Testi sértés

 

164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.

(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette   miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Az ember testi épségének egészségének védelme, az állam kiemelt feladata. A társadalom számára is kiemelkedően fontos érték, hogy az egyének fizikai épsége, illetve egészségügyi állapota, jogi védelmet kapjon. Eltérő értelmezés kapcsolódik az egészség orvostudományi, a büntetőjogi, és a hétköznapi fogalmához. Hétköznapi értelemben a test akkor ép, ha nincs rajta semmilyen külső sérülés. Orvostudományi értelemben, a szervezet diszfunkciótól mentes működése számít épnek, büntetőjogi értelemben a testet ért támadást megelőző állapotot tekintjük épnek. A büntetőjogi értelmezés tágabban határozza meg a testi épséget, mivel egy beteg, vagy fogyatékosságban szenvedőnek is ép teste van a minősítés szerint.

Ki lehet sértettje a testi sértésnek?

Az általánosan elfogadott jogtudományi értelmezés szerint a testi sértés sértettje az elkövetőn kívül bárki lehet. Nem valósít meg testi sértés bűncselekményét, aki öncsonkítást, illetve saját egészségének romlását idézi elő. Abban az esetben kerülhet ez büntetőjogi értékelés alá a katonai szolgálat alól akarja valaki kivonni magát ezért követi el ezt a cselekményt, ebbe az esetbe nem sértettje, hanem elkövetője lesz a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények.

Milyen magatartások vezetnek a testi sértés megvalósulásához?

A jogszabály a testi épség vagy egészség sértését határozza meg elkövetési magatartásként. A testi épség megsértése számtalan módon megvalósítható.

A bírói gyakorlat szerint a testi épség megsértését jelenti minden támadó szándékú fizikai ráhatás, amely sérülést eredményez. Elkövethető eszköz nélkül (ütéssel, rúgással, megszorítással) vagy akár eszközzel is (szúrás vágás, ütés, maró anyaggal leöntés). Érdekes tény, hogy a fájdalom okozása nem tényállási elem. Tehát lényegtelen, hogy a sértett mekkora fájdalmat érzett, ha a cselekmény sérülés kiváltására alkalmas. Megvalósítható közvetetten és közvetlenül. Közvetett a megvalósítás, ha a sértett a sérülést a támadó magatartás elkerülése (például menekülés közben elesik) közben szerzi.

Az egészség megsértését jelent minden olyan cselekmény, amely sérülést nem okoz, viszont betegséget idéz elő. A gyakorlatban ide tartoznak a mérgezéses esetek, a fertőző betegségek tudatos átadása, pszichés betegségek kiváltása, illetve minden olyan magatartás, amely egy már létező betegséget súlyosít. Mindkét elkövetési magatartás megvalósítható tevékenységgel és mulasztással is.

Milyen jellegű sérülésnek kell bekövetkeznie?

A sérülés a jogirodalom álláspontja szerint a bűncselekmény eredménye. Az olyan bűncselekményeket melyek tényállásában a jogalkotó eredményt határoz meg, materiális bűncselekményeknek nevezzük. Az ilyen cselekmények sajátossága, hogy okozati összefüggésnek kell fennállnia az eredmény és az elkövetési magatartás között. A sérülés meghatározás azért fontos elem, mivel ez jelenti az első elkülönítő szempontot az alap és minősített esetek között. A testi sértés alapesete, ha a bűncselekménnyel okozott sérülés nyolc napon belül gyógyul. A gyógyulási időtartam meghatározására több lehetőség adott. Egyrész beszélhetünk az anatómiai gyógyulásról, ami a sebrészek összetapadását, a hámosodás befejeződését, a sérült szövetek anatómiailag helyreállt állapotát jelenti. Másrészt, a funkcionális gyógyulásról, ami a sérülés teljes eltünéséig tart. A büntetőjogban a tényleges gyógyulási állapot megfelel az anatómiai gyógyulásnak. Mivel minden sérülés egyedi mérlegelés alá kell, hogy essen előfordulhat, hogy a tényleges gyógyulási időtartam hosszabb az orvosi ellátás befejezéséig tart. A pontos gyógyulási időtartam meghatározása az orvosszakértő feladata.

A jogszabály a bűncselekmény előkészületét is büntetni rendeli. A bűncselekmény kísérleti szakaszba az elkövetési magatartások megkezdésével lép, befejezetté a sérülés bekövetkeztével válik.

