Új szabályok a munkavédelmi képviselőkre vonatkozóan

A munkavédelmi törvény módosítása értelmében jövőre az eddigieknél több cégnél kell majd munkavédelmi képviselőt választani; minden olyan munkáltató köteles erre, ahol a foglalkoztatottak száma a legalább húsz fő. A munkavédelmi szabályok elsődleges feladata az, hogy a munkavállalók számára biztonságos, egészségüket nem veszélyeztető környezetet teremtsen a munkavégzésre. A munkáltató és a munkavállaló mellett az állam érdeke is az, hogy a munkahelyi balesetek, megbetegedések a lehető legminimálisabb szintre legyenek szorítva. A munkakörülmények javítása számos módon előmozdítható az állam oldaláról; ennek egy példája a munkavédelmi képviselők választásának szélesedő körben való kötelezővé tétele.

A szabályozás története

Nyáron tárgyalt az Országgyűlés a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) módosításáról, ideértve a munkavédelmi képviselők választására vonatkozó változtatásokat is. A módosítást a Parlament elfogadta, Június 23-án került sor annak kihirdetésére. Innen tudhatjuk, hogy a változás a kihirdetését követő 15. napon lépett hatályba, mely 2016. július 8. napja. Ezzel összehangban a munkavédelmi törvény kiegészült azzal a rendelkezéssel, miszerint ha munkavédelmi képviselő választására nem került sor, azt a törvény hatályba lépését követő fél éven belül kell megtartani, mely 2017. január 8. napja.

Ez tulajdonképpen felkészülési idő az érintettek számára, mely elegendő időt biztosít a változások beszerzéséhez, megismeréséhez, tanulmányozásához, illetve szükség esetén a szabályokhoz történő idomuláshoz.

Az új rendszer

Ha a munkavállalók száma legalább húsz fő, akkor a választást meg kell tartani. A korábbi szabályozás úgy rendelkezett, hogy ötven fő munkavállaló esetében kötelező a képviselő megválasztása. A szabályozás tehát egyértelműen szigorodik, több céget igyekszik a hatálya alá vonni. A képviselők megválasztásának lebonyolítása, megszervezése a munkáltató feladata. Amennyiben a munkavállalók száma húsz főnél kevesebb, a képviselő megválasztását a szakszervezet, az üzemi megbízott, ezek hiányában pedig a munkavállalók többsége kezdeményezheti. A választás feltételeinek biztosítása ilyenkor is a munkavállalót terheli.

Ami a képviselő személyét illeti, az üzemi tanács tagjára vonatkozó szabályok irányadóak. Tehát a képviselőnek csak az a munkavállaló választható, aki cselekvőképes, illetve legalább hat hónapja munkaviszonyban kell állnia a munkáltatóval – ez utóbbi rendelkezés alól kivétel az, hogy ha újonnan alakult a munkáltató. Nem választható viszont munkavédelmi képviselővé az, aki maga is munkáltatói jogkört gyakorol, vezető hozzátartozója, illetve a választási bizottság tagja. A munkavállalói érdekek képviseletének erősítése céljából külön kiemeli a törvény azt, hogy nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki egyébként is munkavédelmi feladatokat lát el a munkáltatónál.

A munkavédelmi képviselő jogai

A munkavédelmi képviselő együttműködik a munkáltatóval, és ennek keretében képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket. A törvény számos jogot biztosít számukra feladataik hatékony ellátásához, és ezen felül tevékenységük zavartalan gyakorlása érdekében garanciális szabályokkal is találkozhatunk a jogszabályban.

A munkáltató köteles a vonatkozó kérdésekben (ilyen lehet a munkavédelmi oktatás szervezése, munkavédelmi feladatok elvégzésére személyek kijelölése, munkavédelmi felhívások, információk közlése) a képviselővel tanácskozni, illetve biztosítani kell számára a lehetőséget, hogy a releváns munkáltatói intézkedéseket megvitathassák. Ezen felül javaslatok tételére is joga van a képviselőnek munkavédelmi tárgykörben. Amennyiben munkahelyi baleset történik, a történtek kivizsgálásában a munkavédelmi képviselő is részt vehet.

A munkavédelmi képviselő jogai gyakorlását nem lehetetlenítheti el a munkáltató, személyét e tisztség miatt hátrány nem érheti. A képviselő munkáját a munkavédelmi hatóság is segíteni igyekszik: tájékoztatással, tanácsadással látja el jogai gyakorlása, kötelezettségei teljesítése érdekében.

Aki a fenti szabályokat megszegi, akadályozza a képviselőt jogai gyakorlásában, azt a munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal is sújthatja. A közigazgatási bírság ötszázezer forintig terjedhet, és (akár ugyanazon szabályszegésre alapítva) ismételten is kiszabható.

Az erősödő állami szerepvállalás, több érintett bevonása tevékenyen hozzájárulhat a munkabalesetek, egészségkárosodások csökkenéséhez. Mindemellett egy hatékony ellensúly létesül a munkáltató akaratával szemben a kisebb cégekben is. Csökken a munkavállalók kiszolgáltatottsága, mely tényező – a munkahelyi biztonság emelkedése mellett – vonzóbbá teszi a munkahelyeket a versenyszféra minden ágazatában.