Zugírászat

  1. § (1) Aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a zugírászatot ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységre jogosultság színlelésével követik el.

A zugírászat bűncselekményének megalkotása során a jogalkotó két fontos társadalmi szférát kívánt megvédeni. Egyrészt a jogban járatlan személyek érdekeinek védelmét, másrészt a tényállásban szereplő tevékenységek végzéséhez fűződő érdekeket. Sok esetben, amikor ügyvédnél, jogtanácsosnál, vagy közjegyzőnél járunk igen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetünk. A paragrafusok nagy száma, az esetek bonyolultsága, és az egymásra épülő, de teljes kohéziót nem alkotó jogszabályok tömkelege a laikusok számára nem áttekinthető. Ilyenkor megfogalmazzuk kívánalmainkat a fent megjelölt tevékenységek gyakorlóinak, és rájuk bízzuk a megoldást. Ezekben az esetekben gyakran olyan információkat is megosztunk, amik számunkra kényelmetlenek, illetve szívesen megtartanánk magunknak, de a problémánk megoldásához elengedhetetlenek. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben gyakran sérülhet az ügyfél, ha olyan kontárral hozza össze a sors, aki nem rendelkezik szakképesítéssel. A szakma képviselőinek is sok fejfájást okoznak az ilyen elkövetők, mivel a jogi szakma még napjainkban is rendelkezik egy társadalmi presztízzsel, megbecsüléssel. Ezt a kivívott elismerést tudják aláásni egy ilyen bűncselekmény elkövetői.

 

Milyen magatartások számítanak zugírászatnak?

A tényállás szerint a jogtalanul és üzletszerűen végzett ügyvédi jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenység minősül büntetendőnek. Az egyes tevékenységek részletszabályait külön jogszabályok tárgyalják, részletes ismertetésüktől eltekintünk, de a legfontosabb elemeket egy csokorba gyűjtjük.

Az ügyvédi tevékenyégre vonatkozó szabályokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmazza. Az Ütv. 5.§ (1) bekezdése szerint az ügyvéd:

  • képviseli az ügyfelét,
  • büntetőügyben védelmet lát el,
  • jogi tanácsot ad,
  • szerződést, beadványt, más iratot készít,
  • az előző pontokban felsoroltakkal összefüggésben pénz és vagyontárgy letéti kezelését végzi.

Ezeken a feladatokon túl a törvény tartalmaz egyéb tevékenységeket is melyet ügyvéd ugyanúgy elláthat:

  • adótanácsadás,
  • társadalombiztosítási tanácsadás,
  • pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,
  • ingatlanközvetítés,
  • szabadalmi ügyvivői tevékenység,
  • olyan tevékenység, amelyre – helyi önkormányzati rendelet kivételével – jogszabály felhatalmazza,
  • külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban, illetve büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység,
  • a cég – általa készített – létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása,
  • felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység,
  • bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység.

A közjegyzői tevékenység meghatározására a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI törvényben találhatunk támpontokat. A közjegyzői munka kiemelt figyelmet érdemel, mivel a törvény közhitelességgel ruházza fel őket azért, hogy megelőzve a jogvitákat, pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak. A feladata, hogy:

  • a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állítson ki, okiratokat őrizzen meg,
  • a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vegyen át a jogosult részére történő átadás végett,
  • a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének biztosításával – kioktatással segítse jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.
  • a közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárásokat, és egyéb nemperes eljárásokat.

A közjegyzői munka fokozott önállóságot, és pártatlanságot kíván meg, ezért a közjegyzők csak a törvényeknek vannak alárendelve, és nem utasíthatók.

A jogtanácsosok feladatai a mai joganyagból egyre inkább eltűnő formában, törvényerejű rendeletben került szabályozásra. Az 1983. évi 3. tvr. szerint:

  • a jogtanácsos a jog eszközével elősegíti az általa képviselt szervezetek működésének eredményességét,
  • közreműködik a törvényesség érvényre juttatásában,
  • segítséget nyújt a jogok érvényesítéséhez, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez.
  • A jogtanácsos a feladatának teljesítése érdekében:
    • jogi képviseletet lát el,
    • jogi segítői tevékenységet végez,
    • jogi tanácsot és tájékoztatást ad,
    • beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít,
    • részt vesz a jogi munka megszervezésében
  • A jogtanácsos – külön jogszabályban meghatározott – egyéb tevékenységre is jogosult.

A törvény szerint:

  • Beadvány: hatóságokhoz intézett kérelem, kifogás, kezdeményezés.
  • Okirat: valamilyen jogilag releváns tény igazolására készített irat.
  • Szerkesztés alatt, a jogszabály az kérelmek kifogások okiratok elkészítését érti.

Az eddig tárgyalt tevékenységek azonban csak akkor minősülnek büntetőjog ellenesnek, ha a tényállásban megfogalmazott módon követik el. A jogosultság nélküliség a megfelelő jogszabályi felhatalmazás nélkül ellátott tevékenységet takar. Az üzletszerűség meghatározására a Btk. értelmező rendelkezése ad választ. Üzletszerű az elkövetés, ha az elkövető ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

Ez a két elkövetési mód elengedhetetlen konjuktív feltétele a bűncselekménynek. Ha nem áll fenn mindkét kritérium, akkor bűncselekményről nem beszélhetünk. Így, ha valaki ellenszolgáltatásért ad jogi tanácsot de alkalomszerűen, vagy ha rendszeresen de ingyenesen nyújt jogi szolgáltatást, a cselekménye nem minősül bűncselekménynek.

A bűncselekmény eredményt nem tartalmaz, így az elkövetési magatartások megvalósulásával a cselekmény befejezetté válik. A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, aki nem rendelkezik törvényi jogosultsággal a tényállásban szereplő tevékenységek gyakorlására. A tényállásban szereplő célzat miatt (üzletszerűség) csak szándékosan, mégpedig egyenes szándékkal követhető el.

 

Mik a minősített esetek?

 

A törvény súlyosabban rendeli büntetni a zugírászatot, ha az ügyvédi, közjegyzői, jogtanácsosi tevékenységet, a jogosultság színlelésével követik el. Itt az elkövető aktív megtévesztő magatartást folytat, mely megtéveszti a sértettet, és azt a képet alakítja ki magáról, hogy rendelkezik a tevékenység ellátásához szükséges jogszabályi felhatalmazással.

Mit tehetünk zugírászat bűncselekménye esetén?

Az törvényben felsorolt tevékenységek gyakorlóit, több nyilvántartás is tartalmazza (ügyvédi kamara, közjegyzői kamara, jogtanácsosi névjegyzék), ezért amennyiben kételyeink támadnak az ügyünkben eljáró személlyel kapcsolatban könnyen leellenőrizhetjük az előbb említett nyilvántartások alapján. Amennyiben zugírászat bűncselekményével vádolják vegye fel jogi képviselőjével a kapcsolatot. A szakszerű jogi segítségnyújtás komoly hátrányoktól óvhatja meg Önt, egy esetleges büntetőeljárás során.