Orgazdaság

379.§ (1) Aki

a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,

b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy

c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.

 

Az orgazdaság egy nagyon komplex bűncselekmény. Megjelenik benne egyrészt a tulajdoni, vagyoni jogok sérelme. Másrészt a cselekmény jelentősen hátráltatja a bűncselekményekből származó dolgok felderítését, és azok visszajuttatását a jogos tulajdonoshoz.  Az ilyen tevékenységek közvetetten sértik az igazságszolgáltatás zavartalan működését is.

Milyen bűncselekményekhez kapcsolódhat az orgazdaság?

A törvényi tényállás felsorol tizenegy bűncselekményből származó dolgot (elkövetési tárgy), amelyekhez közvetlenül kapcsolódhat az orgazdaság:

  1. költségvetési csalásból származó, vámellenőrzés alól elvont nem közösségi áru
  2. jövedéki adózás alól elvont termék
  3. lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgok.

Az elkövetési tárgy csak olyan bűncselekményből származhat, amely alapbűncselekmény elkövetője, a bűncselekmény végrehajtása folytán jutott.  Elsősorban azok a dolgok számítanak ide, amelyre az elkövető végrehajtotta az alapcselekményt (például amit ellopott, rabolt, sikkasztott). Ezeken kívül ide tartozik az olyan elkövetési tárgy, ami közvetve származik az elkövető által végrehajtott alapcselekményből.  Az elkövetési tárgy csak idegen dolog lehet, így például ellopott gépkocsik visszavásárlása során az, aki saját autóját vásárolja vissza a tolvajtól elkövetője ennek a bűncselekménynek nem lehet.

Az orrgazdaság úgynevezett járulékos bűncselekmény, feltételezi, hogy egy a tényállásban szereplő alapcselekmény megvalósul. Az alapcselekmény elkövetőjének büntethetősége az orgazdaság büntetőjogi minősítésének szempontjából nem bír jelentőséggel.

 

Milyen magatartások minősülnek orgazdaságnak?

A törvény három elkövetési magatartásról tesz említést (megszerzés, elrejtés, elidegenítésben közreműködés). Mivel ezen fogalmak jogi értékelése eltér a hétköznapi jelentésüktől elengedhetetlen, hogy részletesen elemezzük őket.

Megszerzés: az elkövetési tárgy tényleges birtokbavételét jelenti. Az orgazda akaratának át kell fognia a megszerzés tényét. A megszerzés módja, annak ingyenes vagy visszterhes jellege nem bír jogilag relevanciával. Megszerzésnek minősül az is, ha az orgazda az alapcselekmény elkövetőjével közösen elfogyasztja vagy feléli az elkövetési tárgyat.  A minősítés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a megszerzésnek az alapcselekmény elkövetőjének és az orgazda akarategyezségén kell alapulnia. Amennyiben az orgazda úgy veszi birtokába az elkövetési tárgyat, hogy az alapcselekmény elkövetője nem járult hozzá az ugyanúgy lopást valósít meg, mint ha az a jogos tulajdonostól történt volna.  A minősítés szempontjából az is fontos, hogy az alapcselekménynek meg kell előznie az orgazdaságot, mivel, ha egy időben történik, akkor az alapcselekményben való elkövetői magatartás valósul meg.

Elrejtés: elrejtés során az elkövető a dolog feletti rendelkezést lehetőségét anélkül szerzi meg, hogy a dolgot ténylegesen birtokba tudná venni. Az elrejtés alatt olyan magatartást kell érteni, amely megnehezíti a dolog felfedezését, esetlegesen teljesen lehetetlenné is teszi.  Az általános megfogalmazás oka nyilvánvaló. Az elkövetői találékonyság számtalan lehetőséget hoz létre ilyen jellegű magatartás elkövetésére. Legyen szó akár a dolog fizikai elrejtéséről, vagy akár a lopott ingó dolog, például személygépkocsi átfestéséig.

Elidegenítésben való közreműködés: Egyfajta segítségnyújtó magatartást takar, amely révén, az alapcselekmény elkövetője értékesíteni tudja a bűncselekményből származó ingóságot. Az orgazda közvetítőként vesz részt az ügyletben, a dolgot magát nem szerzi meg.

 

Ki lehet orgazda?

