Zaklatás

222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Az alkotmányos védelemben részesülő emberi méltóság a személyiségjogok alapjoga. Ebből a társadalmi értékből szinte az összes modern jogrendszerekben védeni kívánt jogosultság levezethető. Az Alaptörvényben kinyilvánított alapjog, miszerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását tiszteletben tartsák, felöleli azt a jogosultságot, amelynek sérelmét a büntetőjogban zaklatásnak nevezzük.

 

Ki lehet sértettje a bűncselekménynek?

A védendő társadalmi érték jellegére tekintettel a bűncselekményt csak természetes személyek ellen követhető el. Jogi személyek, és egyéb személyösszességek nem rendelkeznek azokkal a fundamentumokkal, amelyet ez a bűncselekmény sérthet (emberi méltóság, családi élet, magánélet).

Milyen elkövetési magatartások valósítják meg a bűncselekményt?

A törvényi tényállás számos elkövetési magatartást tartalmaz. Az első bekezdés a rendszeres, vagy tartós háborgatást említi meg, míg a második bekezdés a fenyegetést, és a sértő, illetve veszélyeztető esemény látszatának keltését nevesíti.

Háborgatás fogalmát a törvény nem tartalmazza. Egyfajta gyűjtőfogalmat testesít meg, mely magába foglalja mindazon tevékenységeket, melyek alkalmasak arra, hogy a sértett mindennapi életét megnehezítsék, negatív hatást gyakoroljanak rá. A zaklatás több formában is megvalósulhat, az elkövetés azaz a háborgatás módjától függően. Ezek alapján beszélhetünk:

  • Munkahelyi (szexuális) zaklatásról, ha a nemi jelleg dominál a háborgatás során.
  • Etnikai, faji alapú zaklatásról, ahol az etnikai hovatartozás a háborgatás elsődleges ismérve.
  • Személyes indítékú zaklatásról, ahol az elkövető hosszan visszatérően zaklatja az áldozatot.
  • Iskolai bullying típusú zaklatásról. Mely az egyik leg kegyetlenebb agresszívabb sokszor a zaklatáson túlmutató, egyéb bűncselekményeket is megvalósító tevékenység a fiatal generáció között.

A leggyakrabban megvalósuló háborgatásnak minősülő magatartások a sértett éjjel-nappal történő ismétlődő hívása, sms küldése, a sértett felkeresése, követése. A sértettnek, nem kell például a bűncselekmény megvalósulásához elolvasnia az üzeneteket, vagy fogadnia a hívásokat, de a háborgatás megvalósulásához elengedhetetlen, hogy a sértettnek tudomása legyen a zaklatásról. Ellenkező esetben a bűncselekmény nem valósul meg. További ismérv, hogy a zaklató magatartásnak rendszeresen, hosszabb időn keresztül kell megvalósulnia.

A fenyegetés a Btk. értelmező rendelkezése szerint súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A törvényi tényállás azonban szűkíti ezt a fogalmat. Csak olyan fenyegetés minősül tényállásszerűnek, mely személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó bűncselekmény kapcsán valósul meg.

A személy elleni erőszakos bűncselekményeknél az erőszak közvetlenül a személy élete testi épsége ellen irányul. A törvény értelmező rendelkezése szerint a személy elleni erőszakos bűncselekmények a következők:

  • emberölés
  • testi sértés
  • foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés
  • személyi szabadság megsértése,
  • az emberrablás,
  • közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény,
  • vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése,
  • hivatalos személy elleni erőszak,
  • közfeladatot ellátó személy elleni erőszak,
  • hivatalos személy támogatója elleni erőszak,
  • nemzetközileg védett személy elleni erőszak,
  • közveszélyokozás, a közérdekű üzem működésének megzavarása,
  • légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése,
  • rablás,
  • rongálás.

A közveszélyt okozó bűncselekmények, amelyek esetében a polgárok előre meg nem határozható köre, illetve jelentős értékű anyagi javak kerülnek veszélybe. Itt a fenyegetés olyan tevékenység kilátásba helyezését jelenti, amelyből a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény közvetlenül felismerhető.

A sértő, illetve veszélyeztető esemény látszatának keltésére a legjobb példa, ha egy hintőporral teli borítékot valaki „Antrax” felirattal látja el és úgy küldi meg a sértettnek.

A bűncselekmény további ismérvei:

A zaklatás úgynevezett immateriális bűncselekmény. A törvényalkotó nem kívánja meg a hátrányos következmény megvalósulását, az elkövetési magatartások kifejtésével, a bűncselekmény megvalósul, befejezetté válik. A tényállásban szereplő célzat miatt, a cselekményt csak szándékosan, mégpedig egyenes szándékkal lehet megvalósítani.

További érdekesség, hogy a zaklatás szubszidiárius bűncselekmény. Csak abban az esetben valósul meg, ha más súlyosabb bűncselekmény nem.

Súlyosabban rendeli a törvény büntetni az olyan esetekben megvalósuló zaklatást, ha azt az elkövető házastársa, élettársa vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógyszerezése alatt álló személy ellen, vagy hatalmi befolyási helyzettel visszaélve követik el.

Mit tehetünk zaklatás esetén?

A zaklatás szinte a kezdetektől ügyvédi segítséget követel meg. A bizonyítékok összeszedése, illetve a feljelentés megtétele sokkal könnyebb, ha megfelelő gyakorlattal rendelkező jogi segítséget kapunk hozzá. Érdemes a feljelentés megtétele előtt felszólítani az elkövetőt, hogy a zaklatás báncselekmény, amelyért több év börtön is járhat, és feljelentés megtételére készülünk. Nem szabad azonban késlekedni, mert a magánvádas eljárás következtében, az elkövetőről való tudomásszerzést követő harminc napon belül meg kell tenni a feljelentést, amennyiben szeretnénk a büntetőeljárás lefolytatását.