Zsarolás

367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást

a) bűnszövetségben,

b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,

c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,

d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.

A zsarolás vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, melynél a jogalkotó szándéka a vagyoni jogok és a cselekvési szabadság védelme.

Mi minősül vagyonnak?

Zsarolást elkövetési tárgyának az eredményre tekintettel a vagyon számít. A vagyon fogalmi körébe tartozik minden ingó-ingatlan dolog, vagyoni jog és követelés. Vagyonnak számít az aktív és passzív vagyon is.

Ki lehet sértettje a bűncselekmények?

A bűncselekmény sértettjének (passzív alanyának) számít mindenki, akinek vagyoni jogai a bűncselekmény következtében károsodnak. Ilyen esetben a kényszerített személy is lehet sértettje a bűncselekménynek.

Ki az elkövető?

A zsarolás tettese bárki lehet, a cselekmény elkövetéséhez pedig szükség van arra, hogy az elkövető a sértetett erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerítse, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Társ tettesnek minősül az a személy, aki bár aktívan nem vesz részt az elkövetésben, ám jelenlétével félelemkeltő hatást kelt.

A büntetőjogban megkülönböztetjük az akaratot megtörő (lenyűgöző), illetve az akaratot meghajlító erőszakot. Az sértett akaratát megtöri az az erőszak, amikor is a sértett fizikai ráhatás következtében képtelen az akaratának érvényesítésére.

Az akaratot hajlítja az a fajta erőszak, amely ugyan nem töri meg a sértett akaratát, de korlátozza azt.

Milyen elkövetési magatartásokkal valósítható meg a bűncselekmény?

Az elkövetési magatartás a tényállás szerint egy két mozzanatból álló folyamat.

Első mozzanatként a kényszerítést kell figyelembe venni, a kényszerítés olyan ráhatás, mely meghatározóan érinti az egyén cselekvési szabadságát. Olyan hatást gyakorol rá, mely alapján valamit kénytelen tenni, nem tenni, vagy eltűrni. A kényszerítés csak abban az esetben minősül büntetőjog ellenesnek, ha önmagában jogellenes. Fontos, hogy a kényszerítést a törvényben meghatározott módon kell elkövetni, mégpedig erőszakkal vagy fenyegetéssel.

A második mozzanatban egy vagyoni joghatású cselekmény következik, ami az elkövetéstől függően lehet tevés tartózkodás vagy eltűrés. A tevés, a kényszerített személy aktív tevékenységét feltételezi, míg a nem tevés korábbi tevékenység abbahagyását, és jövőbeni tevékenységtől való tartózkodást jelent. Az eltűrés a kényszerített személy passzív magatartását feltételezi. A kényszerítő magatartás és a kényszerített magatartása időben egymástól elválhat, ami egyedivé teszi ezt a cselekményt a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények között.

Mikor valósul meg a zsarolás?

Fontos tudnunk, hogy a bűntett megvalósításához elég az akaratot hajlító erőszak, ugyanis ha csekélyebb mértékű erőszak alkalmazása esetén a sértett valamit tesz, nem tesz vagy eltűr és az bűncselekmény következtében anyagi hátránya következik, abban az esetben a bűncselekmény megvalósult.

Alapesetben a zsarolás megvalósulásához a fenyegetésnek nem szükséges a testi épség ellen irányulnia, illetve közvetlennek sem kell lennie. Bőven elég, ha egy későbbi eseménnyel, hátránnyal fenyegetőzik az elkövető. Ami viszont lényeges, hogy az ilyen esetekben a fenyegetésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen.

A zsarolás vizsgálata

A zsarolás vizsgálatának során figyelembe kell venni az elkövető illetve a sértett közti viszonyt, meg kell vizsgálni a résztvevők életkorát, fizikai és pszichikai állapotát illetve egyéb külső tényezőket.

Mi számít komolytalan fenyegetésnek?

Fontos, hogy reálisan viszonyuljunk a fenyegetés tárgyához. Hiszen, ha jól belegondolunk egy 150 centiméter magas 45 kg-os idősödő férfi nyilvánvalóan nem képes szavakkal félelmet kelteni egy 190 centiméter magas 105 kg-os mondjuk bokszoló férfiban, még abban az esetben sem, ha az pofonnal „fenyegetőzik” Fordított esetben azonban a pofon puszta megemlítése is komoly félelmet képes ébreszteni. A zsarolás eredmény-bűncselekmény: eredménye pedig a vagyoni a hátrány, amely a Btk-ban meghatározottak alapján állapítható meg.

A fenyegetés, illetve az erőszak hatására kell bekövetkeznie a vagyoni hátránynak, azonban azt fontos tudnunk, hogy nem szükségszerű annak elszenvednie a vagyoni hátrányt, aki ellen az erőszak vagy a fenyegetés irányult.

Mik a minősített esetek?

A tényállás taxatíve felsorolja, milyen magatartások elkövetése esetén minősül súlyosabban a bűncselekmény.

Ezek a minősítő körülmények:

  • bűnszövetség,
  • az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetés,
  • hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
  • hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével

 

Bűnszövetség: akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet

Az élet vagy testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetés: ennek a minősítő körülménynek a meghatározására azért van szükség, mert ez alapján lehet a zsarolást érdemben elhatárolni a rablástól. Ha az elkövető a sértettet dolog átadására, vagy dolog elvételének tűrésére kényszeríti akkor rablás valósul meg. Ha viszont a kvalifikált fenyegetés nem közvetlen vagy közvetlen ugyan de nem a dolog elvételére irányul, akkor a zsarolás bűncselekménye megvalósul.

Hivatalos személyként e minőség felhasználásával, vagy ezt színlelve követi el: A hivatalos személyek definícióját a Btk. értelmező rendelkezése tartalmazza. Első esetben ilyen besorolás alá eső személyek hivatalos minőségükkel visszaélve követik el a zsarolást, míg második esetben nem áll fenn a hivatalos személy státusz csupán azt színlelik. A csalástól ezt az utóbbi minősítő esetet úgy tudjuk elhatárolni, hogy a zsarolás során a sértett tisztában van azzal, hogy károsodik. Míg csalás esetén a sértett önként cselekszik és nincs tisztában azzal, hogy közben kárt szenved.

Mikor számít befejezettnek a zsarolás?

A bűncselekmény befejezettnek minősül abban az esetben, ha az erőszak vagy fenyegetés hatására a sértett magatartásának eredményeképpen a vagyoni hátrány bekövetkezett. Ha azonban az erőszak, illetve a fenyegetés megtörtént, ám vagyoni hátrány még nem keletkezett, abban az esetben zsarolás kísérletéről beszélhetünk.

Hogyan büntethető?

A zsarolás alapesetben háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Minősített esetben azonban ez akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre is módosulhat.

Elévülés? De mikor?

A zsarolás elévülése a cselekmény a cselekmény elkövetésével, vagy kísérlet esetén a kísérletet megvalósító esemény befejeztével kezdődik, ami alapesetben öt év, minősített esetben viszont nyolc. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt, hogy az elévülési időt félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, nyomozó hatóságoknak, illetve nemzetközi ügyekben az igazságügyért felelős miniszterek vagy külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt végrehajtott büntetőeljárási cselekménye. Tehát a félbeszakítás napján az elévülés határideje újra kezdődik.

Ha úgy érzi ön zsarolás áldozatává vált, vagy csak további információra van, szüksége a témával kapcsolatban kérjük, vegye fel a kapcsolatot ügyvédi irodánkkal, ahol készséggel állunk majd az ön rendelkezésére.