Végrendelet

A magántulajdonra épülő magyar polgárjogi rendszerben legerősebb tulajdoni jogosultság, a tulajdon feletti rendelkezés. Annyira fontos szereppel bír ez napjaink polgári jogában, hogy a rendelkezési szabadságunk túlél bennünket javaink vonatkozásában.  A Ptk. végintézkedési szabadság címén nevesíti ezt a jogot, és akként rendelkezik, hogy mindenki halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről szabadon rendelkezhet.

A végrendelet a házassághoz hasonlóan a legszemélyesebb jognyilatkozatok közé tartozik, így érvényesen csak személyesen lehet végrendelkezni. Azok a személyek végrendelkezhetnek, akik általános jelleggel rendelkeznek cselekvőképességgel. A törvény annyiban kiterjeszti ezt a gondolatot, hogy a korlátozottan cselekvőképes személyek is bizonyos feltételek fennállta esetén közvégrendeletet tehetnek.

Mik a végrendelet alapvető kellékei?

A jogszabály nem tartalmaz hosszas leírást arról, hogy milyen alaki és tartalmi feltételei vannak a végrendeletnek, mégis a koherens jogi szövegből megismerhetjük mik azok az ismérvek, amiknek fennállása esetén végrendeletről beszélhetünk.

A törvényszöveg a minimálkellékek között felsorolja, hogy mik azok a kellékek melyek az okirat végrendeleti jellegének megállapításához szükségesek:

  • Az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon,
  • külsőre az örökhagyótól származónak mutatkozzék

A minimum követelmények meghatározására azért van szükség, mert ezeket a feltételeket a közjegyzőnek a hagyatéki eljárásban, illetve a bírónak a hagyatéki perben hivatalból is vizsgálnia kell. Csak abban az esetben beszélhetünk ugyanis hagyatéki eljárásról vagy perről, ha ezek a minimum elemek megtalálhatóak az okiratban.

Milyen fajtái vannak a végrendeletnek?

A Ptk. három elkülönült lehetőséget biztosít a végrendelkező számára:

  • Közvégrendelet
  • írásbeli magánvégrendelet, ezen belül:
    • örökhagyó által saját kezűleg írt és aláírt holográf végrendelet
    • más által írt allográf végrendelet
    • közjegyzőnél letett végrendelet
  • szóbeli végrendelet

Közvégrendelet: A közvégrendelet kiemelt sajátossága, hogy közjegyző előtt zajlik.  Közvégrendeletet bárki tehet, aki rendelkezik végrendelkezési képességgel. Egyes személyi körök számára a törvény kötelezővé teszi a közvégrendeleti formát:

  • korlátozottan cselekvőképes kiskorúak
  • cselekvőképességükben vagyoni jognyilatkozatok tekintetében korlátozott nagykorúak
  • vakok
  • írástudatlanok
  • olvasásra vagy nevük aláírására képtelen állapotban lévők.

A vakok, írástudatlanok, olvasásra nevük aláírására képtelen állapotban lévők számára annyi könnyítés van, hogy ők (amennyiben az egyéb törvényi feltételek fennállnak) szóbeli végrendeletet is tehetnek, ellentétben a korlátozott cselekvőképes, illetve cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatok tekintetében korlátozott személyekkel.

Írásbeli magánvégrendelet:

Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amilyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud.

A törvény megkülönbözteti a saját kezűleg illetve a más által írt végrendeletet. A gépírással készült végrendelet akkor sem minősül saját kezűleg írtnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Továbbá a gyorsírással vagy a közönséges írásmódtól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.

Mik az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességének feltételei?

A Ptk. taxatíve felsorolja, milyen kellékek szükségesek ahhoz, hogy az írásbeli végrendelet érvényesen létrejöjjön. A legfontosabb szempont, hogy a végrendelet készítésének ideje az okiratból egyértelműen kitűnjön. További feltétel, hogy :

  • A saját kezűleg írt végrendeletet a végrendelkező elejétől a végéig maga írja és aláírja.
  • A más által írt végrendelet estében két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében magáénak ismerje el, és a tanúk – e minőségük feltüntetésével aláírják.
  • A saját kezűleg írt vagy más által írt végrendeletet a végrendelkező aláírja, és akár nyílt akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyes letétbe helyezze.
  • Több külön álló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendeletnél további szabály, hogy minden lapját folyamatos sorszámozással kell ellátni és mind a két tanúnak, illetve a végrendelkezőnek alá kell írnia.

Milyen szabályok vonatkoznak az írásbeli magánvégrendelet tanújára?