Az orgazda meghatározása során megszorító értelmezést kell alkalmaznunk. Csak olyan személy lehet orgazda, aki nem tulajdonosa a nála lévő dolognak, és semmilyen minőségben nem vett részt az alapcselekmény elkövetésében.  Érdekes tény, hogy egy alapcselekményből származó dologra való előzetes megállapodás nem bűnsegély hanem az orgazdaság elkövetési magatartása.

A bűncselekmény célzatos, és csak egyenes szándékkal követhető el. A z elkövető tudatának át kell fognia, hogy a birtokába került ingóság bűncselekményből származik.  Nem szükséges, hogy az orgazda a jogban jártas személy legyen. Nem kell tudnia minősítenie az alapcselekményt, elég annak ismerete, hogy az alapcselekmény tiltott cselekménynek minősül.  A szándékosság megállapítására, a bűncselekmény körülményeiből szokott a nyomozóhatóság következtetni. A feltűnően alacsony vételár például okkal adhat alapot arra a következtetésre, hogy az eladni kívánt dolog bűncselekményből származik. Az elkövetőnek pontosan tisztában kell lennie ezzel. Ha ugyanis csak gyanította, hogy bűncselekményből származik, és a körülmények is ezt igazolják, akkor ezt a cselekményét nem lehet orgazdaságként minősíteni.

Milyen körülmények fennállta esetén minősül súlyosabban az orgazdaság?

Más vagyoni bűncselekményekhez hasonlóan itt is komoly szerepe van az elkövetési értéknek, illetve elkövetési módoknak. Az egyes súlyossági fokok egyre komolyabb büntetés kiszabását teszik lehetővé az igazságszolgáltatás számára.

A legenyhébb eset, ha az orgazdaságot kisebb értékre (50.001-500.000.-Ft) követik el. Vagy a szabálysértési értékre elkövetett (50.000.-Ft-ig) orgazdaságot üzletszerűen követnek el. Az üzletszerűség definícióját a törvény értelmező rendelkezése tartalmazza. Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. A büntetési tétel két évig terjedő szabadságvesztés.

Egyel súlyosabb elkövetési fok, ha az orgazdaságot nagyobb értékre követik el (500.001-5.000.000.-Ft). Ide tartoznak a védett kulturális javak (élettelen, és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország, történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével – és a műalkotások). Műemlékek, mely minden olyan műemléki érték melyet jogszabály ilyen védettséggel látott el. Régészeti leletek a régészeti örökség feltárt felfedezett érzékelt, jellegénél fogva ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyétől, vagy összefüggéséből állapotából elmozdult, elmozdítottál-e vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azok a kulturális javak, melyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyíthatóan magángyűjteményben maradtak. Régészeti lelőhelynek számít az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a hatóság nyilvántartásba vett. Ezen elkövetési módok részletes meghatározásához nyújt segítséget, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, mely a fenti definíciókat is tartalmazza. Kisebb értékű nemesfémre elkövetettként értékelendő az, ha nemesfémre, nemesfémötvözetre, vagy fémkereskedelmi engedély-köteles anyagra követik el. Utolsó elemként kisebb értékre üzletszerűen követik el. A büntetési tétele a bekezdésben tárgyalt elkövetési módnak három évig terjedő szabadságvesztés.

Súlyosabban minősül, ha jelentős értékre követik el (5.000.001-50.000.000.-Ft), vagy nagyobb értékre üzletszerűen. A büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

Még súlyosabban minősül, ha különösen nagy értékre követik el (50.000.001-500.000.000.-Ft) vagy a jelentős értékre üzletszerűen követik el. A büntetési tétel kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Legsúlyosabb a büntetés, ha különösen jelentős értékre követik el (500.000.000.-Ft felett) vagy a különösen nagy értékre üzletszerűen követik el. A büntetési tétele öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

Mit tehetünk ha orgazdasággal vádolnak?

Mint olvashattuk az összefoglalóban egy egyszerű adásvétel kapcsán is könnyen belekeveredhetünk orgazdaság bűncselekményébe. Ha úgy érzi, hogy Önt bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon tapasztalt ügyvédhez. A komoly büntetőjogi tapasztalattal rendelkező ügyvédi segítség sok hátránytól kímélheti meg Önt az eljárás során.