Rendelkezés a várt örökségről

Ptk. 7:54. § [Rendelkezés várt örökségről]
(1) Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában.
(2) A szerződést írásba kell foglalni.

A rendelkezés a várt örökségről egy olyan a Ptk. által kínált lehetőség, mely révén az örökösök, még az örökhagyó életében rendezhetik az egymás között fennálló örökléssel kapcsolatos igényeiket. Ennek megvalósulási formája egy szerződés, mely tartalma szerint az örökösök nyilatkozatát tartalmazza az örökségük felosztásáról.

Kik és mikor rendelkezhetnek a várt örökségről?

Az örökhagyó leszármazói, azaz gyermekei, unokái, dédunokái egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést a várt örökségük tárgyában. Az örökhagyó általában nem alanya az ilyen szerződéseknek, de részvételének jogi akadálya nincs. Az örökhagyó jelenléte olyan esetben szokott indokolt lenni, ha valamelyik örökös egyúttal le kíván mondani az örökrészéről is. Ugyanis ez egy szerződést hoz létre az örökhagyó és az örökös között (lásd Lemondási szerződés). Fontos, hogy megkülönböztessük egy másik jogintézménytől, mely sok elemében hasonlít az előbb kifejtett szerződéshez, amennyiben az örökhagyó leszármazói az örökhagyó halála után, azaz az örökség megnyílásakor kötnek ilyen szerződést, akkor azt osztályos egyezségnek nevezzük.

Osztályos egyezség

Ptk. 7:93. § [Osztályos egyezség]
Az örökösök a hagyatékot – kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan – a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel feloszthatják egymás között. Osztályos egyezség esetén a hagyatékot öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni.

Mi indokolja a rendelkezést a várt örökségről szerződést?

A leszármazók közti vagyoni különbség indokolhatja, és ekkor a rendelkezés a várt örökségről szerződésben az egyik leszármazó a másiktól vagyoni juttatást kaphat, amelynek lehet részben vagy egészben ellenértéke a várható öröksége. Szolgálhatja továbbá a vagyoni kiegyenlítődést, vagy más olyan célt, mely az örökösök számára szerződésen keresztül rendezhető.

Szükséges visszterhesség ennél a szerződésnél?

Nem szükséges visszterhesség, ingyenesen is átruházható a törvényes örökrészi hányad a másik leszármazóra. A gyakorlatban azonban gyakran visszterhes szerződésként kötik, bár erre nincs törvényi kötelezettség.

Milyen érvényességi feltételei vannak a rendelkezés a várt örökségről?

  • Az öröklés rendjét a törvény határozza meg, azaz az örökhagyó ne éljen a végintézkedés lehetőségével, vagy ha élt vele, akkor a végintézkedése érvénytelen vagy hatálytalan legyen;
  • A leszármazó (gyermek, unoka, dédunoka) ne essen ki az öröklésből, azaz először is élje túl az örökhagyót és más kiesési ok (aki az örökségre érdemtelen, akit az örökhagyó kizárt vagy kitagadott, aki lemondott az örökségről, aki az örökséget visszautasította) sem álljon fel;
  • Legyen hagyaték, amelyet örökölnek, s az örökhagyó vagyonát még ne élje fel, ne adományozza másoknak.
  • Továbbá, hogy a szerződést írásba kell foglalni.

Hogyan zajlik a szerződés megkötésének a menete?

A várt örökségről rendelkező szerződést, az ügyvéd készíti elő a felek nyilatkozata, és személyi adatai alapján. A kész tervezetet a felek megvizsgálják, és esetlegesen kiegészíthetik, módosíthatják.  A szerződés ezek után megnyílik aláírásra, ahol a jelenlévő örökösök kézjegyükkel látják el, majd az ügyvéd ellenjegyzi. A felek személyazonosságát, az ügyvéd még az aláírás előtt ellenőrzi, továbbá a rendelkezés körébe tartozó ingó és ingatlan vagyon tulajdoni viszonyairól meggyőződik.  Az ügyvéd kioktatja a feleket a szerződéshez kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekről

Ha rendelkezni szeretnének a várt örökségről, kérem, keressék fel ügyvédi irodánkat, ahol készséggel állunk az Önök rendelkezésére!