Vesztegetés

  1. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  2. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Büntetőjogi Törvénykönyv két tényállásban szabályozza a vesztegetés bűncselekményét. A vesztegetés cselekményét általában két fél hajtja végre. Egyik, aki adja, illetve ígéri a jogtalan előnyt a kötelezettségszegésért cserébe a másik, aki elfogadja azt. Ezek alapján megkülönböztetünk aktív és passzív vesztegetést. a 290.§ az aktív gazdasági vesztegetést rendeli büntetni, míg a 291.§ a passzívat. A társadalmi, gazdasági kapcsolatok tisztasága alapvető társadalmi érdek. Egy kiszámítható, korrupció mentes gazdaság a társadalom fontos pillére, és a közélet meghatározó bástyája. Ezt a társadalmi érdeket rendeli védeni a büntetőjogi tényállás.

Mit jelent az aktív gazdasági vesztegetés?

Az aktív gazdasági vesztegetés elkövetési tárgya a jogtalan előny. A jogtalan előny felölel minden vagyoni személyes, illetve erkölcsi jellegű szolgáltatást, aminek következtében a vesztegető kedvezőbb helyzetbe kerül. A vagyoni jellegű szolgáltatások körébe leginkább pénzbeli vagy pénzértékű dologi szolgáltatást kell érteni, de ide tartozhat a kölcsön, vagy az esetleges tartozások elengedése. A személyes jellegű szolgáltatások köre pontosan csak nagyon nehezen körülírható. Egy jobb kereseti lehetőség biztosításától a szexuális szoláltatások nyújtásáig sok minden ide tartozhat.

Az aktív vesztegetésnek csak akkor van sértettje (passzív alanya) ha a vesztegetés nem jött létre. Az adott vagy ígért vagyoni előnyt nem fogadták el. Mert amennyiben az előny elfogadásra került, az elfogadó ugyanúgy elkövetője lesz a 291.§-ban szabályozott bűncselekménynek.

Milyen magatartások esetén beszélhetünk aktív vesztegetésről?

A bűncselekmény elkövetési magatartásai a jogtalan előny adása vagy ígérete.

  • Az előny adása az előzőekben kifejtettekhez hasonlóan a bűncselekménye megelőző állapothoz képest pozitív változást jelent, mely közvetlen okozati összefüggésben áll az adott előny elfogadásával. Az előny jelentkezhet az elkövető számára, de előfordulhat vele kapcsolatban álló harmadik személy vonatkozásában is. Az előny típusa szerint lehet vagyoni, személyes vagy erkölcsi. Nem tekinthető bűncselekmény szempontjából előnynek, a szokásos mértékű ajándék, vendéglátás, üzleti vacsora.

Az előny fontos ismérve, hogy jogtalannak kell lennie. A jogtalanságot, a büntetőjog egyedi mérlegelése alapján az eset összes körülményeiből lehet kikövetkeztetni.  Leggyakrabban jogtalannak tekintjük azt az előnyt, melyet jogalap nélkül nyújtanak. Az előnynek közvetlen összefüggésbe kell lennie az elkövető tevékenységével, tőle kell, hogy származzon.

  • Az előny ígérete a jogtalan előny adásának jövőbeni kilátásba helyezését jelenti. Az előny adását, vagy ígéretét gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek kell adni vagy ígérni.

Az, hogy mi minősül gazdálkodó szervezetnek arra az értelmező rendelkezések adnak támpontot.

