi szinten is megjelenít a jogalkotó. Ha a kötbér a teljesítés elmaradása esetére kerül kikötésre, akkor a jogosult kötbérigénye érvényesítése esetén a továbbiakban a teljesítést nem követelheti. Ehhez hasonlóan, a szerződésszegés egyik alesete, a hibás teljesítés miatti kötbér is kizárja a szavatossági igények (pl. kellékszavatosság) érvényesítését. Gyakori – különösen nagyobb volumenű, több éves beruházások esetén – a késedelemre kikötött kötbér. Ilyenkor a kötbérigény és a teljesítés követelése párhuzamosan érvényesíthető egymás mellett, rákényszerítve ezzel a kötelezettet a szolgáltatás mihamarabbi teljesítésére.

Végül meg kell említeni egy, a kötbérfizetés kötelezettjét megillető jogot, mi szerint amennyiben a kikötött kötbér túlzott mértékű (pl. a szolgáltatás tárgyához képest), akkor azt a bíróság mérsékelheti.