Tudd, hogy értsd – A Know-How jogi szabályozásának változása

Tulajdonképpen mit is jelent az, hogy Know-How?

Bizonyára mindenki hallotta már ezt az idegen hangzású szóösszetételt az üzleti életen kívül is, de meglepődnénk, hányan nem ismerik a valódi jelentését. A magyar szakirodalom védett ismeret néven tartja számon, emellett a köztudat stílusosan a „tudni hogyan” kifejezés angol nyelvű változatát vette át.

A Know-How szellemi alkotás, mely szellemi jogvédelem alatt áll és vagyoni értékkel bír. Olyan tapasztalatokat, praktikákat, ismereteket kell elképzelni, melyek gazdasági, szervezési és műszaki téren hasznosíthatók. Ennek jelentősége különösen a versenytársak tekintetében mutatkozik meg.

A védett ismeret intézményének létrehozását a technikai fejlődés hirtelen felgyorsulása tette indokolttá. A szereplők közötti piaci verseny egyre kiélezettebbé vált és elterjedt az ilyen jellegű ismeretek jogtalan eltulajdonítása. Ez gyakorta vezetett vállalkozások egész sorának bukásához, hiszen azok sokszor e meghatározó ismeretekre épültek. Az ismeret elvesztése, közkinccsé válása végső soron a profit elvesztéséhez vezet. A titkok biztosítják a versenyelőnyt, az üzleti sikert, ezért a jogosultnak kimondottan érdeke megőrizni azokat, hiszen, ha bárki számára könnyedén hozzáférhetők, semmilyen törvény sem nyújthat számukra védelmet.

A védjegyekkel ellentétben a védett ismeret nem részesíthető lajtromozott jogi oltalomban, ezért fontos, hogy a titok belső körben maradjon.
Érdekesség, hogy a védett ismeretet legtöbbször az aktuális, vagy egykori munkavállalók tárják fel jogosulatlan személyek előtt.

Funkciója szerint két csoportba sorolhatjuk:

1) Technológiai Know-How
Ilyen lehet egy speciális termék előállítási folyamata, sajátos összetevői, vagy bármilyen egyéb, az adott vállalkozáson belül használt műszaki megoldás konkrét felhasználási eljárása. Megemlítenénk a Coca Cola legendás receptjét, melyet több, mint 130 éve tartanak titokban és a mai napig állandó őrizet alatt áll

2) Üzleti Know-How
Olyan ismeretek összessége, amelyek tartalmaznak minden tudnivalót a vállalkozás értékesítési rendszerének felépítését, stratégiáját, továbbá szervezését illetően. Beszélhetünk vevőkről készített adatbázisokról, vagy vételi, valamint eladási árakra, továbbá szállítókra vonatkozó különféle információkról.

A kivételes jogi védelem

Bármely típusról van szó, fontos a titkosság, hiszen nem lehet szó Know-How-ról, amennyiben az nagyobb, a vállalathoz közvetlenül nem kötődő csoport számára ismeretes.
Tilos olyan úton megszerezni a védett ismeretet, mely sérti a jóhiszeműség és tisztesség elvét. Ugyanez érvényes a további terjesztésre, hasznosításra, nyilvánosságra hozatalra.
Minden esetben rögzíteni kell ezt az ismeretet, másként nem biztosítható a tartalom ellenőrzése, vagy később esedékes átadása. Tekintettel arra, hogy elengedhetetlen kelléke a vállalkozások szakszerű működésének, pénzben kifejezhető, tehát kiemelkedő vagyoni értékkel bír.

A védelem korlátozottságát az mutatja, hogy amennyiben valaki a jogosulttól teljesen független fejlesztéssel jut el ugyanolyan, de legalábbis hasonló tapasztalatokhoz, a védett ismeret jogosultja nem léphet fel jogi úton a vélt jogsértés ellen. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, amikor az adott személy vizsgálja a jogszerűen birtokába került terméket, illetve szolgáltatást és saját elemzései útján jut olyan következtetésekre, melyek a know-how tartalmát adják.
A Know-How megóvása nem csupán a jogosult érdekeinek általános védelme miatt fontos, tekintettel arra a tényre, hogy a védett ismeret ellopása jelentős vagyoni kárt okozhat. Az ilyen jellegű vagyoni kár megtérítését a jogosult követelheti a jogsértő féltől.

Védelmét nem csupán egyetlen jogszabály biztosítja. Többek között ezt a célt szolgálja a széles körben ismert, nemzetközi TRIPS egyezmény, az EU egyik irányelve, továbbá a magyar jogrendszer polgári jogi, versenyjogi, munkajogi, illetve büntetőjogi passzusai.
A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyvben a védett ismeret önálló jogvédelmet kapott, az üzleti titokkal azonosat, vagyis amennyiben a kérdéses ismeret megfelel a jogszabályban megfogalmazott kritériumoknak, akkor nem szükséges további regisztrációt, eljárást kezdeményezni, majd lefolytatni, mivel automatikusan a törvény védelme alá kerül.
Magyarország Kormánya 2017 novemberében az Országgyűlés elé terjesztett egy javaslatot, miszerint a Polgári Törvénykönyvben elhelyezkedő Know-How kikerülne a szabályozásból és egy külön törvénybe emelnék át.

Álláspontjuk szerint e törvény átláthatóbbá teszi a rendszert, részletesen kidolgozott, ezért nagyfokú fejlődés várható majd az egyes folyamatok hatékonyság terén.
Viszont a jogbérleti (franchise) szerződéssel kapcsolatos rendelkezések továbbra is a Ptk-ban szerepelnek.
A 2018. évi LIV. törvény kifejezetten az üzleti titok védelméről szól, melyet 2018. július 20-án elfogadott az Országgyűlés. Augusztus 8-án lépett hatályba.
E törvény segítségével ültetik át a magyar jogba az Európai Unió 2016-ban elfogadott 2016/943/EU irányelvét.
A változásnak mind pozitív, mind negatív hozadéka várható.

Egyrészt, a Polgári Törvénykönyv híresen nagy terjedelme valamivel csökkent azáltal, hogy a Know-How-ról szóló részek kikerültek belőle. Egy külön törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a jogalkotó részletesebben kibontsa az egyes témaköröket, egyértelművé tegye szabályozását. Ez igaz az új törvényre is, sok benne a pontosítás, definiálás, aminek segítségével kevesebb kérdés merülhet majd fel a metódusok folyamán.

Másrészt, ha a gyűjtőhelyként szolgáló törvénykönyvből kiemelünk releváns tényezőket, azokat későbbi ügyvitelünk során nehezebb lesz megtalálni, hiszen logikusan átgondolva egyszerűbb egy konkrét kötetben keresgélni a tartalomjegyzék segítségével, mint önálló törvényeket kutatni és megfelelőségüket időt és energiát nem kímélve vizsgálni.
A jogszabályok aprózódása nem segíti a polgárok és piaci szereplők boldogulását.
Ráadásul, mivel egy uniós irányelvről van szó, átültetése egy egyszerű törvénymódosítással megvalósítható lett volna, így a jogalkotói szándék egyértelműen a részletes szabályozás felé mutat.