Ki a csalás elkövetője?

A csalás Magyarországon a gyakrabban megvalósított tényállások közé tartozik. Büntetőjogban jártas ügyvédek meglehetősen gyakran találkoznak munkájuk során csalás alapesetével, avagy valamely minősített esetével vádolt terheltekkel. A csalás elkövetése miatt indult eljárásban való képviselet mindenképpen megköveteli ügyvéd, lehetőleg szakértő büntetőügyvéd jelenlétét. A csalás bűncselekmény elkövetői körét a büntető anyagi jogi kódex határozza meg. A továbbiakban a csalásnak, mint tényállásnak a lehetséges tetteseit, társtetteseit mutatja be.

A hazai büntető törvénykönyv két élesen elkülöníthető részre osztható fel: az általános rész szabályai jellemzően az összes bűncselekményre vonatkoznak, míg a különös rész tartalmazza az egyes bűncselekmény fajtákat, illetve azok ismérveit. Ennek megfelelően az általános részben szereplő tettesség szabályai így a csalás bűncselekmény esetében is irányadóak.

A csalás a vagyon elleni bűncselekmények közé tartozik; ezek a tényállások a személyek vagyoni jogait (tulajdonjog, vagy például szerződéses viszonyból származó egyéb jog) hivatottak megvédeni. Csalást alapesetben az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. A bűncselekmény tettesként és társtettesként is elkövethető.

A bűncselekmény tettese az az ember, aki rendelkezik a bűncselekmény alanyává váláshoz szükséges feltételekkel, és a csalás tényállását megvalósítja. Általánosan elmondható, hogy csalás elkövetője bárki lehet, aki legalább tizennegyedik életévét betöltötte, és korlátozott beszámítási képességgel legalább rendelkezik. Ami a társtettesség fogalmát illeti, azt a büntetőjog általános része határozza meg. E szerint társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Csalás esetében is elképzelhető a társtettesség, az elkövetési magatartás véghezvitelében lehetséges a közreműködés. Így például az ítélkezési gyakorlat szerint társtettes az a hitelintézeti vezető, aki a hitel fedezetének tekintetében közreműködik a tévedésbe ejtésben, holott tudja, hogy az igénylő a hitelt nem képes visszafizetni. Büntetőjogi szankcionálás szempontjából a tettes és a társtettes is elkövetőnek számít, így csalás esetében ugyanazok a büntetési tételek vonatkoznak rájuk.

Gyakran előfordul a gyakorlatban az is, hogy az elkövető a bűncselekményt csak részben valósítja meg. A jogtudomány ezt a bűncselekmény kísérletének hívja. Több bűncselekményhez hasonlóan csalás is megvalósítható úgy, hogy a cselekmény csak kísérleti stádiumba jut el. Csalás kísérlete miatt büntetendő például az, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, a kár azonban ténylegesen nem következik be. Ilyen esetekre azonban a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni; az a körülmény, hogy a cselekmény, hogy a deliktum csupán kísérleti szakba jutott el, legfeljebb enyhítő körülménykényt vehető figyelembe.

Amennyiben Önt csalás, gazdasági csalás, költségvetési csalás, vagy egyéb vagyon elleni bűncselekmény elkövetésével vádolják, sürgősen ügyvédi segítségre van szüksége. Ilyen esetben igyekezzen olyan ügyvédi irodához fordulni, amelyik büntetőügyek vitelére szakosodik. Az egyes jogágak nagy terjedelmű szabályanyagot jelentenek, így igazán hatékony ügyvédi képviseletet csalás bűncselekmény elkövetése esetén olyan ügyvédi irodától várhat, amelyik a büntetőjogot szakterületeként tünteti fel.