Ki lehet elkövetője a bűncselekménynek?

A testi sértés azon bűncselekmények egyike, mely során a jogalkotó áttörte a büntethetőség törvényi korlátját. Az életveszélyt okozó, továbbá a halált okozó testi sértésnek alanya a 12. életévét betöltött személy is lehet, ha rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.  Közvetlen és közvetett módon is megvalósítható. Közvetett a megvalósítás, ha az elkövető gyermekkorú, beszámítási képességgel nem rendelkező, tévedésben, vagy kényszer, fenyegetés alatt álló személyt használ eszközként a cselekmény megvalósításához. Ilyenkor a közvetett tettes is tettesként felel.  Társtettesekről akkor beszélhetünk, ha a sértettet többen, egymás tevékenységéről tudva akarategyességben bántalmazzák. Társtettességnek minősül az is, ha az egyik elkövető megakadályozza a sértettet a védekezésben, például lefogja, amíg a másik bántalmazza.  A büntetőjogi minősítés szempontjából irreleváns egy ilyen esetben, hogy a tényleges sérülést melyik elkövető okozta.

A bűncselekmény alapesete kizárólag szándékosan valósítható meg.  A szándéknak a testi sérülés okozására is ki kell terjednie, ellenkező esetben, csak tettleges becsületsértésről beszélhetünk. A törvény a minősített esetek tekintetében a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli

Milyen következmények fennállta esetén minősül súlyosabban a testi sértés?

Az testi sértésnek több minősített esete van:

  1. Súlyosabban minősül a testi sértés és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a könnyű testi sértést:
    • aljas indokból vagy célból
    • védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére
    • bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
    • a büntetés egy évtől öt évig tartó szabadságvesztés, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot, vagy súlyos egészségromlást okoz.

Védekezésre képtelen mindenki, aki valamilyen okból nem képes ellenállást tanúsítani. A védekezésre képtelen állapotot akár a sértett is előidézheti, a bűncselekmény értékelése szempontjából nem bír jelentőséggel.

Akaratnyilvánításra képtelen az a személy, aki nem képes akaratát kinyilvánítani. Így aki eszméletlen, vagy mély álomban van.

Az aljas indokból vagy célból elkövetés a társadalmi erkölcsi normák alapján körülírható. Mindig aljas indok vagy cél, ha az elkövetést a bosszú motiválja. Aljas indoknak minősül az is, ha más bűncselekményt kívánnak elfedni vele.

Maradandó fogyatékosság, illetve súlyos egészségromlás megállapítása alapvetően az orvosszakértő feladata.  Rendszerint krónikus esetleg gyógyíthatatlan betegségek elszenvedését jelenti. A maradandó fogyatékosság minősítő körülmény a könnyű testisértéssel összefüggésben értelmezhetetlen, mivel a bűncselekmény tényállási eleme a nyolc napon belül gyógyulás.

  1. Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha a gyógyulás időtartama a nyolc napot meghaladja. A súlyos testisértés büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. Általában hosszabb idő alatt gyógyulnak a szúrt sérülések, nagyobb vérömlenyek. Mivel a gondatlan alakzatát is büntetni rendeli a törvény ezért, ha az elkövető szándéka csak a könnyű testi sértés elkövetésére irányul, de a megvalósítás során olyan sérüléseket okoz, ami nyolc napon túl gyógyul súlyos testi sértésért felel.
  1. Még súlyosabban minősül, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a szándékos súlyos testisértést:
    • aljas indokból vagy célból
    • védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben
    • bűncselekmény elhárítására idős koránál fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére.
    • maradandó fogyatékosságot, vagy súlyos egészségromlást okozva
    • különös kegyetlenséggel követik el.
  1. Még súlyosabban minősül és kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a bűncselekmény életveszélyt vagy halált okoz. Az életveszély a halál bekövetkezésének reális lehetősége, míg a halál a biológiai nem reverzibilis állapotot jelenti.

Mit tehetünk testi sértés bűncselekménye esetén?

A bűncselekmény legfontosabb eleme a gyógytartam. Ennek megállapítására, a cselekmény bekövetkeztét követően mihamarabb egy úgynevezett orvosi látlelettel tudjuk igazolni. Amennyiben testisértés elkövetésével vádolnak célszerű az ügyvédi segítséget már az elkövetést követően igénybe venni. Egy jól felépített védelem megkönnyítheti a terhelt pozícióját egy esetleges büntetőeljárás során.