Az elzárásra vonatkozó szabályok

A szabadságvesztés mellett a büntetések közül az elzárás is olyan szankció, amely az elítélt szabadságának elvonásával sújtja az elítéltet. E súlyos alapjogi beavatkozás miatt számos garanciális szabályt kell a vonatkozó jogszabályoknak tartalmaznia.

Elzárás mind szabálysértés, mind bűncselekmény megállapítása esetén kiszabható büntetésként. A szabadságvesztéshez hasonlóan az elzárást is büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani, a lényegi különbség a két jogkövetkezmény között azok időtartama lehet. A szabálysértési elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb időtartama hatvan nap, míg a bűncselekmény elkövetéséért kiszabott elzárás minimum öt, maximum kilencven napig terjedhet felnőtt elkövetők esetén. A tekintetben nincsen különbség, hogy az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

Fontos megemlíteni a büntető anyagi jogi értelemben vett elzárás azon jellemzőjét, hogy az nem kifejezetten meghatározott büntetési nem. A törvény rendelkezése értelmében, ahol egy bűncselekmény elzárással büntetendő, ott megkötés nélkül alkalmazható bármelyik egyéb büntetés, így például pénzbüntetés vagy közérdekű munka elzárás helyett, akár együttesen is. E rendelkezésnek az lehetett a lehetséges indoka, hogy a jogalkalmazó számára – a terhelt bűnössége esetén – akkor is lehetőséget adjon büntetés kiszabására, hogy ha a szabadságelvonó jellege miatt az elzárás büntetés túlzottnak mutatkozik. A Büntető Törvénykönyv számos olyan tényállást tartalmaz, ahol büntetési tétel helyett az elzárásra utal a jogalkotó. Ilyen például a levéltitok megsértése (255. §), a méreggel visszaélés 188. §) vagy az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása (277. §). E deliktumok esetén a csekélyebb mértékű jogtárgy sérelem, illetve a mérsékeltebb társadalomra veszélyesség tűnik a szabadságvesztés mellőzésének a tényállásból.

Végül arra kívánunk még utalni, hogy elzárás büntetés kiszabása esetén a hátrányos következmények alóli mentesülés azonnal, a kiszabás napján mentesül a terhelt.