Rongálás

A vagyoni jogok védelme kiemelt szerepet kap a Büntető Törvénykönyvben. A birtoklás jogának általános védelme jelenik meg a lopás, és a rablás bűncselekménye során. A vagyoni jogok tárgyiasult formájának védelme a rongálás tényállásában nyer védelmet. A tárgyiasult forma a vagyontárgy fizikai kiterjedésére utal. Egyfajta állagvédelmet nyer, melynek büntetőjogi értékhatárának függvényében minősül bűncselekménynek.

  1. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

Milyen vagyontárgyra követhető el a rongálás?

A legfontosabb szempont, ami alapján minősíthetjük a rongálás elkövetési tárgyát az az, hogy az elkövető számára idegen vagyontárgynak kell lennie. Jellege szerint idegen értékkel bíró ingó vagy ingatlan lehet. Eltérően más vagyon elleni bűncselekményektől, például a lopástól, ezt a cselekményt a közös tulajdonban álló vagyonra is el lehet követni.  Az egyetlen kizáró ok az a saját vagyontárgy. A tulajdoni jogosultságok olyan erős jogok, melyek lehetőséget biztosítanak a saját vagyon állagának megváltoztatására. Ez a megváltoztatási jog, mely könnyen levezethető a rendelkezés jogából, magában foglalja a vagyontárgy esetleges megsemmisítését is.  Speciális azon vagyontárgyak köre, melyek műemlék vagy védett kulturális javak minősítés alá esnek, és az elkövető tulajdonában állnak. Az ilyen vagyontárgyakra speciális büntetőjogi tényállás vonatkozik, mely a Btk. 357.§ szakaszában szabályozottak. Érdekes tény, hogy amennyiben egy lopási cselekményt követően az ellopott vagyontárgy megrongálása, megsemmisítése történik, a bűncselekmény jellegéből adódóan ez a magatartás büntetlen utócselekménynek számít, így nem esik büntetőjogi minősítés alá. Külön szabályozás alá esnek az okiratok. Egy idegen okirat megrongálása, illetve megsemmisítése szintén nem a rongálás tényállását, hanem az okirattal visszaélést valósítja meg, mivel a Btk 346.§ szakaszában megállapított bűncselekmény elkövetési magatartása felöleli ezt a cselekményt.

Milyen magatartások valósítják meg a rongálást?

A bűncselekmény elkövetési magatartásait taxatíve tartalmazza a törvény. Ezek ismertetése elengedhetetlen ahhoz, hogy világos képet kapjunk milyen cselekmények büntetését kívánta a jogalkotó a bűncselekmény megalkotása során. A rövid alapeset két elkövetési magatartást alkalmaz, a megsemmisítést és a megrongálást.

A megsemmisítés eredménye a tárgy fizikai valójának megszűnését jelenti. Közös jellemzője az ilyen cselekményeknek, hogy a cselekmény többé nem állítható helyre, például törés elégetés következtében.

A megrongálás, mint magatartás során az elkövető olyan állagromlást okoz, mely értékcsökkenést eredményez.  Megrongálásnak számít az olyan cselekmény is, mely a vagyont használhatatlanná teszi, de az eredeti állapota még helyreállítható. Abban az esetben is rongálásról beszélünk, ha a megrongált vagyontárgy használhatóságát a cselekmény nem érinti, csak az elkövető fizikai behatásának következményeként esztétikai károsodás éri, ami értékcsökkenést eredményez (például az gépkocsit összekarcolják). A bűncselekmény aktív magatartást követel meg, de előfordulhat mulasztásos formája is, ha például az elkövető felügyelete alatt lévő állat neki felróhatóan elszabadul, és rongál.

A bűncselekmény eredményt is tartalmaz. Az eredmény nem más, mint a vagyonban bekövetkező értékcsökkenés.  A dolog helyreállításának költségei jelentik a károsodás nagyságát. A költség megállapításánál a kiskereskedelemi árakat kell figyelembe venni, és vizsgálni kell használt dolog esetén az amortizáció fokát is. Magyarországon a jogrendszer nem teszi lehetővé a káronszerzést, ezért a károsult nem kerülhet jobb helyzetbe a kártérítés következtében, mint amilyen helyzetben a károkozást megelőzően volt.

