Rágalmazás

  1. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A jóhírnév védelme alkotmányos szinten védett alapjog. Részletes polgárjogi szabályozás létezik, mely hosszasan taglalja az emberi méltósághoz való jogot, illetve ezen jog sérelmének szankcióit.  a Ptk. 2:43.§ szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti a becsület és a jóhírnév megsértése.  A polgárjogi szabályozás egyben tárgyalja a becsület és a jóhírnév védelmének egyes eseteit. A becsület megsértését jelenti, ha más személy társadalmi megítélésének hátrányos megítélésére alkalmas, kifejezésmódban indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jóhírnév megsértését jelenti, ha valaki más személyére vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

A személy jóhírnevének védelmét a Btk. a becsület büntetőjogi védelmén keresztül érvényesíti. A becsület fogalma magában foglalja az egyén társadalmi megbecsülését és az emberi méltóság védelmét is.  Társadalmi megbecsülés az az értékítélet, mely a társadalom egyesz személyeiben kialakulhat a sértettel kapcsolatban, az emberi méltóság pedig annak az igénynek a kifejeződése, hogy a személyt a társadalomban kialakult kulturált érintkezési normák szerint kezeljék.  A rágalmazás olyan esetekben nyújt büntetőjogi védelmet, mikor az alany társadalmi megbecsülését támadják, míg olyan esetekben mikor az emberi méltóság sérül a becsületsértés tényállása tölti be ezt a szerepet.

Ki lehet sértettje a rágalmazásnak?

Az általános gyakorlat szerint a rágalmazás sértettje lehet egyaránt természetes személy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli személyösszesség. Ennek a gyakorlatnak az a magyarázata, hogy nem csak a természetes személyek, hanem a jogi személyek és személyösszességek is rendelkeznek olyan társadalmi megítéléssel, aminek sérelme kihathat a közvetve bennük működő természetes személyekre is. Egyetlen szűkítő rendelkezés alakult ki a gyakorlatban a személyösszességekkel kapcsolatban. Csak olyan esetekben valósítható meg a rágalmazás személyösszességgel szemben, ha valamilyen kollektív társadalmi kötelezettséggel rendelkezik. Ugyanis ez a kötelezettség teljesítése alapozza meg társadalmi megbecsülésüket. Ha ez a kötelezettség nem áll fenn akkor alanyai sem lehetnek a bűncselekménynek. A rágalmazás sértettjének konkrétan megjelöltnek kell lennie, egyértelműen beazonosíthatónak. Ez ugyanakkor nem jelenti a nevén nevezést. A bűncselekmény elkövetőjének elég olyan információkat megfogalmazni a sértettel kapcsolatban, amely egyértelművé teszi a kilétét.

Milyen magatartásokat értékelhetünk rágalmazásnak?

Három magatartást tartalmaz a tényállás, melyek megvalósulása esetén beszélhetünk rágalmazásról.

Tény állítása: A hétköznapi értelembe véve olyan adat közlése, ami a valóságban megtörtént. Büntetőjogi értelemben ténynek minősül minden a múltban játszódott, vagy a jelenben folyamatban lévő emberi cselekedet, magatartás, illetve bármely esemény és történés. A vélemény, fejtegetés jövőre vonatkozó állítás, kritika, bírálat nem esik büntetőjogi értelemben tényállítás fogalma alá.

Tény híresztelése: A híresztelés, mint magatartás, mások által tett tényállítások továbbadását jelenti. Itt a tény mások ismeretén tapasztalatán alapul. Minden esetben híresztelés valósul meg, ha a továbbadás sajtó, vagy egyéb médium igénybevételével történik.

A tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: a tényállítás alapját képező valóság egy elemének kiragadása és továbbadása, melyből az egész tény valóság vagy eseménysor visszakövethető.

Az elkövetési magatartások közös jellemzői:

Nem valósít meg rágalmazás az általánosságban előforduló akár szidalmazó jellegű utalás vagy kifejezés. Valótlan tény állítása híresztelése, tényre közvetlenül utaló kifejezés használata, mely becsület sérelmére alkalmas, minden esetben megvalósítja a bűncselekményt, míg valós tény esetén lehetőség van valóság bizonyításra közérdekből vagy jogos magánérdekből.

Nem valósítja meg a bűncselekményt, ha hivatalos személy hivatali hatáskörükben állítanak a becsület csorbítására alkalmas tényeket. Például, ha első fokon bűnösnek mondja ki a terheltet a bíróság, míg másodfokon felmentik. Itt a jogszabály engedélye az, ami kizárja a büntethetőséget, ugyanis a bizonyítékok értelmezésére, és az abból levonható következtetésekre széleskörű lehetőséget biztosít a Be. a bíróságok számára.

Az elkövetés helyének is kiemelt jelentősége van a bűncselekmény értékelésének szempontjából. A rágalmazás megvalósulásának előfeltétele, hogy a sértetten kívül valaki hallja a becsület sértésére alkalmas tényközlést, mivel csak így valósulhat meg a társadalmi megítélés csorbulása. Viszont, ha valaki a sértetten kívül hallja, akkor már lényegtelen, hogy a sértett a helyszínen tartózkodik-e vagy sem a közlés megtörténtekor.

A tényállításnak objektíve alkalmasnak kell lennie az alany társadalmi megítélésének rombolására. Ezért az alany érzékenységének vagy szubjektív véleményének nincs büntetőjogi relevanciája a rágalmazás minősítésénél.

A bűncselekményt aktív magatartással, több formában (szóban, írásban, képes, rajzos ábrázolással) megvalósítható.  A rágalmazás immateriális bűncselekmény, bármely elkövetési magatartás megvalósításával és az állítás harmadik személynek történő tudomásra jutásával befejezetté válik a cselekmény.

 

Mikor minősül súlyosabban a rágalmazás?

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha aljas indokból vagy célból követik el. Aljas indoknak minősül, ha az alapja erkölcsileg elvetendő motívum. A leg ismertebb és gyakoribb példája az aljas indoknak a bosszú, de aljas indoknak minősül, ha egy másik bűncselekményt igyekeznek leplezni vele.

Akkor is súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha arra nagy nyilvánosság előtt kerül sor. Két eset határozza meg a nagy nyilvánosságot. Ha egyszerre meg nem határozható számú személy van jelen, vagy ha olyan fórumon például sajtó vagy bármely más médiumon keresztül valósul meg a rágalmazás, amely lehetővé teszi, hogy a becsületsértő állítás ellenőrizhetetlenül nagy tömeghez jusson el.

Végül ugyancsak súlyosabban minősül, ha a rágalmazás jelentős érdeksérelmet okoz.  A jelentős érdeksérelem egy eredmény, mely a cselekmény táradalomra veszélyességét nagymértékben növeli.

 

Mit tehetünk rágalmazás esetén?

A rágalmazás minősítése is komoly gyakorlatot igényel. Nem minden kifejezés felel meg a tényállásban támasztott elvárásoknak, ugyanakkor sokszor a sértett szempontjából tolerált kijelentés is megvalósíthatja a bűncselekményt. Ezért minden esetben érdemes jogi segítséget kérni, ha úgy érzi hogy rágalmazással vádolják illetve ilyen bűncselekmény áldozata lett.