Személyi szabadság megsértése

  1. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

b) aljas indokból vagy célból,

c) a sértett sanyargatásával,

d) védekezésre képtelen személy sérelmére,

e) fegyveresen,

f) felfegyverkezve,

g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy

h) hivatalos eljárás színlelésével követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.

 

Az ember helyváltoztatási szabadságának védelme, alkotmányos alapjog. Az Alaptörvény IV. cikkének (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a szabadsághoz. A XXVII. cikk első bekezdése pedig rögzíti a szabad mozgás és tartózkodás jogát mindazok számára, akik törvényesen tartózkodnak az ország területén. Ezen alkotmányos jogok büntetőjogi védelme érdekében hozták létre, a személyi szabadság megsértése büntetőjogi tényállást.

 

Milyen magatartások minősülnek büntetendőnek?

A tényállásban szereplő elkövetési magatartás a szabadságtól való megfosztás. A megfosztás, mint cselekmény alatt, minden olyan magatartást kell érteni, amely megfosztja a sértettet a szabad helyváltoztatás mozgás, illetve tartózkodási hely megválasztásával kapcsolatos rendelkezési szabadságától. Az elkövetési magatartás lehet aktív cselekvés, de lehet mulasztás is. A gyakorlatban ilyen magatartásoknak minősülhet a megkötözés, a bezárás, a meghatározott helyen visszatartás, a mozgáshoz szükséges eszközök tolószék, bot, mankó elvétele. A helység elhagyására szolgáló eszközök elvétele, például mobil lépcső, létra, kötél. A bírói gyakorlat szerint megvalósul a bűncselekmény, ha a sértett gépjárművét beszorítva akadályozzák abban, hogy a helyszínt elhagyja.

A bűncselekmény mulasztással megvalósítására jó példa az, mikor az elkövető véletlenül, vagy gondatlanságból fosztja meg a szabadságától a sértettet, és ezt felismerve annak állapotát változatlanul hagyja.  Érdekes példa az, ha nem az elkövető idézi elő a személyi szabadságtól való megfosztást. Ilyen esetben, ha nincs speciális jogi kötelezettsége, mint a rendőröknek, mentőknek, tűzoltóknak, a személy szabadon engedésére, akkor nem valósít meg bűncselekményt, ha a sértett bezártságát észleli, de tovább halad. Kivételt képez ezalól, ha a bezárt személy megsérült, vagy élete testi épsége közvetlen veszélyben van, mert akkor a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény megvalósul.

Mulasztással valósul meg, ha a szabadságtól való megfosztás jogszerű, de a szabadon bocsátás feltételeinek fennálta után nem teszi meg a szükséges intézkedéseket.

Milyen esetekben nem jön létre a bűncselekmény?

Nem jön létre bűncselekmény abban az esetben, ha a személyi szabadság megsértése a sértett beleegyezésével történik. Nem valósul meg továbbiakban akkor sem bűncselekmény, ha jogszabály engedélye alapján történik a személyi szabadság megsértése. Ilyen jogszabályi engedélyt, két eset alapján lehet értelmezni. Az első esetben a Be. törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a bűncselekmény elkövetése közben tetten ért személyt bárki elfoghassa, de köteles őt a rendőrségnek haladéktalanul átadni. Második esetben a Be. törvény intézményesít olyan intézkedéseket, és büntetéseket, melyek foganatosítása a személyi szabadság megsértésével jár.

Mik a bűncselekmény főbb ismérvei?

A személyi szabadság megsértése úgynevezett tartós bűncselekmények körébe tartozik. Az ilyen bűncselekmény addig tart, amíg a jogellenes állapot fennáll, vagyis jelen esetben amíg a sértett a szabadságát vissza nem nyeri. A tartós bűncselekmények sajátos tulajdonsága, hogy a befejezettség és a bevégzettség elválik egymástól. Jelen esetben a bűncselekmény az elkövetési magatartások kifejtésével, és a szabadságtól való megfosztásával, mint eredménnyel befejezetté válik. Bevégzetté viszont csak a személyi szabadság visszanyerésével válik. A bevégzettség időpontjához igazodik a bűncselekmény elévülése, a jogos védelmi helyzet fennállta, és a részessé válás lehetősége is.

A bűncselekmény materiális (eredményt tartalmazó) cselekmény. Az eredmény a helyváltoztatásnak és mozgásnak megszűnése. Az eredmény és az elkövetési magatartások között okozati kapcsolatnak kell fennállnia.  A szabadságkorlátozás ideje – mivel nem tényállási elem – büntetőjogi relevanciával nem bír.

A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el, a szándék lehet egyenes, vagy eshetőleges is.

Milyen súlyosbító körülmények jelentkeznek a bűncselekmény minősítésénél?

A törvény minősített esetek hosszú sorát tartalmazza. Két lépcsőben rendeli súlyosabban büntetni az elkövetést.

Az első lépcsőben egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti az elkövetőt, ha a bűncselekményt:

  • tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. Tizennyolcadik évet be nem töltött személynek minősül az is aki házasság következtében vált nagykorúvá.
  • aljas indokból vagy célból elkövetés. Az aljas indok vagy cél, általában a társadalom erkölcsi mércéjének kirívóan nem megfelelő magatartást takar. Ilyen lehet, ha valaki rablás elkövetése során a személyi szabadság megsértését azért követi el, hogy a felelősségre vonást elkerülje.
  • sértett sanyargatásával megvalósuló elkövetés alatt olyan cselekményt kell érteni, ami a passzív alany számára testi lelki sérülést gyötrelmet okoz. Fontos elem, hogy a sérelemnek a bűncselekmény alapesetéhez tartozó sérelmet jelentősen meg kell haladnia a minősített eset megvalósulásához.
  • védekezésre képtelen személy, aki bármely okból nem képes ellenállást tanúsítani. Ilyen ok fakadhat a sértett helyzetéből vagy állapotából is. Nem számít, hogy a helyzet vagy állapot ideiglenes vagy állandó jellegű.
  • fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki fegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a cselekményt ezek utánzatával követi el.
  • felfegyverkezve követi el a cselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.
  • jelentős érdeksérelem egy olyan eredmény, mely akkor is létrejön, ha a minősítő körülmény tekintetében az elkövetőt csak gondatlanság terheli.
  • hivatalos eljárást színlelve: minden olyan tevékenység ide tartozik, ami köszhatalmi jogosítványokat gyakorló szervek eljárásának színlelésével valósul meg.

Második lépcsőben olyan esetet rendel súlyosabban büntetni, (kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel) mikor tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére aljas indokból vagy célból, illetve a sértett sanyargatásával követik el a tényállásban szereplő bűncselekményt.

Mi a teendő személyi szabadság megsértése esetén?

 A bűncselekmény minősítése rendkívül komplex. A hétköznapokban számtalan olyan eset előfordulhat, amikor megvalósítjuk az egyes elkövetési magatartásokat. Ha a bűncselekmény megvalósul, és Önt személyi szabadság megsértésével vádolják, lépjen kapcsolatban jogi képviselőjével. A jól felépített védelem minden büntető eljárásban komoly előnyt jelent egy terheltnek.