A bűncselekmény a dologra kifejtett fizikai ráhatás megkezdésével kísérleti stádiumba lép, befejezetté a kár bekövetkeztével válik. A cselekmény csak szándékosan valósítható meg.  

Mik a rongálás minősítő körülményei?

A vagyoni bűncselekményekre jellemzően a cselekmény súlya az elkövetési értékhez igazodik. Itt az elkövetési értéket az okozott kár nagysága határozza meg. A rongálás további minősítő körülményeinek számít még az elkövetési tárgy, vagy elkövetési hely fokozott védelme, továbbá a végrehajtás módja és az elkövetés eszközeinek veszélyessége.  Ezek alapján a következő felelősségi fokok szerepelnek a törvényben:

  • A legenyhébb a felelősség akkor, ha a rongálás kisebb kárt okoz (ötvenezer-egy és ötszázezer forint között). A másik ide tartozó eset, ha a szabálysértési értéket (ötvenezer forintot) meg nem haladó rongálást falfirka elhelyezésével, vagy bűnszövettségben követik el. Falfirkának számít bármilyen felületképző anyaggal (filctoll, festékspray) létrehozott grafikus szöveges vagy képi felületbevonat, mely nem tartozik a vagyontárgy rendeletetésszerű használatához. Bűnszövettégnek minősül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. A büntetési tétele egy évig terjedő szabadságvesztés.Még súlyosabban minősül, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz (ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között) Büntetése két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

 

  • Súlyosabban minősül, ha a rongálás nagyobb kárt okoz (ötszázezer-egy és ötmillió forint között), vagy az elkövető védett kulturális javak körébe tartozó, vagy műemlék, illetve régészeti lelet, vagy lelőhelyet, vallási tisztelet tárgyát, templomot, vagy vallásgyakorlásra rendelt más helyet, temetési helyet, vagy temetkezési emlékhelyet, halott emlékére rendelt tárgyat.
    • A védett kulturális javak és műemlékek köréről, illetve a régészeti lelet, és lelőhely fogalmáról, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezik.
    • Vallási tisztelet tárgya vagy templom alatt, olyan tárgyakat, illetve helységeket értünk, mely az istentiszteleti liturgiához kapcsolódnak. A hívek által használt, vagy a közösség kényelmét szolgáló eszközök nem tartoznak ide.
    • Temetkezési hely: a település igazgatási területén belül található kegyeleti célokat szolgáló különleges terület., melyet elhunytak eltemetésére hamvak elhelyezésére használnak vagy használtak.
    • Temetkezési emlékhely: a temetőn kívüli létesítményben az elhunytak eltemetésére hamvak elhelyezésére szolgáló hely.
    • Halott emlékére rendelt tárgy: olyan tárgy mely bizonyos állandósággal bír (fejfa, sírkő). Az időleges díszítő tárgyak nem tartoznak ide (gyertya koszorú). A büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés.

 

  • Még súlyosabban minősül, ha a rongálás jelentős kárt okoz (ötmillió-egy és ötvenmillió forint között) vagy az elkövető az előző pontban felsorolt tárgyat vagy helyet semmisít meg, illetve, ha a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

 

  • Legsúlyosabban akkor minősül a bűncselekmény, ha különösen jelentős kár okoz a rongálás (ötszázmillió forint felett). A büntetése öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

Mit tehetünk, ha rongálással vádolnak?

A nézetletérések nem jogi rendezése során gyakran áldozataivá, illetve elkövetőivé válhatunk rongálásnak. Azért, hogy mérsékeljük az ebből fakadó hátrányokat, vegyük fel a kapcsolatot egy a témában jártas ügyvéddel. Mind a büntetőjogi felelősségre vonás során, mind a kártérítés érvényesítése érdekében a nagy gyakorlattal rendelkező ügyvédi támogatás sok fejfájástól kímélhet meg minket.