zsarolás

Kit lehet zsarolni – a zsarolás büntetőjogi aspektusa

Röviden a válasz: szinte bárkit. A zsarolás büntetőjogi fogalma azonban nem teljesen azonosítható a hétköznapi értelemben vett zsarolással. Az ügyvédek legfőképpen a zsarolás előbbi esetkörével találkoznak munkájuk során. A zsarolás a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közé tartozik, ebben a cikkben a zsarolás néhány fontosabb jellemzőit ismertetjük.

A bűncselekmény alanya az a személy, aki a deliktumot elköveti. Zsarolás esetében az, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Zsarolás alanya tettesként bárki lehet, tulajdoni viszonyoktól függetlenül. Természetesen a társas bűnelkövetési formák is szóba jöhetnek zsarolás esetén; így társtettesség, bűnszövetség, vagy épp bűnszervezetben történő elkövetés is.

Ezzel szemben a büntetőjog a bűncselekmény passzív alanyának azt hívja, aki a deliktum sértettje. Zsarolás esetében az, akit megzsarolnak, vagyis akinek a vagyonában a bűncselekmény folytán kár következik be. A zsarolás bűncselekmény megállapításának feltétele a vagyoni hátrány bekövetkezte, így ez határozza meg alapvetően, hogy ki a bűncselekmény passzív alanya. A bűncselekménynek azonban az is fontos mozzanata, hogy az elkövető erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít valakit, hogy kívánalmainak megfelelően járjon el.

Ezeket a büntetőjogászok a zsarolás elkövetési módjainak hívják. Erőszak alatt más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatást kell érteni, a mértéke irreleváns. A legfontosabb a támadó jelleg, így nem feltétlenül szükséges az sem, hogy valódi fizikai sérelem keletkezzen az erőszakból. Fenyegetés a jogszabályok értelmében súlyos hátrány kilátásba helyezését jelenti, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

Mindezek alapján zsarolás esetén előfordulhat az, hogy adott esetben az erőszakot elszenvedett személy és az a személy, akinek vagyonában az értékcsökkenés bekövetkezett, eltérjen egymástól. Ilyenkor mindketten sértettjei lehetnek a bűncselekményeknek, így mindkettőjüket megillethetik a büntetőeljárási jog által szabályozott sértetti jogosultságok.

Ha esetleg úgy érzi, hogy zsarolás áldozatává vált, vagy zsarolás elkövetésével vádolják, akkor Önnek gyorsan ügyvédi segítségre, büntetőjogi védelem igénybevételére van szüksége. Általánosságban igaz minden bűncselekményre, így zsarolás esetén is, hogy az ügyvéddel történő mihamarabbi kapcsolatfelvétel javít az eljárás esélyein, az esetleges végkimenetelen, illetve elősegítheti az eljárási jogosultságok hatékonyabb érvényesítését. A jogrendszer terjedelmes szöveganyagot képez, képtelenség, hogy valaki egy személyben szakértője lehessen minden jogágnak. Bizalmával igyekezzen olyan büntetőjogi ügyvédet megtisztelni, aki szakterületeként hivatkozik a büntetőügyek egészének, esetleg a büntető törvénykönyv valamely kiemelt szekciójába tartozó ügyek vitelére.