Segítségnyújtás elmulasztása

  1. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

A segítségnyújtás elmulasztása az egyik olyan törvényi tényállás, ahol a jogalkotó nem valamilyen tevékenységet büntet, hanem valamilyen tevékenység meg nem tételét szankcionálja.  Mindenkitől elvárható kötelesség, hogy egy vészhelyzet esetén, a tőle elvárható módon a rászoruló részére segítséget nyújtson. Az ilyen vészhelyzetek sajátossága, hogy életet vagy testi épséget közvetlenül fenyegeti, illetve, hogy a törvény védelmet nyújt azok számára is akik önhibájukból kerültek ilyen helyzetbe. A védendő alapérték, úgynevezett társadalmi érdek, az embert testi épségéhez életének védelméhez fűződik.

Ki minősül segítségre szorulónak?

A bűncselekmény sértettje lehet bárki, aki ez életét testi épségét közvetlenül veszély fenyegeti.  Sérültnek minősül jogilag az az ember, akinek testi épsége károsan megváltozott. A sérülések két fajtáját különböztetjük meg annak függvényében, hogy a károsodás a kívülállók számára érzékelhető-e. Így beszélhetünk szemmel látható külső sérülésekről, és szemmel nem látható belső sérülésekről. A sérülés kiváltó oka büntetőjogi szempontból irreleváns. Kiválthatja azt külső tényező is, de lehet akár a segítségre szoruló cselekvésének következménye is. Így lehet a bűncselekmény sértettje az is aki öngyilkossági kísérletet követ el.  A bűncselekmény elkövetési magatartása kizárólag mulasztással valósítható meg. Mivel a törvényi tényállás az alapesetnél nem tartalmaz eredményt, ezért itt csupán a mulasztás bekövetkeztével befejezetté válik a bűncselekmény.

 

Mit jelent a tőle elvárható segítségnyújtás?

Az, hogy a törvény kitől milyen segítségnyújtási kötelezettséget kíván meg, az egyedi mérlegelés alapján határozható meg, az eset összes körülményére figyelemmel.  Az elvárhatóság korlátja az alapesetnél, hogy saját életét senki nem köteles kockáztatni a segítségnyújtás érdekében.  Továbbá nem várható el a segítségnyújtás attól sem, aki maga is sérült, és segítségre szorul. A segítségnyújtás kötelessége addig áll fenn, amíg egy személytől a rászoruló azt meg nem kapta. Így, ha már a segítségnyújtást megkezdték, akkor a segítség nyújtás bűncselekmény nem állapítható meg azokkal szemben, akik a baleset mellett tovább haladnak.  A törvényi minimum, amely minden személytől elvárható az annyi, hogy meggyőződön a sérülés súlyosságáról, a feladat ellátására alkalmas szerv vagy személyt értesítsen, és a kiérkezésig a helyszínen maradjon. Aki felróható magatartása miatt képtelen a segítségnyújtásra (például ittas) az is köteles a mentők, vagy a rendőrség értesítésére. Nem vonható büntetőjogi felelősség alá az, ha a segítségnyújtó nem a legcélszerűbb módját választja a segítségnyújtásnak, és ennek következtében a segítségre szoruló állapota rosszabbodik.

Minősített esetek, súlyosbító körülmények:

Első minősített esetnél súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha a sértett meghal, és a segítségnyújtás megmenthette volna az életét. Itt viszonyt a halál ténye csak akkor minősül súlyosabbnak, ha az ellátás megmenthette volna. Ha a halál mindenképpen bekövetkezett volna, az elkövető csak az alapesetért felel.  Például, ha az elkövető kint hagyja a fagyban az ittassága miatt eszméletlen sértettet, és a halál a kihűlés következtében áll be, de ha beviszi például a lakásába, úgy megmenthető lett volna.

Második esetben súlyosabbnak minősül a bűncselekmény, ha a veszélyhelyzetet eleve az elkövető idézi elő, illetve, ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles személy követi el. Egy kivétel van, ha a közlekedési szabályok alapján köteles valaki a segítségnyújtásra, annak elmulasztása esetén csak az alapesetért felel. Viszont csak abban az esetben köteles a segítségnyújtásra, ha ezt a veszélyhelyzetet gondatlanul idézte elő. Ha a szándékos bűncselekmény révén jutott a sértett életét testi épségét veszélyeztető helyzetbe akkor az elkövetőt nem terheli a segítségnyújtás kötelezettsége.

Segítségnyújtásra egyébként köteles személynek az tekinthető, akinek ezt a kötelességét, szerződés, jogszabály vagy foglalkozási szabály kötelez. Ezek alapján segítségnyújtásra egyébként is köteles személy a rendőr a tűzoltó, a mentő.

Hogyan határolhatjuk el a segítségnyújtás elmulasztását a cserbenhagyás bűncselekményétől?

Cserbenhagyás törvényi tényállása abban az esetbe állapítható meg ha a baleset helyszínén nem tartózkodott olyan személy aki sérülése, vagy veszély esetén segítségre szorul. Mivel a cserbenhagyás szubszidiárius bűncselekmény, így annak megállapítása csak a veszély, sérülés elmaradása esetén lehetséges. Egyszerű példával érzékeltetve:

Ha egy szabályosan közlekedő sofőr, a környezetet nem jól felismerve megcsúszik és kis sebességgel nekirohan az előtte álló jármű hátuljának, a sérülést szenvedett autó sofőrje kiszáll, hogy hangot adjon nemtetszésének. Ezt meglátva az elkövető tovább hajt, az cserbenhagyásnak minősül, ugyanis nem követte a balesetet személyi sérülés, vagy veszélyhelyzet.

Abban az esetben, ha oldalról rohan bele az autóba és a sofőr komoly sérülést szenved, illetve látja, hogy füstöl az autó és tovább hajt, akkor ez a segítségnyújtás elmulasztásának alapesetét valósítja meg.

Ha valaki köveket dobál egy felüljáró tetejéről ezzel előidézve a súlyos balesetet, majd elhagyja a helyszínt, ezzel megvalósulhat a segítségnyújtás minősített esete.

Továbbá, ha valaki autójával azért üti el a sértettet, hogy életét elvegye, majd tovább hajt és a sértett meghal, ez minősül emberölésnek.

 

Mit tehetünk ilyen esetekben?

 A törvény a személyünktől elvárható segítségnyújtás biztosítását írja elő. Ezért ha veszélyhelyzetet észlel, a veszély jellegétől függően a mentőket, rendőröket, tűzoltókat értesítenünk kell, és megvárni amíg a helyszínre érnek. Amennyiben Önt vagy ismerősét bűncselekmény elkövetésével vádolják vegye fel a kapcsolatot ügyvédjével, hiszen egy jól felépített védelem segítségével, lehet hozzájárulni egy tisztességes tárgyalás lefolytatásához.