büntetőjogász

A védőügyvéd szerepe a büntetőeljárásban

Számos nemzetközi jogi dokumentummal összhangban Magyarország Alaptörvénye is kimondja, hogy a büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. Védelem alatt a büntetőjogi védelmet értjük. A védőügyvéd tehát az eljárások fontos szereplőjévé lép elő, aki védence azaz a terhelt érdekében fejti ki tevékenységét.

Védelmet elsősorban, és főként büntetőjogi ügyvéd lát el Magyarországon. Büntetőjogásznak is szokás nevezni a védőügyvédet, ugyanakkor a védőügyvéd elsősorban nem képviseletet lát el, hanem büntetőjogi védelmet; megbízója helyett nem minden esetben járhat el, leginkább a büntetőtárgyaláson és büntetőeljáráshoz kapcsolodó cselekményeket végzi.

A büntető ügyvéd alapvetően ellenőrző szerepet lát el; személyében gondoskodik arról, hogy a terhelt, azaz gyanúsított vagy vádlott jogai érvényesülnek a büntetőeljárás során. E mellett közreműködik a tényállás feltárásában indítványaival, illetve elemzi az egyes történéseket, állásfoglalásokat jogi szempontból. Ebből kifolyólag jogai is alapvetően a terhelt jogaival egyeznek; így például joga van az egyes iratok megismeréséhez, a tájékozódáshoz, jelen lenni az eljárási cselekményeknél, kérdezni a tárgyaláson, illetve indítványokat, észrevételeket tenni. Meg kell említeni azonban néhány különbséget. Így védőügyvéd értelemszerűen nem tehet vallomást, védence képviseletében sem. Amennyiben a védő vagy védence indítványozta egy tanú kihallgatását, akkor a védőügyvéd a terhelttel ellentétben a kihallgatáson jelen lehet, s így megilleti ezzel kapcsolatos számos jog: kérdéseket tehet fel, észrevételeket tehet. A védő fellebbezési joga továbbá független védencétől, a bejelentett fellebbezését azonban csak hozzájárulással vonhatja vissza. A tájékozódási, adatszerzési joga szintén független.

A védőügyvéd késedelem nélkül felveszi a kapcsolatot a terhelttel; és jogai érvényesítése érdekében minden törvényes, rendelkezésre álló eszközt köteles felhasználni. Jogi tudását, szakmai tapasztalatát felhasználva a terheltet köteles az eljárás menetéről tájékoztatni, továbbá szorgalmazni azoknak a körülményeknek a megismerését, bíróság előtti feltárását, melyek a terhelt felmentéséhez, büntetésének enyhítéséhez vezethetnek. Hozzájárulva mindezekkel a bűnügyek igazságos eldöntéséhez, és így az igazságszolgáltatás hatékony működéséhez