A 459.§ (1) bekezdésének 8. pontja szerint: gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a szervezet is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A polgári perrendtartás 396.§ szakasza szerint: E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet:

  • a gazdasági társaság,
  • az európai részvénytársaság,
  • az egyesülés,
  • az európai gazdasági egyesülés,
  • az európai területi társulás,
  • a szövetkezet,
  • a lakásszövetkezet,
  • az európai szövetkezet,
  • a vízgazdálkodási társulat,
  • az erdőbirtokossági társulat,
  • az állami vállalat,
  • az egyéb állami gazdálkodó szerv,
  • az egyes jogi személyek vállalata,
  • a közös vállalat,
  • a végrehajtói iroda,
  • a közjegyzői iroda,
  • az ügyvédi iroda,
  • a szabadalmi ügyvivői iroda,
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
  • a magánnyugdíjpénztár,
  • az egyéni cég,
  • továbbá az egyéni vállalkozó.
  • Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A gazdálkodó szervezet részére, vagy érdekében tevékenységet végző személyek tábora szélesebb, mint csupán a gazdálkodó szervezet tagjai vagy munkavállalói. Ide tartoznak a munkajogi jellegű vagy tagsági viszonyhoz hasonló szerződéses kapcsolatok is.

A kötelezettség fogalma alatt jogilag kikényszeríthető, jogszabályokon alapuló kötelezettségeket értünk, melyek teljesítéséhez közérdek fűződik.

Mik az aktív vesztegetés minősített esetei?

A cselekmény súlyosabban minősül, ha önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban fejtik ki. Önálló intézkedésre jogosult általában a gazdálkodó szervezet vezető beosztású tagja, aki lényeges kérdésekben önállóan dönthet.  Ide tartozhatnak még a gazdálkodó szervezet azon tagjai, akik képviseleti joggal rendelkeznek, valamint képesek az érdemi döntéseket jelentősen befolyásolni.

Még súlyosabban minősül, ha a bűncselekményt üzletszerűen, vagy bűnszövettségben követik el.

Üzletszerű az elkövetés, ha az elkövető ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

Bűnszövettség: létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

Nemzetközi viszonylatban elkövetett aktív gazdasági vesztegetés: a törvény egy utaló szabály segítségével ugyanolyan súllyal kívánja büntetni, a nemzetközi viszonylatban elkövetett vesztegetési cselekményeket.

 

Mit jelent a passzív gazdaság vesztegetés?

A passzív vesztegetés során a jogtalan előny, vagy annak ígéretét fogadják el. A jogtalan előny kérése, és az előnyt kérővel vagy elfogadóval való egyetértés is passzív vesztegetésnek minősül. Az előny kérésével az elkövető válik a korrupciós kapcsolat kezdeményezője. Az előny elfogadásánál az előny átadásra kerül, a biztosított előny feletti kvázi birtokviszony megváltozik. Az előny ígéretének elfogadása alatt a jövőben kilátásba helyezett jogtalan előny elfogadását kell érteni. Az egyetértés, olyan magatartást takar, mikor a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenykedő személyre tekintettel adják harmadik személynek a jogtalan előnyt, és vele egyetért.

A bűncselekmény alanya csak olyan személy lehet, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végez.  A bűncselekményt csak szándékosan lehete elkövetni.

Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha az elkövető a kötelességét ténylegesen megszegi. Egyebekben a bűncselekmény minősítő körülményei, és nemzetközi volumenű büntethetősége megegyeznek az aktív vesztegetéssel.

Milyen enyhítés biztosított a vesztegetés bűncselekménye kapcsán?

Mind az aktív, mind a passzív vesztegetésnél lehetőség nyílik a büntetés korlátlan enyhítésére, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzésére, ha az elkövető, a bűncselekményt, mielőtt a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja. A passzív vesztegetésnél további feltétel, hogy a kapott jogtalan előnyt a hatóságnak adja át.

Mit tehetünk ha vesztegetéssel gyanúsítanak?

A vesztegetés bűncselekménye hosszú alapos és körültekintő nyomozást kíván meg. Így, ha az elkövető a gyanúsításkor szembesül a hatóság jelenlétével, rossz esélyekkel indul a büntetőeljárásban. Célszerű minden bűncselekménynél, de itt különösen az elkövetés után azonnal ügyvédi segítséget kérni. A szakszerű jogi védelem komoly hátrányoktól kímélheti meg az ügyfelet az esetleges büntetőeljárás során.