Előzetes letartoztatás

Mi az előzetes letartóztatás?

Az előzetes letartóztatás a legsúlyosabb kényszerintézkedés, amely a legalapvetőbb állampolgári jog, a személyi szabadság tényleges és teljes elvonásával jár. Az előzetes letartóztatás tehát a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.

Mi jellemzi az előzetes letartóztatást?

  • Az előzetes letartóztatás csak terheltté nyilvánított személlyel szemben rendelhető el;
  • Az előzetes letartóztatás a személyi szabadság tényleges elvonásával jár;
  • Kizárólag bíró jogosult az előzetes letartóztatás kényszerintézkedés tárgyában határozni elrendelése, meghosszabbítása, fenntartása esetén;
  • A kényszerintézkedés elrendelése, foganatosítása, tartama megelőzi a jogerős ügydöntő határozatot.

Miben hasonlít és miben különbözik egymástól az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés?

Az előzetes letartóztatás sokban hasonlít a szabadságvesztés büntetéshez, ugyanis mindkettő a személyi szabadság tényleges elvonását jelenti. Mind a jogerős elítéltre, mind pedig az előzetesen letartóztatottra a büntetés-végrehajtási szabályzat rendelkezései vonatkoznak, ugyanis az előzetes letartoztatást is büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Ez alól egy kivétel van, az, hogy a vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában is végrehajtható legfeljebb 30 napig.

A jogerősen kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes letartóztatás teljes idejét be kell számítani a Btk. 92. §-ának (1) bekezdése alapján. Ebben az esetben egynapi előzetes letartóztatás egynapi szabadságvesztésnek felel meg.

Az említett hasonlóságok ellenére azonban a két jogintézmény között lényeges eltérések is vannak. Az előzetes letartóztatás eljárásjogi (rá az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról vonatkozik), ezzel szemben a szabadságvesztés anyagi jogi intézménybüntetés (erre a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) vonatkozik). Az előzetes letartóztatás ideiglenes jellegű, a büntetőjárás tényleges lefolytatásának biztosítását szolgáló intézkedés, amely csak a jogerős bírói határozat meghozatalát megelőzően alkalmazható. A szabadságvesztés pedig tényleges büntetés, melynek célja nem a büntetőeljárás lefolytatását szolgálja. Az előzetes letartóztatás pedig az eljárás sikerét biztosító részben preventív, azaz megelőző jellegű kényszerintézkedés.

Milyen feltételei vannak az előzetes letartóztatásnak?

  • A büntetőeljárás szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett bűncselekmény miatt folyik;
  • Fennáll a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó alapos gyanú;
  • Ténylegesen folyik a büntetőeljárás, azaz a nyomozást elrendelték.

Milyen céljai vannak az előzetes letartóztatásnak?

  • Szökés, elrejtőzés megakadályozása;
  • Terhelt jelenlétének biztosítása;
  • A bizonyítás meghiúsításának vagy megnehezítésének megakadályozása (például a terhelt feltehetően a tanúkat befolyásolná, megfélemlítené, a tárgyi bizonyítási eszközt, okiratot megsemmisítené, meghamisítaná);
  • A megkísérelt vagy előkészített bűncselekmény befejezésének illetve elkövetésének megakadályozása.

Összességében tehát az előzetes letartoztatás a büntető eljárás zavartalan lefolyását biztosítja.

Milyen két alapvető feltételnek kell érvényesülnie az előzetes letartóztatás törvényessége vizsgálatánál?

  1. Arányosság (Keresni kell az egyensúlyt a korlátozással elért cél és ennek érdekében az okozott alapjog sérelme, azaz az egyén személyi szabadság korlátozása között.)
  2. Szükségesség (Az előzetes letartóztatás kivételes eszköz, ugyanis csak akkor alkalmazható, ha feltétlenül szükséges az ügy körülményei alapján és más eszközökkel (például más kényszerintézkedésekkel (lakhely-elhagyási tilalom, házi őrizet, távoltartás) nem valósítható meg az elérni kívánt cél, azaz a büntető eljárás zavartalan lefolyásának biztosítása, de büntetési célt sosem szolgálhat. Tehát az előzetes letartóztatás nem lehet automatikusan kötelező.

Meddig tart az előzetes letartóztatás?

Amíg az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát ki nem hirdeti, az előzetes letartóztatás a Btk.-ban szabályozott büntetési tételtől függ, azaz

  • egy évig tarthat, ha büntetési tétel három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt folyik
  • két évig tarthat, ha a büntetési tétel öt évnél nem súlyosabb
  • négy évig tarthat, ha az eljárás tárgya 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény
  • három évig tarthat mindazon esetekben pedig, amelyek nem vonhatóak az előző feltételek hatálya alá.

A vádemelés előtt elrendelt előzetes letartóztatás esetén a nyomozás során elrendelt előzetes letartóztatás általános tartama mindig az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tarthat. Ennek keretén belül mindig hosszabbításra kerül sor. S itt az intézkedés minden esetben naptári időtartamhoz igazodik, a vádemelést követően az eljárási cselekményekhez kötődik az előzetes letartóztatás, s a bíróság a vádemelést követően nem meghosszabbítja, hanem fenntartja a kényszerintézkedést.

Mikor szűnik meg az előzetes letartóztatás?

  • Tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt;
  • Eljárást jogerősen befejezték;
  • A nyomozást megszüntették, annak határideje lejárt és az előzetes letartóztatást nem hosszabbították meg;
  • A vádemelést elhalasztották;
  • Az előzetes letartóztatás elrendelésének oka megszűnt.

Ha további kérdése van az előzetes letartóztatásról, kérem, keresse ügyvédi irodánkat, ahol készséggel állunk a rendelkezésére!