Halál esetére szóló ajándékozás

Az új Ptk.-ban a végintézkedés egyik különös formájának tekinthető a halál esetére szóló ajándékozás. A hatályos szabályozás szerint egy speciális jognyilatkozatot testesít meg melynek a fogalma a következő:

7:53. § [Halál esetére szóló ajándékozás]

„(1) Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók.

(2) Halál esetére szóló ajándékozás olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne.”

A halál esetére szóló ajándékozás helye a végintézkedések között

A halál esetére szóló ajándékozás a Ptk. hetedik könyvében (öröklés) került szabályozásra, abból az okból, mivel a végintézkedés egyik fajtájának tekinthetjük. Elsődleges szabály hatályos jogunkban, hogy örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés marad, akkor az határozza meg az öröklés rendjét, az öröklés elsődleges jogcíme lesz. A Ptk. három formáját ismeri a végintézkedésnek_

A halál esetére szóló ajándékozás szerződéses jellege

Tartalma szerint a halál esetére szóló ajándékozás szerződéses végintézkedési forma, mely tartalmilag megfelel az ajándékozási szerződésnek. A szerződésre jellemző tulajdonságaiból kiindulva a felek kölcsönös egybehangzó jognyilatkozatával jön létre (Ptk. 6:58.§)

Az ajándékozási szerződésről a törvény a következő képen rendelkezik:

6:235. § [Ajándékozási szerződés]

„(1) Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles.

(2) Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni.

(3) A dolog ajándékozására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni jog vagy követelés ingyenes átruházására történő kötelezettségvállalás esetén.”

 Fontos eltérés az általános ajándékozási szerződéstől, hogy a halál esetére szóló ajándékozásnál, a szerződő feleknek ki kell kötnie azt a feltételt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli. Az ajándékozott túlélése egy olyan jövőbeni feltétel, amely a szerződés hatálybalépésének elengedhetetlen eleme. Ebből kiindulva, ha a megajándékozott az ajándékozót nem éli túl, akkor a szerződés hatálya nem áll be.

Kik az alanyai a szerződésnek?

Az ajándékozási szerződés megkötésének nincs törvényi korlátozása a személyeket illetően. Így alanya lehet természetes vagy jogi személyiség, illetőleg jogi személyiség nélküli jogalany egyaránt. Az örökléssel összefüggésben, a halál következtében bekövetkező jogutódlás, kizárólag a természetes személyekhez kapcsolódhat, így örökhagyó jellemzően természetes személy lehet. A megajándékozott (örökös) túlélése, mint feltétel szintén csak természetes személyekre jellemző. Összefoglalva addig amíg egy átlagos ajándékozási szerződés esetén a felek lehetnek természetes személyek jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli jogalanyok, addig a halál esetére szóló ajándékozási szerződés alanyai a fenti logikai levezetésből kiindulva kizárólag természetes személyek lehetnek.

A halál esetére szóló ajándékozás tárgya

A halál esetére szóló ajándékozás a törvény rendelkezései alapján olyan juttatásra nézve tekinthető érvényesnek, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne. Ezek alapján valamely vagyontárgy juttatására kell gondolnunk. Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg, az örökös az öröklés megnyílásával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát – elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül – megszerzi a Ptk. 7:87. §-a alapján. Ez a szabály a halál esetére szóló ajándékozásra is vonatkozik, hiszen végintézkedésen alapuló öröklésről van szól. Ennek megfelelően a megajándékozott, mint örökös a szerződés tárgyát képező tulajdonjogát az örökhagyó halálával, közvetlenül az örökhagyótól ingyenesen megszerzi.

Mik a halál esetére szóló ajándékozás alaki követelményei?

A jogszabály szerint az alaki követelményekre az öröklési szerződés szabályai az irányadóak. Az öröklési szerződésnél az érvényességre az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szerződésnek a más által írt végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie a Ptk 7:49§ (1) bek. alapján. Végrendelkezni írásban és szóban lehet. A fenti szabályokból kiindulva a halál esetére szóló ajándékozás azonban csak írásbeli formában történhet meg érvényesen, azon belül közvégrendeleti illetve magán végrendeleti formában. A köz és a magánvégrendelet tulajdonságait részletesen a végrendelet című cikkünkben fejtjük ki.

Hogyan biztosítható az ajándék?

A halál esetére szóló ajándékozási szerződés alapján a tulajdonjog átszállására, az ajándékozó halála következtében kerül sor. Ez tömören annyit jelent, hogy az ajándékozó (örökhagyó) a dolog tulajdonosa marad egészen a halála pillanatáig, és a megajándékozott is csak ekkor szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát. Ezek alapján az ajándékozó életében a tulajdona tárgyával szabadon rendelkezhet. Jogosult, hogy tulajdonát megterhelje, használatát hasznát másnak átengedje, a tulajdonát átruházza vagy tulajdonjogával felhagyjon. Az ilyen helyzetek teremtette jogbizonytalanságot igyekezett a jogalkotó különböző törvényi garanciákkal kiküszöbölni. A megajándékozott fél, a tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében, az ajándékozás tárgyát képező vagyontárgyon a Ptk. 5:31.§ (1) bek. alapján elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezhet be.

Mit jelent az elidegenítési és terhelési tilalom?

Az elidegenítési és terhelési tilalom kötelezettje az ajándékozó, jogosultja a megajándékozott. Ha az ajándékozó a megajándékozott hozzájárulása nélkül rendelkezik a biztosított vagyontárggyal, az ilyen szerződések a jogosulttal szemben hatálytalanok, és teljesítésük nem követelhető. A törvény itt is tartalmaz, egy forgalombiztonsági kivételt, ugyanis, ha a jóhiszemű harmadik fél ellenérték fejében jutott a vagyontárgyhoz, rajta tulajdonjogot szerez.

Forduljon szakértő ügyvédhez

Fontos, hogy egy olyan jogviszony, melynek alanyok egyikének halála után hatályosul, körültekintő jogi előkészítő munka során öltsön testet. Irodánk komoly szakmai tapasztalattal rendelkezik a vizsgált jogterületen, így bármely kérdéssel forduljon kollégáinkhoz bizalommal.