Lemondási szerződés

Ptk. 7:7. § [Lemondás az öröklésről]

(1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.

(2) A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a végrendelet megtámadására irányadó szabályok szerint lehet megtámadni.

Ptk. 7:8. § [A lemondás személyi hatása]

(1) A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt.

(2) A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása a felek eltérő megállapodásának hiányában a többi leszármazó javára szolgál.

Ptk. 7:9. § [A lemondás terjedelme]

(1) Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.

(2) A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik.

(3) A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve, ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg.

Mi a lemondási szerződés?

A lemondási szerződés egy olyan lehetőség az örökös és az örökhagyó számára, amely segítségével, még az örökhagyó életében megállapodást tudnak kötni az örökrész tekintetében.  A lemondási szerződés egy írásbeli megállapodás az örökhagyó és a törvényes öröklésre jogosult között. A megállapodás lehet ingyenes és viszterhes is. A szerződésre érdekes kettősség jellemző. mivel jellegéből fakadóan alapvetően a kötlemi jogi szabályok vonatkoznak rá. A törvényi rendelkezés szerint, viszont a megtámadására a végrendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így három fő megtámadási okot példának véve érezhetjük ezt a kettősséget.

  • mivel a lemondás történhet ingyenesen is (bármi ellenszolgáltatás nélkül) a feltűnő aránytalanság, mint megtámadási indok értelmezhetetlen jelen esetben.
  • a szerződési akarat fogyatékosságára vonatkozó szabályok esetén a végrendeletre vonatkozó speciális szabályokat kell alkalmazni
  • a szerződés módosítására, felbontására nincs külön szabály ezért ott ismét a kötelmi jogi szabályokat kell alkalmazni, elég az egyszerű írásbeli forma

Mi a lemondás terjedelme?

A szerződéses szabadság jegyében a lemondás terjedelméről az örökhagyó és a törvényes örökös maga rendelkezik. A lemondás vonatkozhat a teljes örökrészre, egyes részeire, illetve csak a köteles részre is. Ha kifejezetten a köteles részre történik a lemondás, akkor a lemondás terjedelme nem érinti az örököst más jogcímen (például: végrendelet) útján megillető jogokat. Ezzel ellentétben, ha nincs eltérő megállapodás akkor a lemondás teljessége érvényesül, így kiterjed a köteles részre is.  A teljesség alátámasztására szolgál az a jogi rendelkezés is, hogy ha a lemondó örökrésze valamilyen ok folytán (másik örökös kiesése, örökhagyó új vagyont szerez) növekszik, a lemondás ezekre a növedék részekre is kiterjed.  Egyetlen esetben nem él a lemondás teljessége, ha az örökrész olyan rendkívüli mértékben növekszik, hogy a lemondási szerződést eleve nem kötötték volna meg.

Mi a lemondás személyi hatálya?

A lemondás személyi hatálya (terjedelme) általában nem terjed ki a lemondó leszármazóira. Ez alól a szabály alól a törvény két kivételt tesz lehetővé:

  • ha a felek így állapodnak meg a lemondási szerződésben, vagy
  • a lemondás a kötelesrészt elérő ellenérték fejében történt.

A Ptk. lehetőséget ad meghatározott személy javára történő lemondásra. Ez csak akkor jelent értelmezési problémát, ha az, aki javára lemondanak az örökrészről valamilyen ok folytán nem tud az örökhagyó után örökölni (például kiesik az öröklésből). Ennek feloldására született az a rendelkezés, hogy ez a szabály a felek eltérő rendelkezésének hiányában érvényesül.