Munkaszüneti napok Magyarországon – az ügyvéd válaszol

 

Március idusát elhagyva tekintetünk a soron következő munkaszüneti napra szegeződik. Örvendetes, hogy ez a nap nagypéntek, így 2017-től egy új nappal bővül a magyarországi munkaszüneti napok sora. Az alábbiakban a szabályozás hátterét, a munkaszüneti napok legfőbb jogi jellemzőit, illetve más országok szabályozásait tekintjük át.

A módosításról az Országgyűlés döntött az egyes törvényeknek a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi XIII. törvény elfogadásával. A törvény hatályba lépése 2017. március 24. napján következett be, melynek értelmében számos, hazánk jogrendszerében kiemelt jelentőségű törvény (így a Munka Törvénykönyve, vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény) is módosult. A honatyák a törvényi indokolás alapján nagypéntek méltó megünneplését kívánják elősegíteni.

A munkaszüneti nap leglényegesebb, mindenkit leginkább érdeklő jellemzője röviden összefoglalható; olyan munkanap, amikor nem kell munkát végezni. Ebből kifolyólag a munkavállalónak általában nincsen munkavégzési kötelezettsége ilyenkor. Ezen túl több ponton is speciális szabályok érintik a munkaszüneti napokat. Ezek közül példaként kiemelhető, hogy amennyiben a munkanap nem naptári nap, hanem a munkáltató által meghatározott 24 óra, a munkaszüneti nap naptári nap szerint 7 és 22 óra szerinti időszaka mindenképpen beleesik a munkaszünetbe.

Számtalanszor előfordulhat az a – sajnálatosnak is nevezhető – eset, amikor a munkaszüneti nap hétvégére esik. Ebben az esetben a munkaszüneti nap nem növeli a munkaidőkeretben ledolgozható óraszámot.

A törvény nem tiltja teljes körűen azt, hogy a munkavállaló munkaszüneti napokra rendes munkaidőben történő munkavégzésre beosztható legyen. Ez olyan szolgáltatásoknál fontos igazán, amelyeket a kialakult társadalmi szokásoknak megfelelően munkaszüneti napokon is igénybe veszünk. Ezzel magyarázható például az éttermek ünnepi nyitvatartása, és az ott dolgozó felszolgálók foglalkoztatása munkaszüneti napokon. Hasonló társadalmi igény fűződik a benzinkutakhoz való megfelelő hozzáféréshez, vagy épp ahhoz, hogy a televízióműsorokat ünnepnapokon is sugározzák az otthonokba. Szintén beosztható a munkavállaló munkaszüneti napra, hogy ha a munka idényjellegű, vagy a végzett tevékenység megszakítás nélküli. Sajátos eset, amikor a munkavállaló külföldi kiküldetésben van, az ott irányadó jogszabályok alapján viszont nincsen az országban munkaszüneti nap. Ilyenkor az adott napra a munkavállaló beosztása elrendelhető.

A törvénymódosítás következtében a munkaszüneti napok száma Magyarországon évi 11-re nőtt. Nagypéntek Európa számos országában már régebb óta munkaszüneti nap, így például Ausztriában, Németországban és Szlovákiában is. Ami a munkaszüneti napok éves számát illeti, a fent említett országokban az éves munkaszüneti napok száma magasabb: Szlovákiában például 16 nap, ami pedig a másik két országot illeti, pontos számuk országon belül tartományonként eltérő lehet.