A törvény szűkítő értelmezést alkalmaz, azon szereplők körét határozza meg, akik nem lehetnek tanúk a végintézkedés során. Így nem lehet írásbeli magánvégrendelet tanúja olyan személy, aki:

  • a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes,
  • kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú, vagy cselekvőképességében olyan módon korlátozott, ami kizárja a tanúkénti közreműködését,
  • írástudatlan

Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre. Minden tanú, illetve a végrendelkezésnél közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója javára rendelt juttatás érvénytelen, kivéve, ha ezt a részét a végrendeletnek az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. Abban az esetben sem érvénytelen a juttatás, ha az érintett tanún vagy hozzátartozóján kívül még két tanú részt vett a végrendelet megalkotásában.

A Ptk. szerint közreműködőnek minősül a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója és minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet érdemi befolyásolására nyújt lehetőséget. Jogi személynek rendelt juttatás esetén nem lehet tanú a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, képviselője, felügyelőbizottsági tagja és munkavállalója.

Szóbeli végrendelet:

Szóbeli végrendeletet csak kivételesen, a törvényben meghatározott helyzetekben, az ott rendelt feltételek szerint lehet tenni.  Megtételére kizárólag olyan esetben van lehetőség amikor a végrendelkező életét fenyegető olyan rendkívüli helyzet áll fenn, ami nem teszi lehetővé írásbeli végrendelet tételét.

Mik a szóbeli végrendelet érvényességi kellékei?

A szóbeli végrendelet kizárólag akkor tekinthető érvényesnek, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban- vagy a jelnyelvet használó végrendelkező estén – jelnyelven előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelet.  A jelnyelv használata szóbeli végrendelet esetén az új Ptk. szabályozásával került be a joganyagba. Ennek ellenére az alkotmányos szinten is elismert jelnyelv használata a szóbeli végrendelkezés körülményeire tekintettel, illetve az érvényességi kellékek szigora miatt nem túl jellemző forma.

A szóbeli végrendelet tanújára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az írásbeli magánvégrendelet tanújára, azzal a különbséggel, hogy a szóbeli végrendeletnél a tanú írni tudása nem érvényességi feltétel.

Közös végrendelet:

A hatályos jogi szabályozás szerint több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen. Ez alól a szabály alól az új Ptk. teremtett egy kivételt, ami a házastársak közös végrendeletében öltött testet. A házastársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelet akkor érvényes, ha:

  • saját kezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejétől a végéig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban saját kezűleg írt nyilatkozatában kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magába foglalja, és nyilatkozatát aláírja,
  • más által írt végrendelet esetén a végrendelkezők egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja,
  • vagy a házastársak közvégrendeletet tesznek.
  • További érvényességi kellék, ha a több külön lapból álló más által írt közös végrendelet minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá, ha minden lapját a végrendelkezők, és mindkét tanú aláírta.
  • A saját kezűleg írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, és minden lapját a másik végrendelkező aláírta.

A végrendelet értelmezése:

A végrendelet tartalmának meghatározása során különösen jelentős az, hogy az abban használt kifejezésekhez a később olvasók milyen tartalmat társítanak. Ebből adódóan a végrendelet értelmezésére vonatkozó szabályok jelentősen eltérnek az élők közötti ügyletek értelmezésére vonatkozó szabályoktól. A szavak általános jelentése helyett, nagyobb teret kap a végrendelkező saját, a hétköznapitól esetlegesen eltérő nyelvhasználatának. Főszabályként mindig vizsgálni kell a végrendelkező végrendelkezéskor fennálló akaratát, és azt minél szélesebb körben kell érvényre juttatni.

A végrendelet készítéséhez ügyvédi közreműködés ajánlott

A leggyakoribb végrendelkezési forma az írásos magánvégrendelet; ezt azonban már érdemes jogi képviselőnkkel elkészíttetnünk azért, hogy valóban érvényes legyen, és ne tartalmazzon hibákat. Ha végrendeletünket nem magunk írjuk kézírással, hanem gépeljük, illetve akadályoztatásunk esetén mással íratjuk meg, a dokumentum érvényességéhez több alaki feltételnek is teljesülnie kell. Végrendeletünket ebben az esetben két tanú jelenlétében kell aláírnunk, illetve nekik is szignálniuk kell az iratot. A tanúknak ehhez nem szükséges ismerniük a végrendelet tartalmát, így nem kizárólag hozzánk közel álló személyeket választhatunk erre a feladatra. A végrendeletnek tartalmaznia kell a keltezés idejét, illetve a végrendeleti minőségre utaló kifejezést. Az örökösök megemlítésénél azokat nem kell nevükön neveznünk, de fontos, hogy egyértelműen beazonosíthatóak legyenek. Az írásbeli magánvégrendelet elkészítésénél az alaki hibák elkerülése végett érdemes öröklési jogban jártas ügyvéd közreműködését igénybe venni.

Ha segítségre van szüksége, Ha végrendelkezni szeretne, keresse ügyvédi irodánkat, ahol készséggel állunk az ön rendelkezésére!